Orbán Viktor még péntek reggeli rádióinterjújában beszélt arról, hogy a kormány szerdán hallgatja meg a belügyminisztert a déli határon bevezethető lehetséges szigorításokról, köztük az esetleges teljes fizikai határzár lehetőségéről. A miniszterelnök azt is mondta, hogy a magyar és a szerb kormány július elején egyeztet az ügyben.

A szerdai kormányülés szünetében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EU előtt álló egyik legsúlyosabb kihívásnak nevezte a bevándorlás ügyét, és szerinte a „bevándorlási nyomás” az uniós tagországok közül Magyarországot érinti a legsúlyosabban.

A kormány szerdán meghallgatta Pintér Sándor belügyminisztert az ügyben. A közös válaszhoz vezető út időigényes és hosszú, Magyarország azonban nem várhat tovább, de remélik, lesz közös megoldás is a migránsok problémájára – fogalmazott Szijjártó.

Jön a kerítés

A kormány utasítást adott a belügyminiszternek, hogy kezdje meg a magyar–szerb határ fizikai lezárásának előkészítését. Ezt a munkát jövő szerdáig kell elvégezni, és aznap tájékoztatást várnak majd Pintér Sándortól.

Képünk illusztráció

AFP / Dimitar Dilkoff

Egy 175 kilométeres határszakaszt zárnak le négy méter magas kerítéssel, ennek előkészítését kezdik meg – ismertette a külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint Magyarország a kerítés felállításával semmilyen jogi kötelezettséget, semmilyen nemzetközi szerződést nem szeg meg.

Július elsején magyar–szerb kormányzati csúcs lesz, a szerbek vezetőit ott tájékoztatják a magyar intézkedésekről – hangzott el a rövid tájékoztatón, ahol kérdéseket nem lehetett feltenni.

Szijjártó Péter hivatkozott arra, hogy más országok is hasonló módon zárták le bizonyos határaikat. Példaként a görög–török, valamint a bolgár–török határon épített kerítést hozta fel.

"Amíg magyarok le nem zárják"

A Magyarország felé tartó vonatokon az utóbbi időkben nem volt rendkívüli az olyan eset – számolt be a hvg.hu-nak egy szemtanú –, hogy a szerb hatóságok emberei néhány száz menekülttel szálltak fel a kocsikba, majd Szabadkánál közösen leszálltak, és a zöldhatárig kísérték a menekülteket. Egy ilyen eset szemtanúja azt mondta, hogy a szerbek arról diskuráltak, addig kell minél több menekültet elvinniük a határig, amíg azt le nem zárják.

A kerítés építésével ez most megtörténhet. A hírt elemezve egy korábbi rendőr neve elhallgatását kérve arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy mivel ez a határszakasz schengeni külső határnak számít, elvileg gond nélkül le lehet zárni. „Élő erővel rövid szakaszon és rövid időre oldható meg a határzár” – tette hozzá, igaz, szerinte nem kerítést, hanem inkább egy műszaki zárat hatékonyabb lenne kiépíteni.

174,7 kilométer hosszú a szerb–magyar határszakasz, amiből 15,9 kilométer folyami rész. Egy műszaki zár felépítése elektromos jelzőrendszerrel, infrakapukkal, jelzőrakétákkal óriási pénzt emésztene fel, és a kiépítése se menne egyik napról a másikra. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint nemcsak a felhúzása, hanem az üzemben tartása is szép éves költséget tehet majd ki. Mint hangsúlyozta: senki ne egy dróthálót képzeljen el, hanem inkább drótkerítések sokaságát, riasztó rendszerrel együtt. Megjegyezte, Bulgária éppen egy ilyen rendszert kezdett építeni Törökország felé, így még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ebből merített ötletet Orbán Viktor.

Ha csak egy egyszerű drótkerítést húznak fel, akkor az is előfordulhat, mint a Gázai övezetben, hogy átfúrnak a határzár alatt, tette hozzá. Tarjányi szerint a legbiztosabb megoldást egy olyan kőfal jelenthet, mint ami a mexikói–amerikai határon is húzódik mintegy 1200 kilométeren át.

"A saját területén építhet falat"

A kerítéssel kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság a hvg.hu megkeresésére azt írta, hogy elvi ellenérv (sajnos) nincs a fal építésével szemben, a nemzetközi jog szerint egy állam a saját területén építhet falat. A határátkelőket azonban nem zárhatja le hermetikusan. A kerítés felhúzásával az a faramuci helyzet állhat elő, hogy más utat választanak a menekültek, tehát rövid távon a régió más országaival lesz ez kiszúrás. Lehetséges, hogy veszélyesebb útvonalakat választanak, mint a vajdasági alföld, így még több áldozata lehet a fegyveres konfliktusoknak. Mivel a magyar állami szervek joghatósága már azzal fennáll, ha tudomást szereznek arról, hogy egy külföldi a kerítés előtt áll és azt kiabálja, hogy ő menekült és státuszt szeretne kérni, vagy ha felmászik a kerítésre ugyanezzel a szándékkal, így hosszú távon sem jelent a kerítés megnyugtató megoldást.

A kerítés értelmetlensége mellett a Helsinki Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy embertelen és érzéketlen intézkedésről van szó, amely sérti Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeit a Genfi Egyezmény és az Emberi Jogok Európai egyezménye alapján. Ezek értelmében egyrészt nem lehet visszaküldeni kegyetlen, embertelen bánásmódba senkit, és a lelkiismeretükkel kell elszámolniuk azoknak a kormánytagoknak, akik támogatják a kerítés felhúzását. Másfelől, ha valaki kinyilvánítja a menedékkérelem benyújtása iránti szándékát, akkor ezt a kérelmet meg kell vizsgálni, ennek idejére pedig garantálni kell, hogy a kérelmező az ország területén maradhat. Ha ez nem érvényesül, akkor Magyarországot felelősségre lehet vonni nemzetközi bírósági fórumokon (strasbourgi Emberi Jogok Bírósága és a luxembourgi Emberi Jogok Európai Bírósága), mert nemzetközi és EU-jogot sért meg. Az MHB szerint az országimázs szempontjából sem túl szívderítő tömeges emberi jogi jogsértéseket elkövetni, amikor a menekülők közel háromnegyede háború elől menti az életét.

Magyarország mégis egyoldalú lépést tett

Deli Andor, a Fidesz európai parlamenti képviselője még a határzár bejelentése előtt azt nyilatkozta a szerbiai Danas című napilapnak, hogy a júliusra tervezett, magyar–szerb közös kormányülés kiváló alkalom lesz, hogy áttekintsék a helyzetet, és megállapodjanak a további közös lépésekről. "Meg vagyok győződve, hogy Magyarország semmilyen egyoldalú lépést nem tesz, mielőtt részleteiben áttekintené a problémát szerbiai partnereivel" – mondta a Fidesz EP-képviselője

A közös kormányülés egyébként július elsején lesz Budapesten, és az eddigiek alapján a szerbek is meg vannak róla győződve, hogy nem hagyják ki őket a határt érintő döntésből, jelent meg a napilapban. Ivica Dačić szerb külügyminiszter is azt mondta a napokban, nem hiszi, hogy Magyarország egyoldalú lépéseket tenne a menekültek megnövekedett száma miatt. Hozzátette, hogy ez nagy probléma Magyarország számára, de hangsúlyozta azt is, hogy nekik is ugyanez a problémájuk, és senki nem tolhatja az ügyet kizárólag Szerbiára. A külügyminiszter szerint a szerb rendőrség együttműködik a régió, valamint Ausztria és Németország hatóságaival, de a menekültek nagy tömegben érkeznek, amit nehéz feltartóztatni.

Nemrég még csak törvényi eszközről beszéltek

Orbán Viktor június 6-án beszélt a Napi Gazdaságnak először a déli határ lezárásáról. Rogán Antal frakcióvezető akkor még azt mondta, hogy javaslatot tesznek majd Magyarország déli határának törvényi eszközökkel való lezárására. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke múlt hét elején részletezte, hogy mik az elképzeléseik, Akkor egyértelműen leszögezte, hogy nem lesz vaskerítés a szerb-magyar határon, hanem egyszerűen "nem fogják beengedni" a bevándorlókat. Ezt a kormány úgy szerette volna megoldani, hogy a menekültekről szóló törvénnyel összhangban átírja, hogy mely országokat tekintenek "harmadik biztonságos országnak". Mivel érvelésük szerint az európai tranzitországok, melyeken keresztül a bevándorlók a magyar határhoz érnek, mind annak számítanak, az érkezők nagy része vizsgálat nélkül visszatloloncolható lett volna. Ennek a nemzetközi jogot is sértő álláspontnak a tarthatatlanságára múlt heti cikkünkben rámutattunk.

A héten változott a Fidesz kommunikációja: Rogán Antal egy szerda reggeli tévéműsorban végső esetre szóló lépésnek nevezte a határzárat. Rogán Antal szerint Törökország bulgáriai határszakasza után a török–görög határon is ki kellene építeni a bevándorlók feltartóztatására hivatott kerítést.