Az LMP és ő maga is későn ismerte fel, hogy egyáltalán nem a huszadik századból ismert, klasszikus menekültügyi helyzettel állunk szemben, tehát a klasszikus emberi jogi érvelés egyszerűen kicsorbul a valóságon – mondta Schiffer András, a párt társelnök-frakcióvezetője a Mandinernek adott interjúban, és szerinte nincs ebben semmi szégyellni való, hogy másképpen kellett volna értékelni a helyzetet, mint egy évvel korábban.

Schiffer azt mondja, az 1951-es, menekültekkel való bánásmódot szabályozó Genfi Egyezmény egy tipikusan múlt századi menekülthelyzetekre reagált, amelyben a menedéket adó ország nagyjából látja, hogy mely területről érkeznek a menekültek és maximálisan mekkora lehet a létszám. A genfi menekültügyi rezsim felett azonban mára eljárt az idő, és nem ismertük fel, hogy a mostani migránsválsághoz már nem nyújt eligazítást – mondja a pártvezető.

Stiller Ákos

Az LMP sem tette kellő hangsúllyal az asztalra már a legelején, hogy három csoport van – fogalmaz Schiffer, egészen pontosan a tényleges menekültekre, a gazdasági bevándorlókra és a terroristákra gondolt.

Azt azonban világossá teszi Schiffer, hogy az önkritika arra vonatkozik, hogy az LMP-nek zöldpártként kiemelten látniuk kellett volna a helyzet globális válságjelenségből adódó újszerűségét, hogy a jövőben nem csak háborús népirtások elől kelnek majd útra tömegek, hanem klímamenekültekre is lehet számítani.

Schiffer azért azt is elmondta, hogy van, amiben ma sem változott a véleménye, számára a kormányzati plakátkampány, az emberek hergelése mára sem nyert legitimitást.