Miközben Orbán Viktor a nagykövetek előtt hétfőn arról beszélt, hogy a diplomácia teljesítményének legfontosabb értékmérője az, „ki tud több üzletet csinálni”, a kormány most a juttatásaik rendszerének átrajzolásával kelt bizonytalanságot a körükben. Olyannyira, hogy van diplomata, aki a megváltozott illetményrendszer miatt haza is akar jönni állomáshelyéről.

Kedden kikerült a kormany.hu-ra az új külügyi törvény tervezete, amely szűk egy hétig van még társadalmi egyeztetés alatt, de külügyi forrásaink már úgy számoltak be róla, mint ami de facto bevezetés alatt van, és a diplomatákkal is ennek szellemében tárgyalnak.

A legnagyobb sérelem, amit a dokumentum is megerősít, hogy a tartós külszolgálaton lévők nem kapják majd a belföldi illetményüket, ami eddig a köztisztviselői besorolásuknak megfelelően akkor is járt nekik, amikor külföldön teljesítettek szolgálatot. A tervezet szerint a javadalmazásuk mostantól kezdve kizárólag devizaellátmányból és költségtérítésből állna, a devizaellátmányba beleszámítanák a beosztás és szolgálati idő szerinti besorolást, az állomáshely diplomáciai fontosságát és élhetőségét (ezen keresztül próbálják kompenzálni, ha például magas a terrorfenyegetettség).

Kevesebbet kaphatnak a családtagok után

A tervezetből kiolvasható, hogy csökkenne a jövedelemmel nem rendelkező élettárs utáni ellátmánypótlék mértéke (a korábbi 25 százalékról 12,5 százalékra). További súlyos érdeksérelmet jelenthet, hogy megváltoztatják a költségtérítések rendszerét egyetlen költségtérítés-átalányt létrehozva. Ebbe belekerülne minden állandó költség a lakhatás támogatástól a gyerekek iskoláztatási támogatásáig.

Orbán Viktor a misszióvezetők hétfői értekezletén
©

Úgy tudjuk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KüKüM) karrierdiplomatái komolyan aggódnak amiatt, hogy a rendszer átalakításával sokkal rosszabbul járnak. A tandíjtámogatás például korábban 3 milliós éves tandíjig nyolcvanszázalékos intenzitású volt (2,4 millió forint), és például egy ötmilliósnál hatvan százalék (2,55 millió). Ez gyakorlatilag lehetővé tette, hogy a diplomaták azokba a nemzetközi iskolákba járassák a gyerekeiket, ahová más nagykövetségek alkalmazottainak a gyerekei is jártak.

Az új törvénytervezet meglehetősen vészjóslóan fogalmaz: ha a megállapított éves iskoláztatási költségtérítés-alap másfélszerese nem éri el az éves tandíj mértékét, akkor a minisztérium mérlegelheti, hogy a költségtérítést kiegészíti – a mondat logikájából következően azzal az összeggel, amivel együtt már a költségtérítés-alap másfélszerese eléri a tandíj összegét. Ez tipikusan olyan gumiszabály, ami alapján nem változik semmi, de akár rosszul és nagyon rosszul is járhat a delikvens.

Ez így igazságos

A tervezet indoklásában a KüKüM mindenesetre a társadalmi igazságosságra hivatkozik: a „törvény által bevezetni kívánt javadalmazási rendszer a jogalkotó álláspontja szerint jobban megfelel a társadalmi igazságosságnak”, írják, hiszen aki belföldön nem végez munkát, az forintban se kapjon fizetést. Míg a korábbi rendszerben a külföldi életvitelhez kapcsolódó költségeket a kihelyező szerv természetbeni juttatásként kompenzálta, vagy tételes elszámolás alapján térítette, a költségtérítés-átalányt mostantól szabadon fel lehetne használni. Ez a jogalkotó szándéka szerint növeli „a kihelyezett mozgásterét és szabadságát, egyúttal felelősségét, valamint emeli a diplomata és az adminisztratív személyzet méltóságát”, és még „jelentős adminisztratív tehercsökkentéssel jár a belföldi állomány számára”.

Az indoklásban szerepel az is, hogy a kihelyezettől könnyebb lesz visszavenni a pénzt, ha valamiért végrehajtás alá vonják: eddig csak a belföldi illetmény volt végrehajtás alá vonható, mostantól a teljes illetmény.

Halló, London!

A hvg.hu úgy értesült, hogy egyre több karrierdiplomatát gondolkodtat el, érdemes-e a korábban irigyelt kiküldetésekre jelentkezniük. A 444.hu kedden arról írt, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég alelnöke, Habony Árpád üzlettársa és barátja megpróbálja megszerezni Magyarország londoni nagykövetségének vezetését. Ezt a hírt a hvg.hu-nak is megerősítették, kiegészítve azzal, hogy Szabadhegy Péter, az alig egy éve kinevezett londoni nagykövet is jelentős részben azért tervezi hazatérését, mert úgy látja, az új rendszerben nem fogja tudni biztosítani gyerekei számára a megfelelő színvonalú oktatást.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf
©

Az egyébként a tervezet előnye, hogy nem kellene tételesen elszámolni a költségekkel, igaz, eddig sem volt akkora keret, ami olyan nagy mozgásteret engedett volna a személyes kiadásokra. Ezt azzal kapcsolatban is fontos megjegyezni, hogy a nagykövetségnek mint intézménynek is kevés a szabad felhasználású kerete. Ez utóbbi azért is kellemetlen, mert miközben elvárnák az üzleti kapcsolatépítést, magyar cégek piacra lépésének segítését, az informális találkozók, megbeszélések szervezésére, egy-egy kávé-vagy ebédmeghívásra lényegében nincs dedikált forrás – ezt is ad absurdum a saját napidíjból fizethették. Így aztán sokan nem is erőltették az ilyen találkozókat.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!