szerző:
M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Tavaly ki kellett szerelni néhány újonnan beszerzett mentőautóból a tolatókamera monitorját, mert azt ígérték, hogy rövidesen mindenki kap ultramodern táblagépet. A gépeket be is szerezték, sőt, a milliárdos uniós projektet formálisan le is zárták, ám a mentősök többsége legfeljebb a kötelező oktatáson láthatta a tableteket. Pedig ezek nélkül nehezen érhető el a mentőszolgálat és az egészségügyi kormányzat régi álma, hogy mindenkihez kiérjen 15 percen belül a kocsi.

„Anyukám beszélt a mentőkkel, akik ide-oda kapcsolták, és amikor érdeklődtek, körülbelül mikor érnek ki, lerakták a telefont. A mentő végül egy óra múlva ért ki” – számolt be pár napja a Borsnak a fővárosi 250-es busz egyik utasa arról, hogyan lett rosszul a sofőr, és állítólag mennyire nehéz volt mentőt hívni hozzá.

Az utóbbi hónapokban több hasonló eset is nagy port kavart a médiában. A beteg rokonai, a mentőt hívó járókelők azt állították, a rohamkocsi késve érkezett ki, a központ lebénult, nem tudott mit kezdeni a helyzettel. Februárban Szigetszentmiklóson egy nő 360 méterre a mentőállomástól halt meg, a mentőt viszont a szomszédos településről küldték ki az esethez. Az idős asszonyt menteni próbáló fiatal pár úgy emlékezett, az autó 40 perc alatt ért ki.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) minden esetben cáfolta a panaszokat, a buszsofőr esetében például azt hangsúlyozták, „a mentőegység a riasztásától számított tizenhatodik percben a helyszínre érkezett”. A szigetszentmiklósi esetben az OMSZ azt bizonygatta, hogy a járókelőket az időérzéke csapta be, és a rögzített adatokkal igazolta, hogy 19 perc alatt a helyszínen voltak.

A 21. századi jegyzetfüzet

Ha csak pár perccel is, de mindkét esetben túllépték azt az időt, amit az Országos Mentőszolgálat ideálisnak tart. Az OMSZ szerint illene minden esethez 15 perc alatt kiérkezni, a milliós, milliárdos fejlesztésekre az utóbbi években pedig azért volt szükség, hogy kiérkezési arányt 78 százalékról legalább 90 százalékra javítsák.

Cél: 15 percen belül érjen ki a mentő
©

Ennek a célnak az elérésére a mentőszolgálat komoly összegeket költött. Bruttó 2,3 milliárd forintból kifejlesztettek egy olyan ultramodern mentésirányítási rendszert (MIR), amely képes a lehető leggyorsabban megtalálni az adott esethez a legközelebbi, az eseményhez legmegfelelőbb mentőkocsit vagy helikoptert. Csakhogy több határidő-módosítás után sem működik még az új szisztéma: hiába ül a központban pilótaszék kényelmességű ülésben 3 monitor előtt a mentésirányító, hiába látja pontosan, hol vannak az autók, ha a rendszer pont azokat nem éri el, akiknek bele kell taposni a gázba. A mentőszolgálat megerősítette a hvg.hu információját: a mentőkbe kerülő 900 tabletet nem szállították még ki, néhányat viszont már tesztelnek. A tableteket tartó, töltőként is szolgáló konzolokat, az úgynevezett dokkolókat viszont már beszerelték – sok bosszúságot okozva ezzel a sofőröknek.

Annyira készültek ugyanis az átállásra, hogy a nemrég vásárolt autók egy részéből azzal az indoklással szerelték ki még tavaly nyáron a tolatókamera – csöppet sem olcsó – monitorját, hogy kell a hely a tabletnek. Tehát nemcsak az ütés és cseppálló táblagépek, hanem egy ideje ezek a monitorok is a raktában porosodnak. A Blikk tavaly júniusban – a konzolok felszerelése után – pedig arról számolt be, hogy a sofőrök ötösbe váltáskor beütötték a kezüket „a vasba”. Egy mentős pedig arról beszélt a hvg.hu-nak, attól rettegnek, hogy egy ütközéskor a kirobbanó vezetőoldali légzsák az arcukba dobja a dokkolót, ezért folyamatosan igazítják, hogy ne legyen útban. Volt, aki ki is szerelte, a fővárosi Markó utcai központ előtt több olyan autót is láttunk, melyben már nem volt konzol.

Az oktatáson februárra ígérték a táblagépeket.

Aztán a főnök márciust mondott, most májusról hallani” – mondta egy budapesti mentőtiszt a hvg.hu-nak. Bár eredetileg tavaly nyárra ígérték, az OMSZ válaszában azt írta, várhatóan idén nyáron kaphatják meg a mentőegységek a tabletet.

Minden perc számít

De miért van szükség ezekre a táblagépekre, ha a 21 újonnan kiépített, a hívásokat fogadó mentésirányítási központ már működésre kész? A név nélkül nyilatkozó mentésirányítók szerint a válasz egyszerű: a folyamatnak egyelőre nincs végpontja. (A mentősök külön engedély nélkül nem nyilatkozhatnak névvel, ha megteszik, akkor az állásukat kockáztatják, pár hónapja a Hír Tv Célpontjának nyilatkozó mentőst kirúgták.) Ezért aztán azzal, hogy a régi és az új rendszer párhuzamosan működik, tapasztalataik szerint épphogy időt veszítenek.

Így néz ki egy teljesen felszerelt mentésirányítási központ
©

Ugyanis a fő kérdés a mentés során, hogy mit nevez a mentőszolgálat riasztásnak, azaz mikortól ketyeg az óra. A hvg.hu hat mentőssel, két mentésirányítóval is beszélgetett, és mindegyikük ezt a kifejezést használta:

kiment a riasztás.

Ez nem a segélyhívás beérkezési ideje, hanem az a pillanat, amikor a mentőkocsit elérték és kiküldik a helyszínre.

Az évekkel ezelőtt megálmodott és azóta fejlesztgetett rendszer már-már a sci-fi filmeket idézné, elviekben minden zavart képes lenne kiküszöbölni:

  • Az új, 112-es segélyhívó rendszert összekapcsolták a MIR-rel is. Így még azt is érzékeli, hogy honnan, milyen címről, utcasarokról fut be a hívás, amit meg is jelenít a térképen.
  • A mentésirányító még azt megelőzően ki tudja küldeni a riasztást a táblagépre, hogy letenné a telefont. Például rögzíti a rendszerben, hogy a beteg nem lélegzik, mire a rendszer kikeresi a legközelebbi, az ellátás szempontjából ideálisan felszerelt és szabad rohamkocsit, és egy központból küldött útvonaltervvel elindítja.
  • Az irányító folytatja a betelefonáló kikérdezését a beteg állapotáról (van-e pulzus, mi fáj, sérülések), a begyűjtött adatokat pedig valós időben közvetíti a tabletre.
  • A mentősök a beteg ellátása után az újabb információkat betáplálják a táblagépbe, ezeket pedig már a fogadó kórház is láthatja, felkészülhet a beteg ellátására.
  • A beteg elszállítása után a sürgősségi orvosa a tableten aláírja az így összeállt jegyzőkönyvet, a mentősök pedig mehetnek az új helyszínre.

Mivel a táblagépek még nincsenek az autókba, ráadásul forrásaink szerint a központi szoftver is akadozik, jelenleg így folyik a mentés:

  • A befutó hívást jobb esetben betáplálják a rendszerbe, de rendszerint papírra jegyzetelnek.
  • A jegyzettel vagy a kinyomtatott adatokkal a diszpécser odasétál az ügyeletes mentésvezetőhöz.
  • Ő megkeresi a legalkalmasabb szabad autót – ebben segítheti már az új program.
  • Két mentésirányító is azt állította a hvg.hu-nak, továbbra is használják az autók pozícióinak meghatározására a hagyományos módszert: a mágnes táblán tologatják a színes mágneseket. (Ezekről a korábbi egészségügyi államtitkár, Szócska Miklós tavaly még azt mondta: „nyugdíjba küldik” őket.)
  • Az irányító felhívja a mentőállomást telefonon, vagy rádión megkeresi a mentőautót, és kiküldi a helyszínre.
  • A GPS-t egyes autókból („nemsokára érkezik a táblagép” indoklással) kiszerelték, így előfordul, hogy a mentősök saját pénzükből vett navigációval indulnak útnak.
  • A mentősök kézzel kitöltik az egyoldalas jegyzőkönyvet, a fogadó kórházban az illetékes aláírja, lepecsételi.

AZ OMSZ szerint azért nincs még minden mentőautóban tablet, mert folyik a több mint hatezer mentődolgozó képzése, jelenleg is a táblagép használatára tanítják őket.

System error?

Nemcsak a tabletek hiánya okoz gondot, hanem a központi rendszer is sokszor akadozik – állították egybehangzóan a mentésirányítók. Ők a következő problémákat emlegették:

  • Néha lefagy, de mindenképpen akadozik a rendszer.
  • Nem mindig kapják meg az adatokat, hogy honnan jön a segélyhívás.
  • A mentőkocsi pontos állapotát rögzítő (például a bekapcsolt szirénát is érzékelő), évekkel korábban kiépített Tetra-rendszer (rádió) nem mindig ad adatokat a MIR-nek, illetve a tesztelés alatt álló tableteknek. Pedig az OMSZ a hvg.hu-nak küldött válaszaiban leszögezte: „a rendszerben ez a képesség előírt követelmény és átadott funkció”.
  • Előfordul, hogy a program a kevésbé súlyos esetekhez is rohamkocsit választ, miközben lehet, hogy egy másik, súlyosabb esetnél lenne rá szükség.
  • Az is előfordult, hogy rászóltak a mentősökre, hogy ne kerüljenek. Ez azt jelenti, hogy a rendszer még nem látja a dugókat, így a központban nem értik, miért mennek kerülő útvonalon.

Mindez azt jelenti, hogy az ország különböző városaiban kialakított 21 mentésirányító központ sem működik még 100 százalékosan. Ezt a mentőszolgálat is elismerte, de hangsúlyozta: ezért van szükség a tesztidőszakra, a program egyes elemeinek fokozatos bevezetésére, hiszen a mentésbiztonságot nem lehet kockáztatni.

És így a várva várt tablet
©

Egyébként a hvg.hu által megkeresett dolgozók többsége továbbra is optimista, és hisz benne, ha késve is indul el a MIR, de meg fogja könnyíteni a munkájukat, tényleg le fogja rövidíteni a mentési időt. „Persze az soha nem fog kiderülni, hogy az eddigi késlekedés okozott-e károkat, a problémák miatt szenvedett-e beteg” – panaszkodott az egyik mentésirányító, aki azt állította, a hagyományos rendszerben gyorsabban tudott dolgozni, mint "a mostani káoszban".

Katasztrófatűrő rendszer nagyobb hibákkal

A mentőszolgálat válaszaiból nem derült ki, hogy az uniós támogatású projekt teljes árát kifizették-e már a feladattal megbízott magyar számítástechnikai vállalatnak, a Tigra Kft.-nek. (A mentésirányításban dolgozó forrásaink úgy tudják, ez már megtörtént.) Egy biztos, a szerződés teljesítésének az eredeti határideje 2014. május 26. volt, de ezt pár nappal a határidő lejárta előtt kitolták 2014. augusztus 31-re.

Az OMSZ honlapján elérhető szerződés viszont egyértelműen fogalmaz: az átadás-átvétel időpontjának „az éles üzem folyamatosan, legalább 30 napig tartó zavartalan, hibamentes működését követő napot tekintik”. Márpedig a mentőszolgálat válaszaiból kiderül, még mindig folyik tesztelés, a dolgozók oktatása. A szerződésben az áll, hogy „végteljesítésről” a Tigra részéről akkor beszélhetünk, ha már megtörtént az élesítés, „a testre szabott rendszer” működik.

Éppen ezért megkérdeztük az OMSZ-t, hogy van-e következménye a csúszásnak, szednek-e kötbért a Tigrától, de kérdéseinkre a mentőszolgálat két tőmondatban válaszolt:

  • „A rendszer leszállítása 2014.08.31-vel megtörtént.”
  • „A projekt 2014.11.30-án lezárult.”

A MIR-re az OMSZ nemcsak 2,3 milliárdos keretből költött, hanem további közbeszerzéseket írt ki a központok építési munkálataira. A szolgálat közben a vállalatirányítási rendszert is fejlesztette, ráadásul a minőségirányítás javítása érdekében nyomtatókat is vásárolt 51 millió forintért. Mindenesetre az OMSZ Markó utcai épületének falán a MIR-fejlesztéséről kikerült plakát 3,48 milliárdot mutat. Tehát komoly összeget költöttek egy elviekben katasztrófatűrő, "bombabiztos" rendszer kiépítésére, amely viszont már a tesztidőszakban is akadozik.

Ám nem csak a határidő kitolása és a teljesítés módja az egyetlen zavaros elem a MIR évek óta húzódó történetében. A közbeszerzések körüli furcsaságokról, a csúszás okairól a következő cikkünkben olvashat.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
Gáti Júlia Itthon

Túl lassú a reform a mentőknél

Életekben mérhető tétje van annak, milyen gyorsan sikerül modernizálni a mentőszolgálatot. Uniós pénz régóta van rá, de a pályáztatás akadozik, a kivitelezés még sehol sem tart.