A bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs plakátok számáról, illetve azok legyártásának és kihelyezéseinek költségről és számáról a kampány végeztével, a teljesítésigazolások aláírását és a Szigetvári Viktor, az Együtt, valamint más baloldali pártok felhívására történt rongálás számbavételét követően tudunk tájékoztatást nyújtani – közölte a Miniszterelnökség a hvg.hu megkeresésére. Kérdésre megjegyezték azt is, hogy amint ezzel megvannak, döntenek arról is, hogy fellépnek-e kártérítési igénnyel a rongálókkal szemben.

A bevándorlással foglalkozó nemzeti konzultációra bruttó 381 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre. Ebből közterületi reklámokra, valamint a nyomtatott sajtóban, a televízióban, a rádióban és az interneten megjelenő hirdetésekre költenek. A plakátfoglalással kapcsolatos koordinációt a HG 360 Reklámügynökség Kft, a kreatívokat pedig a Lounge Design Kft. készítette.

A bejelentést követően néhány nap múlva meg is jelentek az első hirdetmények, amelyeket szinte azonnal megrongáltak. Erre válaszul a rendőrség kezdte védeni a plakátokat, a rongálókkal szemben pedig eljárásokat indítottak. A Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság a plakátrongálások elleni fellépéseket azzal indokolta, hogy a plakátok lefestésének, letépésének szerintük semmi köze a szabad véleménynyilvánításhoz, a rendőrség pedig „minden tudomására jutott jogsértés esetén” eljárást indít.

Stiller Ákos

Június 18-ig 85 nemzeti konzultációs plakátot rongáltak meg az országban – közölte a hvg.hu-val az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata. A fővároson kívül Baranya, Békés, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Vas, valamint Zala megyében. Az ügyekben 15 embert állítottak elő. Az eljárások közül 25 folyik szabálysértés, 34 pedig bűncselekmény gyanúja miatt, van olyan vizsgálat, amely több plakát rongálásával foglalkozik.

A rendőrség részéről azt nem tudták megadni, hogy mekkora kár keletkezett a rongálásokkal, mondván, hogy ez minden egyes ügyben eltér. Amennyiben a szabálysértésekre veszünk egy 20 ezer forintos összeget, akkor azokban összesen félmillió forintos kár lehet, míg a bűncselekményeknél az alsó határt, az ötvenezer forintot tekintjük alapnak, akkor mintegy 1,7 millió forintos a rongálási kár. Persze ehhez még hozzájön az a 26 kormányzati hirdetmény, amelyek tönkretételét más esetekkel összevonva egy eljárásban nyomozzák.

Ügyészségi állásfoglalás a plakátrongálásokról

A Fővárosi Főügyészség néhány napja körlevelet küldött ki a budapesti kerületi ügyészségeknek a plakátrongálásokkal kapcsolatos eljárások megítélésre – tudta meg a hvg.hu. A szervezet szóvivője azt mondta, a plakátrongálásokat nem lehet egy kalap alá venni a falfirkákkal. „A plakát nem lehet elkövetési tárgya szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó, falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás vétségének” – hangsúlyozta a szóvivő.

Az első eset, amikor bűncselekmény gyanúja miatt indítottak eljárást, Szegeden történt. Ennek indoka az volt, hogy a tettesek a rongálással ugyanazt követték el, mint a falakat befestő graffitisek, és így akár egy évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetők. Ezzel kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet arra, hogy egy idén január 10-én jogerőssé vált bírósági döntés szerint a Szabadság téri emlékműre kihelyezett molinót átfestő karikaturista azért nem büntethető graffiti-bűntett miatt, mert az a dolog, amire a rajz került, ideiglenes céllal volt elhelyezve, a molinót levétel után nem hasznosítják újra eredeti állapotában. „A felirat-eltávolítás egy egyszerű cserével megoldható, ami valódi falfirka, graffiti esetén kivitelezhetetlen, az épületet, műtárgyat stb. nem lehet kicserélni, épp ez tette az önálló büntethetőséget szükségessé.”