Három év alatt 94 milliót kapott az szja 1 százalékokból az Országos Állatmentő Alapítvány, aminek honlapját elsőre dobja fel a Google, ha az állatbarát adózó arra keresgél, kinek adja adóforintjait. Mégsem hozott létre menhelyet, adományként egy állateledel-hálózattól ingyen szerzett, lejárathoz közeli konzerveket vitt, a vonalas számon nem elérhető, mobil pedig nincs is. Az alapítvány vezetője két másik – szintén 1 százalékot gyűjtő – szervezetben is benne van: egy gyerekmentőben és egy daganatos gyerekek gyógyítását támogató alapítványban. Mindkettő ellen nyomoz a NAV hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Közel 47 millió – pontosan 46 697 927 – forintot kapott tavaly a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásaiból az Országos Állatmentő Alapítvány. Pedig a szervezet csak 2012-ben került be a civil kedvezményezettek közé, de azóta évről évre ugrásszerű növekedést produkál: az első évben összekalapozott 13 milliót megtriplázva, 2013-ban már 35 milliót gyűjtöttek, tavaly pedig már több mint 13 ezer adózó 1 százalékából jött össze ez az 50 millióhoz közelítő összeg.

Nem bízták a véletlenre: a lehető legsematikusabban elkeresztelt alapítványt az ügyes névválasztásnak és valószínűleg a csúcsra járatott keresőoptimalizálásnak is köszönhetően legelső találatként dobja fel a Google, ha a két legevidensebb szóra – „állatmentő” és „alapítvány” – keresünk. A honlapjukon olyan profin kivitelezett kampányfilm fogadja az állatbarát adózót, hogy az a szomorú kutyaszemek láttán azonnal a rendelkező nyilatkozat után kap. „Támogassa Ön is az Országos Állatmentő Alapítványt” – unszolnak –, „nincsen szívszorítóbb látvány, mint amikor egy bajba jutott állatot látunk az utcán, és nem tudjuk, hogy hova forduljunk segítségért”.

Hát, az alapítványhoz inkább ne, mert akkor az elgázolt állatnak annyi: egyszer sem vették fel a telefont, amikor megpróbáltuk elérni őket a honlapon megtalálható egyetlen vonalas telefonszámon. Más állatmentők hívták fel a figyelmünket arra, hogy az 1 százalék gyűjtésben oly aktív szervezet gyakorlatilag elérhetetlen. És valóban: hiába próbálkoztunk a 9-16 órás nyitvatartási idejükön belül. A hasonló segítő szervezetekhez képest teljesen szokatlan módon mobilszámuk egyáltalán nincs, a megadott emailcímre küldött megkeresésünkre sem jött válasz.

Jelenet az allatmento.eu kampányfilmjéből
©

Az alapítvány hivatalos székhelye egy Budapest XIII. kerületében található emeletes házban van, de a weboldalukon egy „európai szintű” állatmenhely nyitásához is segítséget kérnek, úgy tűnik, erre a csak 1 százalékokból három év alatt összegyűlt 94 millió nem volt elég. Persze más állatokat segítő civil szervezetek sem mindig tudnak saját menhelyet fenntartani, például vannak, amelyek közvetlenül a gyepmesteri telepről próbálják gazdihoz juttatni az elhagyott állatokat, de az is gyakori, hogy az ebeket ideiglenesen vállaló önkéntesek bevonásával segítenek. A legtöbb állatvédő szervezet honlapja, illetve közösségi oldala folyamatosan pörög, megosztások százaival próbálnak gazdit találni, „fuvart” szervezni (az állatot más menhelyre, orvoshoz, befogadóhoz szállítatni), vagy legalább a gyepmesteri telepeken altatásra ítélt állatok kezelésére a költséget összegyűjteni.

Másfél éve gazdis állatokat hirdetnek

Ehhez képest az Országos Állatmentő Alapítvány saját weblapjáról elérhető Facebook-oldalán idén mindössze 4 kutyának kerestek gazdit, az utolsó bejegyzés több mint egy hetes, amiben március 15-e előtt egy nemzeti pántlikás kutyussal kívántak jó hétvégézést „minden kedves támogatónak”. A saját honlapjukon látható, elveszett vagy gazdikereső állatok hirdetései is rég elavultnak tűnnek, többnél semmilyen elérhetőség nincs. Amikor tesztelésül az egyik macska után érdeklődtünk, kiderült, hogy egy magánszemély hirdetését tették ki a honlapjukra, aki erősen csodálkozott a jelentkezésünkön, mivel már másfél évvel ezelőtt saját maga talált új gazdit állatának.

Közismert, hogy az állatvédők egyik kritikus időszaka az év vége, amikor az élő állatok meggondolatlan ajándékozása, de főleg a szilveszteri petárdázás miatt rengeteg állat kerül az utcára, illetve a menhelyekre. December végén emiatt sok szervezet 24 órás ügyeletet tart, és az interneten folyamatosan frissített adatbázisokat vezetnek, hogy hazajuttassák legalább az elveszett kutyákat. Az Országos Állatmentő Alapítvány egyetlen ilyen jellegű mentésének sincs nyoma, az ilyenkor leghatékonyabb eszközként működő Facebookon december 1-je után legközelebb január 15-én posztoltak ki bármit is.

Akik éjjel-nappal mentenek, nem ismerik őket

Több jelentős állatvédelemmel foglalkozó szervezetet és személyt is megkerestünk, de soha egyikük sem találkozott még az Országos Állatmentő Alapítvány nevével – ha mentésről van szó. „Teljesen inaktívak, nem is hirdetik magukat, kivéve az 1 százalék gyűjtést. Eszünkbe sem jutna keresni őket, mert nem léteznek” – mondta névtelenséget kérve az egyik legnagyobb nonprofit állatmentő szervezet vezetője. Pedig országosan ismernek, és sokszor együtt dolgoznak más szervezetekkel, például ha egy szaporító telepet számolnak fel, vagy hirtelen kell több kutyát elhelyezni.

Ehhez képest a legutolsó, nyilvánosságra hozott – 2013. évi – beszámolójában az Országos Állatmentő Alapítvány azt állítja, hogy a „közhasznú tevékenységéből részesülők száma: 1500”. Az egyik legjelentősebb szervezet, a Cerberos Állatvédő Egyesület elnöke, Joó István sem találkozott még soha az alapítvány vezetőjével, állatmentőivel vagy önkéntesével, pedig szerinte is biztosan ismerné őket, ha valóban több mint 1000 állatot segítenének évente. „A nevüket is csak onnan tudjuk, hogy a reklámkampányukat és a nekik jutó 1 százalék összegét látva már többen kérdezték tőlünk, hogy mégis kik ezek” – mondta. Az egyesületi elnök a beszámolóban megadott számot már eleve képtelenségnek tartja, hiszen legfeljebb a nagy, napi szinten 5-8 kutyát mentő Állatvédőrség tud ilyen eredményeket produkálni. „De ezt úgy, hogy folyamatosan mennek és mentenek” – jegyezte meg Joó István, aki el sem tudja képzelni, hogyan működhetnek úgy, hogy még mobilszámuk sincsen, ahol jelenteni lehetne a segítségre szoruló ebeket.

Copy-paste készült a beszámoló

A szervezet 2013-as egyszerűsített beszámolója és közhasznúsági melléklete más szempontból sem stimmel: például világosan látszik, hogy a tevékenységük bemutatására szánt részben egyszerűen átmásolták az előző évi dokumentum szövegét, és még a 2012-es dátumot is úgy felejtették. Abban viszont változtattak, hogy a „főbb eredmények” részhez már csak annyit írtak, hogy „több állatmenhellyel” megállapodást kötöttek állatok megsegítésére, míg egy évvel korábban még 3 konkrét helyszínt jelöltek meg

Mindhárommal felvettük a kapcsolatot, de elsőre egyik helyen sem mondott semmit az Országos Állatmentő Alapítvány neve, pedig ezekben összesen 1000 állat részesült a támogatásukból. „A nevezett szervezettel még nem volt kapcsolatom, nem tudok róla, hogy bármilyen adománnyal hozzájárultak volna a működésünkhöz” – mondta az ózdi gyepmesteri telep vezetője, Popovics Tibor. Se itt, se az egri gyepmesteri telepen nincs annyi állat, ahányat állítólag a szervezet támogatott. „Eleve évente maximum 100-150 állat fordul meg nálunk, nem is lehetne a szervezet által megadott 600, hiszen csak 14 kennellel működünk” – mondta Jakab Zoltán, az illetékes önkormányzati társaság vezetője.

Ingyenkonzerv a támogatás, 35 millió a tartalék?

A harmadik állítólagosan támogatott szervezet az egri Állatokat Védjük Együtt Alapítvány volt, amelynek 2012-es támogatási megállapodásai között szintén nem találták nyomát az Országos Állatmentőknek, de azt nem zárták ki, hogy kisebb mennyiségű állateledelt kaptak tőlük, csak ezt nem adminisztrálták. Hosszas telefonálgatással sikerült kinyomoznunk, hogy erről van szó, az alapítvány abban az évben valóban vihetett kutyakaját az egrieknek, majd a következő évtől egy másik, esztergomi szervezetnek. Csakhogy ez egy országos állateledel és felszerelés lánc adománya volt: a vásárlók által leadott és lejárati időhöz közeli tápokat, konzerveket ingyen odaadták az alapítványnak, így – az 1 százalékokból csak tavaly 47 milliót összekalapozó – szervezetnek legfeljebb szállítási költséggel járt a „mentőakció”.

Megmutattuk a beszámolót két könyvelési szakértőnek, és mindketten hibákat találtak a számokban is. A legfurcsábbnak azt nevezték, hogy az alapítvány negatív adózott eredménnyel zárta a 2013-as évet, mivel az éves összes bevételhez egyszerűen nem vették hozzá a mérleg következő sorában feltüntetett, az szja-ból nekik átutalt 35 millió forintot. „A korrigált bevétel egy negatív szám, ami lehetetlen, bevételi adat nem lehet mínusz. Az 1 százalék egyszerűen nem szerepel az eredménykimutatásban, ami nyilván magyarázatot igényel az alapítvány részéről. Az sem világos, miért írta azt kiadásra – például a vezetői fizetésre –, hogy az közhasznú célú költés volt – mondta könyvvizsgáló szakértőnk, aki a korábbi 1 százalékos botrányok miatt névtelenséget kért.

Forrásaink szerint bármilyen valótlan tény feltüntetése a bíróság közhiteles nyilvántartásába kerülő beszámolóban a számviteli fegyelem megsértésének számít, itt pedig több olyan aggályos tétel van, ami miatt ellenőrzésre lehet szükség. "Ilyen az is, hogy az szja 1% felhasználásra vonatkozó résznél a 2013-as beszámolóban az szerepel, hogy mindössze 398 ezer forint az ebből „adott támogatás”, további 3,5 milliót pedig „eszközbeszerzésre és működtetésre” fordított. Eközben a mérleg szerint pénzeszközként benntart több mint 35 millió forintot, amit nem is túl ügyesen forgat, mert alig hoz valamit” – magyarázta könyvvizsgáló szakértőnk.

Amire adnak: gyerekmentő, daganatos gyerekek, árva kutya

Az Országos Állatmentő Alapítvány kuratóriumának vezetőjének, Gombár Györgyinek a civil tevékenysége nem merül ki az állatmentésben: ő a Gyermekmentő Alapítvány kuratóriumi elnöke is, emellett a Daganatos Beteg Gyermekekért Alapítvány kuratóriumának is tagja, e két másik szervezet szintén gyűjt 1 százalékokat. Más személyi átfedés is van: a gyerekmentőknek és az országos állatmentőknek is kuratóriumi tagja Radó Krisztina, aki a harmadik, daganatos gyermekekkel foglalkozó alapítványnak is alapító kuratóriumi tagja volt 2011-ig.

©

A három szervezet így gyakorlatilag lefedi azt a három területet, amire az emberek a legszívesebben adják az 1 százalékukat: daganatos gyerekek, az őket ellátó egészségügyi intézmények támogatása és gazdátlan, beteg állatok mentése. Tavaly májusban a vs.hu számolt be arról, hogy a Gombár részvételével működő Daganatos.hu és a gyermekmentő alapítványnál is különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Rákérdeztünk az adóhatóságnál a vizsgálatokra, de azt a választ kaptuk, hogy „a kérdéses nyomozással kapcsolatban egyelőre nem kívánunk információt megosztani a nyilvánossággal”. Azt sem árulták el, helyesen értelmezzük-e válaszukat úgy, hogy akkor még mindig folyamatban van az eljárás.

Napokon át hívtuk, de „pont nem értük el” őket

Miután az állatmentő alapítványnál hiába kerestük a kuratóriumi elnököt, Gombár Györgyi végül a gyerekmentő alapítványához továbbított levelünkre reagált. Azt állította, hogy 2014-ben – amelynek a beszámolóját májusig kell beadniuk – a magánszemélyek által felajánlott 1 százalékokból közel 43 milliót használtak fel „cél szerinti ráfordításra”, míg 8,5 milliót működésre. Ezzel az „alapítvány 2014. évben a 2012. évből tartalékolt és a 2013. évben kapott szja 1% teljes összegét felhasználta”. Az alapítványi célok népszerűsítésére fordított marketing tevékenység költsége megállt 2,5 millió forintnál, leginkább „online kampányt, direktmarketing kampányt folytatnak”– válaszolta, mivel a reklámköltéseket is firtattuk.

A kiköltekezés ellenére egy menhely üzemeltetése a hosszabb távú céljaik közt szerepel, azonban szerinte ezek „megvalósítását nagymértékben nehezítik az elmúlt évek forrásfelhasználást szabályzó, folyamatosan változó rendeletei”. Ideiglenes befogadóknál átlagban 15 kutyát tartanak egyszerre, ezek orvosi ellátását és étkeztetését, egyéb költségeit finanszírozzák. Szerinte kizárt, hogy ne ismernék fel szervezetüket az ózdi gyepmesteri telepen, amelyet „több ízben támogattak”, de „alkalmi jelleggel” egyéb szervezeteket, illetve magánszemélyeket is segítenek. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy egy állateledel-hálózat „felajánlásait” adták tovább az egri, majd később egy másik állatotthonnak.

„Csodálkozom, hogy önnek pont nem sikerült” – közölte Gombár arra a felvetésre, hogy másokhoz hasonlóan hiába próbáltuk telefonon elérni őket. Szerinte vonalas telefonszámukra „naponta több hívás érkezik”, de „emailben, postai úton és Facebookon is érkezik hozzánk sok felkérés”, így „különböző csatornákon eljut hozzájuk mindenki a kérésével”.

„Remélhetőleg” lezárul a nyomozás

A gyér internetes aktivitásukat azzal magyarázta, hogy az időhiány ellenére igyekeznek ugyan naprakészen tartani a Facebook-oldalukat, de nem ez az egyetlen lehetőség, amin keresztül gazdát lehet keresni az állatoknak. „Munkánk sikerességét pedig úgy gondolom, nem a Facebook-bejegyzések számában kellene mérni. Egyébként meg számos ismert, állatok megsegítésére létrejött alapítvány nem is használja a Facebookot, sem a Twittert vagy az Instagramot” – tette hozzá. Később azt közölte, hogy két Facebook-oldaluk is van, ugyanakkor a másikon is láthatóan inkább mások hirdetéseit, bejegyzéseit osztják tovább. Szilveszterkor mindenesetre azért nem tartottak ügyeletet, mert „hely hiányában az elkóborló állatokat” nem tudták volna elhelyezni.

Rákérdeztünk az általa vezetett Gyermekmentő Alapítványnál, illetve a másik, daganatos gyerekekkel foglalkozó alapítványnál különösen nagy vagyoni hátrány gyanúja miatt indult vizsgálatokra, amire azt közölte: „a nyomozás még folyamatban van, remélhetőleg hamarosan bűncselekmény hiányában lezárul”.

„Sem a Gyermekmentő Alapítvány, sem a Daganatos.hu Alapítványtól nem részesülök juttatásban, főállású anyaként végzem a karitatív tevékenységet, illetve mellette ingatlanfejlesztéssel foglalkozom és sminkmester vagyok. Az Állatmentő Alapítványtól pedig 2013 októberétől havi 119 510 forint honoráriumban részesülök” – válaszolta arra, milyen juttatásért dolgozik három alapítványban is. Bár kifejezetten kértük, hogy a cikk megjelenése miatti egyeztetéshez adjon egy telefonszámot, amin elérhetjük, erre nem volt hajlandó.