„Anyukám beszélt a mentőkkel, akik ide-oda kapcsolták, és amikor érdeklődtek, körülbelül mikor érnek ki, lerakták a telefont. A mentő végül egy óra múlva ért ki” – számolt be pár napja a Borsnak a fővárosi 250-es busz egyik utasa arról, hogyan lett rosszul a sofőr, és állítólag mennyire nehéz volt mentőt hívni hozzá.

Az utóbbi hónapokban több hasonló eset is nagy port kavart a médiában. A beteg rokonai, a mentőt hívó járókelők azt állították, a rohamkocsi késve érkezett ki, a központ lebénult, nem tudott mit kezdeni a helyzettel. Februárban Szigetszentmiklóson egy nő 360 méterre a mentőállomástól halt meg, a mentőt viszont a szomszédos településről küldték ki az esethez. Az idős asszonyt menteni próbáló fiatal pár úgy emlékezett, az autó 40 perc alatt ért ki.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) minden esetben cáfolta a panaszokat, a buszsofőr esetében például azt hangsúlyozták, „a mentőegység a riasztásától számított tizenhatodik percben a helyszínre érkezett”. A szigetszentmiklósi esetben az OMSZ azt bizonygatta, hogy a járókelőket az időérzéke csapta be, és a rögzített adatokkal igazolta, hogy 19 perc alatt a helyszínen voltak.

A 21. századi jegyzetfüzet

Ha csak pár perccel is, de mindkét esetben túllépték azt az időt, amit az Országos Mentőszolgálat ideálisnak tart. Az OMSZ szerint illene minden esethez 15 perc alatt kiérkezni, a milliós, milliárdos fejlesztésekre az utóbbi években pedig azért volt szükség, hogy kiérkezési arányt 78 százalékról legalább 90 százalékra javítsák.

Cél: 15 percen belül érjen ki a mentő

Stiller Ákos

Ennek a célnak az elérésére a mentőszolgálat komoly összegeket költött. Bruttó 2,3 milliárd forintból kifejlesztettek egy olyan ultramodern mentésirányítási rendszert (MIR), amely képes a lehető leggyorsabban megtalálni az adott esethez a legközelebbi, az eseményhez legmegfelelőbb mentőkocsit vagy helikoptert. Csakhogy több határidő-módosítás után sem működik még az új szisztéma: hiába ül a központban pilótaszék kényelmességű ülésben 3 monitor előtt a mentésirányító, hiába látja pontosan, hol vannak az autók, ha a rendszer pont azokat nem éri el, akiknek bele kell taposni a gázba. A mentőszolgálat megerősítette a hvg.hu információját: a mentőkbe kerülő 900 tabletet nem szállították még ki, néhányat viszont már tesztelnek. A tableteket tartó, töltőként is szolgáló konzolokat, az úgynevezett dokkolókat viszont már beszerelték – sok bosszúságot okozva ezzel a sofőröknek.

Annyira készültek ugyanis az átállásra, hogy a nemrég vásárolt autók egy részéből azzal az indoklással szerelték ki még tavaly nyáron a tolatókamera – csöppet sem olcsó – monitorját, hogy kell a hely a tabletnek. Tehát nemcsak az ütés és cseppálló táblagépek, hanem egy ideje ezek a monitorok is a raktában porosodnak. A Blikk tavaly júniusban – a konzolok felszerelése után – pedig arról számolt be, hogy a sofőrök ötösbe váltáskor beütötték a kezüket „a vasba”. Egy mentős pedig arról beszélt a hvg.hu-nak, attól rettegnek, hogy egy ütközéskor a kirobbanó vezetőoldali légzsák az arcukba dobja a dokkolót, ezért folyamatosan igazítják, hogy ne legyen útban. Volt, aki ki is szerelte, a fővárosi Markó utcai központ előtt több olyan autót is láttunk, melyben már nem volt konzol.

Az oktatáson februárra ígérték a táblagépeket.

Aztán a főnök márciust mondott, most májusról hallani” – mondta egy budapesti mentőtiszt a hvg.hu-nak. Bár eredetileg tavaly nyárra ígérték, az OMSZ válaszában azt írta, várhatóan idén nyáron kaphatják meg a mentőegységek a tabletet.

Minden perc számít

De miért van szükség ezekre a táblagépekre, ha a 21 újonnan kiépített, a hívásokat fogadó mentésirányítási központ már működésre kész? A név nélkül nyilatkozó mentésirányítók szerint a válasz egyszerű: a folyamatnak egyelőre nincs végpontja. (A mentősök külön engedély nélkül nem nyilatkozhatnak névvel, ha megteszik, akkor az állásukat kockáztatják, pár hónapja a Hír Tv Célpontjának nyilatkozó mentőst kirúgták.) Ezért aztán azzal, hogy a régi és az új rendszer párhuzamosan működik, tapasztalataik szerint épphogy időt veszítenek.

Így néz ki egy teljesen felszerelt mentésirányítási központ

MTI / Máthé Zoltán

Ugyanis a fő kérdés a mentés során, hogy mit nevez a mentőszolgálat riasztásnak, azaz mikortól ketyeg az óra. A hvg.hu hat mentőssel, két mentésirányítóval is beszélgetett, és mindegyikük ezt a kifejezést használta:

kiment a riasztás.

Ez nem a segélyhívás beérkezési ideje, hanem az a pillanat, amikor a mentőkocsit elérték és kiküldik a helyszínre.

Az évekkel ezelőtt megálmodott és azóta fejlesztgetett rendszer már-már a sci-fi filmeket idézné, elviekben minden zavart képes lenne kiküszöbölni:

• Az új, 112-es segélyhívó rendszert összekapcsolták a MIR-rel is. Így még azt is érzékeli, hogy honnan, milyen címről, utcasarokról fut be a hívás, amit meg is jelenít a térképen.
• A mentésirányító még azt megelőzően ki tudja küldeni a riasztást a táblagépre, hogy letenné a telefont. Például rögzíti a rendszerben, hogy a beteg nem lélegzik, mire a rendszer kikeresi a legközelebbi, az ellátás szempontjából ideálisan felszerelt és szabad rohamkocsit, és egy központból küldött útvonaltervvel elindítja.
• Az irányító folytatja a betelefonáló kikérdezését a beteg állapotáról (van-e pulzus, mi fáj, sérülések), a begyűjtött adatokat pedig valós időben közvetíti a tabletre.
• A mentősök a beteg ellátása után az újabb információkat betáplálják a táblagépbe, ezeket pedig már a fogadó kórház is láthatja, felkészülhet a beteg ellátására.
• A beteg elszállítása után a sürgősségi orvosa a tableten aláírja az így összeállt jegyzőkönyvet, a mentősök pedig mehetnek az új helyszínre.

Mivel a táblagépek még nincsenek az autókba, ráadásul forrásaink szerint a központi szoftver is akadozik, jelenleg így folyik a mentés:

• A befutó hívást jobb esetben betáplálják a rendszerbe, de rendszerint papírra jegyzetelnek.
• A jegyzettel vagy a kinyomtatott adatokkal a diszpécser odasétál az ügyeletes mentésvezetőhöz.
• Ő megkeresi a legalkalmasabb szabad autót – ebben segítheti már az új program.
• Két mentésirányító is azt állította a hvg.hu-nak, továbbra is használják az autók pozícióinak meghatározására a hagyományos módszert: a mágnes táblán tologatják a színes mágneseket. (Ezekről a korábbi egészségügyi államtitkár, Szócska Miklós tavaly még azt mondta: „nyugdíjba küldik” őket.)
• Az irányító felhívja a mentőállomást telefonon, vagy rádión megkeresi a mentőautót, és kiküldi a helyszínre.
• A GPS-t egyes autókból („nemsokára érkezik a táblagép” indoklással) kiszerelték, így előfordul, hogy a mentősök saját pénzükből vett navigációval indulnak útnak.
• A mentősök kézzel kitöltik az egyoldalas jegyzőkönyvet, a fogadó kórházban az illetékes aláírja, lepecsételi.

AZ OMSZ szerint azért nincs még minden mentőautóban tablet, mert folyik a több mint hatezer mentődolgozó képzése, jelenleg is a táblagép használatára tanítják őket.

System error?

Nemcsak a tabletek hiánya okoz gondot, hanem a központi rendszer is sokszor akadozik – állították egybehangzóan a mentésirányítók. Ők a következő problémákat emlegették:

• Néha lefagy, de mindenképpen akadozik a rendszer.
• Nem mindig kapják meg az adatokat, hogy honnan jön a segélyhívás.
• A mentőkocsi pontos állapotát rögzítő (például a bekapcsolt szirénát is érzékelő), évekkel korábban kiépített Tetra-rendszer (rádió) nem mindig ad adatokat a MIR-nek, illetve a tesztelés alatt álló tableteknek. Pedig az OMSZ a hvg.hu-nak küldött válaszaiban leszögezte: „a rendszerben ez a képesség előírt követelmény és átadott funkció”.
• Előfordul, hogy a program a kevésbé súlyos esetekhez is rohamkocsit választ, miközben lehet, hogy egy másik, súlyosabb esetnél lenne rá szükség.
• Az is előfordult, hogy rászóltak a mentősökre, hogy ne kerüljenek. Ez azt jelenti, hogy a rendszer még nem látja a dugókat, így a központban nem értik, miért mennek kerülő útvonalon.

Mindez azt jelenti, hogy az ország különböző városaiban kialakított 21 mentésirányító központ sem működik még 100 százalékosan. Ezt a mentőszolgálat is elismerte, de hangsúlyozta: ezért van szükség a tesztidőszakra, a program egyes elemeinek fokozatos bevezetésére, hiszen a mentésbiztonságot nem lehet kockáztatni.

És így a várva várt tablet

MTI / Máthé Zoltán

Egyébként a hvg.hu által megkeresett dolgozók többsége továbbra is optimista, és hisz benne, ha késve is indul el a MIR, de meg fogja könnyíteni a munkájukat, tényleg le fogja rövidíteni a mentési időt. „Persze az soha nem fog kiderülni, hogy az eddigi késlekedés okozott-e károkat, a problémák miatt szenvedett-e beteg” – panaszkodott az egyik mentésirányító, aki azt állította, a hagyományos rendszerben gyorsabban tudott dolgozni, mint "a mostani káoszban".

Katasztrófatűrő rendszer nagyobb hibákkal

A mentőszolgálat válaszaiból nem derült ki, hogy az uniós támogatású projekt teljes árát kifizették-e már a feladattal megbízott magyar számítástechnikai vállalatnak, a Tigra Kft.-nek. (A mentésirányításban dolgozó forrásaink úgy tudják, ez már megtörtént.) Egy biztos, a szerződés teljesítésének az eredeti határideje 2014. május 26. volt, de ezt pár nappal a határidő lejárta előtt kitolták 2014. augusztus 31-re.

Az OMSZ honlapján elérhető szerződés viszont egyértelműen fogalmaz: az átadás-átvétel időpontjának „az éles üzem folyamatosan, legalább 30 napig tartó zavartalan, hibamentes működését követő napot tekintik”. Márpedig a mentőszolgálat válaszaiból kiderül, még mindig folyik tesztelés, a dolgozók oktatása. A szerződésben az áll, hogy „végteljesítésről” a Tigra részéről akkor beszélhetünk, ha már megtörtént az élesítés, „a testre szabott rendszer” működik.

Éppen ezért megkérdeztük az OMSZ-t, hogy van-e következménye a csúszásnak, szednek-e kötbért a Tigrától, de kérdéseinkre a mentőszolgálat két tőmondatban válaszolt:

• „A rendszer leszállítása 2014.08.31-vel megtörtént.”
• „A projekt 2014.11.30-án lezárult.”

A MIR-re az OMSZ nemcsak 2,3 milliárdos keretből költött, hanem további közbeszerzéseket írt ki a központok építési munkálataira. A szolgálat közben a vállalatirányítási rendszert is fejlesztette, ráadásul a minőségirányítás javítása érdekében nyomtatókat is vásárolt 51 millió forintért. Mindenesetre az OMSZ Markó utcai épületének falán a MIR-fejlesztéséről kikerült plakát 3,48 milliárdot mutat. Tehát komoly összeget költöttek egy elviekben katasztrófatűrő, "bombabiztos" rendszer kiépítésére, amely viszont már a tesztidőszakban is akadozik.

Ám nem csak a határidő kitolása és a teljesítés módja az egyetlen zavaros elem a MIR évek óta húzódó történetében. A közbeszerzések körüli furcsaságokról, a csúszás okairól a következő cikkünkben olvashat.