szerző:
hvg.hu

Kirakatszervezetté válhat az Antiszegregációs Kerekasztal, ameyből már korábban is több civil távozott, ezúttal L. Ritók Nóra sokkalt be.

„Nagy lépést tettem ma. Egy, azt hiszem hároméves történet zárult le ezzel számomra. Levelet írtam, és kiléptem az Antiszegregációs Kerekasztalból” – jelentette be Facebook-oldalán az Igazgyöngy Alapítvány vezetője.

A kerekasztalt 2013-ban hozta létre Balog Zoltán kormányzati és civil szereplőkkel. Deklarált célja az, hogy különböző oktatási helyzeteket megvizsgálva tegyen javaslatot a szegregáció felszámolására. A jó szándékúnak hangzó kezdeményezés azonban a gyakorlatban nemigen működött, ugyanis a civil szereplők véleményét lesöpörték az asztalról. Legalábbis erre utal, hogy a kerekasztaltól több civil képviselő távozott már, így Heindl Péter és Mohácsi Erzsébet. Úgy tudjuk egy időre otthagyta a testületet Berki Judit, a bátonyterenyei tanoda vezetője Hofher József jezsuita szerzetes, de ők később visszatértek. A tárca álláspontja ezekkel kapcsolatban mindig az volt, hogy a testület rendületlenül folytatja a munkáját.

©

L. Ritók Nóra is többször utalt rá, hogy nem látja értelmét a munkának, de eddig bízott abban, hogy előbb-utóbb meghallgatják a civilek véleményét is. Most azonban úgy érzi, egyre jobban elszigetelődött a véleményével, a félelmeivel, a tapasztalataival.

„Az utóbbi időben már nagyon rosszul éreztem magam a pozitívumokat hangsúlyozó megbeszéléseken, miközben én a terepen pont az ellenkezőjét tapasztalom. Mindig ugyanazokban a körökben jártunk, ugyanazokat mondtuk, ugyanazokra nem kaptunk választ... újraértelmeztünk mindent, új kutatások, esettanulmányok szükségességégéről beszéltünk, figyelmen kívül hagyva a korábbi kutatásokat, elemzéseket, olyanokat, mint a Zöld könyv... ezeket be sem lehetett emeltetni a látókörbe.”

Legjobban az zavarta, hogy a kormány legújabb tervezetében egy sor olyan kitétel is van, ami azt sugallja, hogy kidolgozott egy stratégiát azok ellen az intézkedések ellen, amit épp ez a kormány teremtett meg (pl. az iskolai lemorzsolódás csökkentése, 16 éves tankötelezettség).

„Szóval, úgy érzem, nekem nem megy tovább. Próbálom majd máshogy” – zárja a bejegyzését L. Ritók Nóra, lapunk Nyomor széle blogjának szerzője, aki kilépéséről korábban már levélben tájékoztatta a kerekasztal tagjait.

Mint a hvg.hu-nak L. Ritók Nóra elmondta ő a berettyójfalui kistérségben egyáltalán nem látja a kerekasztal ülésein hangoztatott pozitív változásokat, sőt, nagyobb kitekintésben is sokkal több gondot tapasztal, mint sikert e téren.

L. Ritók Nóra
©

Úgy véli, minden terepen dolgozó látja, hogy a mai rendszer a szegénységben élő cigány szülők megvezethetőségére és ennek kihasználására építve ad teret a szegregációnak. Szerinte majdnem fölösleges egy antiszegregációs rendelet, amikor az egyházi iskolák a szabad iskolaválasztással párosulva megoldják ezt törvényesen, évről évre nagyobb számban szegregálva a földrajzilag hozzájuk legközelebb eső állami iskolákat.

Az antiszegregációs kerekasztal jelenlegi tagjai:

Szabóné Kármán Judit romológus, Szűcs Norbert antiszegregációs szakember, Bódis Kriszta rendező, Antal István, a Jezsuita roma szakkollégium szakmai vezetője, Batári Zsolt, a Kedvesház igazgatója, Berki Judit, a bátonyterenyei Tanoda vezetője, Hofher József jezsuita szerzetes, Kovácsné dr. Nagy Emese, a hejőkeresztúri iskola igazgatónője, Orosz Ferenc, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke, Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet szociális és fejlesztési igazgatója, Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Derdák Tibor, a Dr. Ámbédkar iskola igazgatója.


Illetve az Emmi, a Klik, az NPK összesen több mint egy tucat képviselője.

 

 

Cikk megosztása
Címkék