Orbán Viktor halálbüntetésről mondott szavai nagy vitát kavartak itthon és Európában egyaránt. Az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz is beszélni akar ez ügyben a miniszterelnökkel, miközben a fidesz is beáll elnöke mögé – Kósa Lajos a Mokkában arról beszélt, hogy baj, hogy a rendszerváltás idején nem volt társadalmi vita a halálbüntetés eltörléséről. Miközben a rendszerváltás kultikus eseménye, a Nagy Imre-újratemetés épp egy jogtalan kivégzéssorozat rehabilitáló lezárása volt.

Ma Európában a szélsőséges pártok melegítik fel a kérdést, miközben a világ államaiban a halálbüntetés fokozatos visszahúzódása figyelhető meg. Logikusan ezek a szélsőséges pártok konkrét tragédiák után érzik úgy, hogy érdemes a választók megrendülésére alapozni egy ilyen büntetőjogi kérdést.

A francia Nemzeti Front (FN) épp konszolidálódó időszakát éli, ennek keretén belül még arra sem volt rest, hogy a görög Arany Hajnalt és a Jobbikot visszautasítsa frakciós partnerként az Európai Parlamentben. De azért a halálbüntetés visszaállítása továbbra is a céljaik közt szerepel. Az angol, euroszkeptikus Brit Nemzeti Párt (BNP) 2011-ben fogott petíciógyűjtésbe Kriss Donald 2004-es meggyilkolása után. Őt pakisztániak egy csoportja rabolta el és ölte meg Glasgow-ban. A bíróság igazoltnak találta a tettesek rasszista indítékát, és ötből négyet életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt.

A görög Arany Hajnal is bevándorlók által elkövetett bűncselekmények után fedezte fel a halálbüntetés megoldását. A rendőrség erősebb fegyverekkel való felszerelését is javasolták. Közleményük úgy fogalmaz: a bevándorló bérgyilkosok dzsungellé változtatták az országot, és az állam képtelen kezelni a helyzetet. Görögországban 1993-ban törölték el a halálbüntetést, az előtt az utolsó kivégzés 1972-ben történt.

Nálunk alig vannak bevándorlók, a helyzet most mégis megérett Orbán szerint a halálbüntetés napirendre vételére. Megkérdeztük Havasi Bertalant, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjét, hogy nem szül-e rossz vért, hogy a magyar miniszterelnököt ez ügyben egy lapon említhetik az európai szélsőséges pártokkal. Így válaszolt a hvg.hu-nak: "Azt, hogy mit gondol a miniszterelnök, tegnapi pécsi sajtótájékoztatóján pontosan kifejtette: Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó. És mivel a három csapás törvénye és a tényleges életfogytiglani büntetés visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő, a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani. Az már ennek a közvitának az egyik – nem feltétlenül a leglényegesebb – eleme, hogy ki kit emleget kivel egy lapon."