Ha barátságtalanok vagyunk velük, akkor majd jól nem akarnak idejönni – ez az eleinte magyarspecifikus menekültügyi gondolkodás jelenik meg egyre tágabb európai spektrumban is. Összeszedtünk hét olyan intézkedést, amely egyben biztosan nem segít: megerősíteni a bizalmat a magára büszke, szolidáris Európában. Szavazhat is, melyik a leggonoszabb.

Folyamatosan változik az EU-s tagállamok és egész Európa hozzáállása a menekültekhez. A kezdeti jó szándékú, segítő mentalitás Párizs és Köln után egyre nehezebben tartható belpolitikailag, az EU is egyre kevésbé barátságos. Frans Timmermans EU-bizottsági alelnök például már arról beszélt a minap, hogy a menekültek 60 százaléka gazdasági bevándorló, a német sajtó pedig arról ír, 400 ezer menekültet toloncolnának haza. Az uniós menekültügyi politika most már nagyjából arról szól, hogyan lehetne lelassítani, illetve megállítani a menekültek áramlását.

Keleti pályaudvar - majd nem akarnak idejönni
©

Ennek fényében gyűjtöttünk össze pár esetet, amikor az alapvetően háborús övezetből menekülő emberek a befogadó és civilizált Nyugat részéről méretes pofonokba szaladtak (és sok esetben szaladnak) bele. Esetek, eljárások, a hivatalnak packázásai – „sok keleti ember menni Európa”.

1. A menekültek Törökországgal érintkeznek először, ez az első politikailag európai ország, ahová beteszik a lábukat. Már ha betehetik: a polgárháborús Szíriából 10-15 nap után engedik csak át őket a török hatóságok, addig a határ menti „lakályos” táborokban kell meghúzniuk magukat. De ha Irak felől jönnek, az útlevél felmutatása mellett 60 eurós belépési vízumot is kell vásárolniuk, majd fel kell tudniuk mutatni napi 50 eurónak megfelelő összeget a tartózkodás fedezetére. A megélhetéshez szükséges pénz megkeresését nehezíti, hogy a helyi cégekben legfeljebb csak 10 százalék lehet a szír munkavállalók aránya. Törökország amúgy többször fordított vissza menekülteket Szíriába, ami túlmegy a szívatás kategórián: a nem muszlim menekülteket ugyanis az Iszlám Állam helyben kivégzi.

Szíriai kisfiú egy törökországi menekülttáborban
©

2. Görögország után következik Macedónia, amely jelenleg óránként kétszer nyitja meg legfeljebb 50-50 ember előtt a határait – azon szír-iraki-afgán menekültek előtt, akik vállalják, hogy majd csak Ausztriában vagy Németországban nyújtják be a menedékkérelmet. A kijelölt görög-macedón határátkelőnél lévő zárt táborból csakis egyféleképpen lehet át-, továbbmenni: vonattal. A takarítás és fűtés nélküli vonatra a jegy 25 euróba kerül – aki látta már a vonat vécéjét, állítólag akkora sokkot kap, hogy soha nem felejti el. Számítások szerint a menekültek csak vasútjegyekből eddig 1,5 millió eurót hoztak a jótét lélek macedón államnak.

3. Az egyik legnagyobb átverés viszont igazi magyaros vircsaft volt: amikor a Keleti pályaudvaron a menekültek még abban a hiszemben nyomakodtak fel a vonatokra, hogy Bécs felé, egészen Sopronig viszik őket, majd a hatóságok Bicskén leállították a szerelvényt. Ebből aztán tragédia is lett: az egyik menekült megcsúszott, beverte a fejét a sínekbe, és meghalt. Az eset súlyos bizalomvesztést hozott, hiszen alig pár nappal előtte hangzott el Merkel kancellár híres, a szíriai menekülteket invitáló nyilatkozata. Ezekben a napokban megesett, hogy a menekültek jegyet vettek a müncheni járatra, ami aztán mégse indult el – de a MÁV nem váltotta vissza a tikettet.

Tragédia Bicskénél
©

4. Dániában a napokban fogadta el a parlament azt a javaslatot, hogy kobozzanak el a menekültektől minden 1450 eurónál értékesebb dolgot vagy készpénzt. Ez a hivatalos indoklás szerint egy olyan alapot gazdagít, amely segíti a menekültek ellátását, mivel az a skandináv hagyomány, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a saját ellátásából. Ez érthető törekvés, ugyanakkor az európai menekültügyi filozófiával nem igazán összeegyeztethető, és főleg nem mutat jól az egyik leggazdagabb, legnagyvonalúbb szociális rendszert működtető európai országtól.

5. Szlovénia viszonylag visszafogottan szívat, de azért azt megérzik a menekültek: amikor a görög-macedón határon, Gyevgyelijában megveszik a kartonokban árult cigarettát, azt mind le kell tenniük Szlovéniában, ahol a tűzveszélyre hivatkozva nem engedik őket cigivel vonatra szállni. Márpedig ott sincs más út, mint a vonaté. Tegyük hozzá, a vonaton óriási tömeg van.

Menekültek Szlovéniában
©

6. Magyarországon a szívatás és a menekültek szavak hallatán szinte mindenkinek a röszkei ételosztás titokban felvett videója jut az eszébe. Az éhező tömeg egyszerre robbanna rá az élelemre, amit két magyar hatósági személy hajigál szanaszét. Aki ezzel a bánásmóddal szembesült először, annak komolyan megrendülhetett a hite a nyugati édenkertben.

7. Ne hagyjuk ki: a menekültügyi szívatás csimborasszója a magyar jogi szabályozás, amely 2015. szeptember 15. után gyakorlatilag ellehetetlenítette a menekültkérelem beadását, elfogadását meg pláne. Nem mintha annyira kapkodnának utánunk a polgárháborúból érkezők. Egyik napról a másikra bűncselekmény lett a kerítésen átmászás, holott a menekülteknek épp a helyzetük miatt elvben joguk lenne megkerülni a legális határátlépési módozatokat.

Az, hogy Magyarország elsőként épített kerítést és alakított ki „jogi határzárat”, megadta a mintát az uniós tagállamoknak. A röszkei gyűjtőpontnak nevezett letarolt kukoricás is magyar know-how, akárcsak az önkéntesek által üzemeltetett szociális pótinfrastruktúra az ellehetetlenített helyett.

 

Melyik húzás a legpofátlanabb?

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!