Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A megszokottnál később, a napokban indul az idei dinnyeszezon, főszerepben a görögdinnyékkel.
„Az idei kismértékű késés is segített abban, hogy a hazai piacon jelenleg kapható spanyol és görög importdinnyéket nagyobb terméktorlódás nélkül válthassa le a hazai kínálat” – mondta Nagypéter Sándor, a Fruitveb alelnöke, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke az Agroinform.hu szakportál szerint.
A dinnyék felálltak a rajtvonalra
MTI Fotó: Bugány János
A szakember beszélt arról is, hogy a csúcsszezon árait illetően még nehéz becslést adni, ám amennyiben a jelenlegi kedvező kilátások beigazolódnak, úgy jelentős dinnyeáremelésre nem kell számítani: idén is a tavalyi szintekhez közeli árakkal találkozhatnak a vásárlók.
2023-ban és 2024-ben is júniusban bőven 500 forint felett volt a kilós ár, júliusban 460-500 forint körüli szintre csökkent, majd augusztustól októberig 340-350 forint volt a KSH által mért országos átlagár. Ennél persze számos helyen, a boltláncokban és a piacokon is lehet alacsonyabb árral találkozni. A legnagyobb áruházláncok akciós újságjaiban jelenleg 249-349 forintos kilós ár szerepel.
Azt, hogy a dinnyeszezon rajtja késni fog már május végén jelezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dinnyemunkacsoportja, amely szerint kedvező kilátásokkal kezdődött az idén a palántanevelő időszak a hazai dinnyetermesztésben, ugyanakkor a korán – március végén, április elején – kiültetett növények megküzdöttek a fagykárokkal. Április közepén aztán megjött a felmelegedés, a kedvező időjárásnak köszönhetően a dinnyetermesztéssel foglalkozó gazdák tömegesen kezdték meg a palánták kiültetését. Ezt követően a növények gyors ütemben fejlődtek, a folyamatot csak a hűvös május vetette vissza némileg.
Magyar dinnyét is esznek a régióban
Pénteken az agrártárca a Lidllel közös sajtótájékoztatóján kvázi hivatalosan is megnyitották a dinnyeszezont. Nagy István agrárminiszter a rendezvényen szintén megemlítette, hogy késésben vannak a magyar dinnyék, de szerinte a termés pedig minden előjel szerint jó minőségű lesz. Megemlítette azt is, hogy a magyar dinnye minősége felülmúlja az importtermékét:
a hazai klimatikus adottságok, a napon belüli hőingadozás harmonikus cukor-sav aránnyal járul hozzá az élvezeti értékéhez.
A Lidl közölte, hogy kizárólag magyar görögdinnyét kínálnak majd a boltokban. Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke pedig elmondta, a cég hálózatán keresztül tavaly öt európai országba, így Csehországba, Szlovákiába, Romániába, Lengyelországba és Litvániába is exportáltak magyar dinnyét. A boltlánc egyébként tavaly egyébként 16 ezer tonna magyar görögdinnyét adott el az üzleteiben, ami több mint 50 százalékos növekedést jelentett éves szinten.
Jobb a helyzet, de nagy a verseny, és van tennivaló
Az elmúlt években végrehajtott termesztéstechnológiai újításoknak, a fajtahasználatnak és a gazdálkodóknak köszönhetően a hazai termesztésben is meghatározóvá vált a magasabb minőséget adó oltott dinnyék használata, és folyamatosan nő a magnélküli dinnyék aránya is. A hazai dinnyetermesztés helyzete az elmúlt években stabilizálódott, a termőterület nagyságának visszaesése 2022-ben megállt, azóta pedig évről évre emelkedik. Az előzetes információk alapján az idén tovább bővül a felület, görögdinnyét az előző évinél 10 százalékkal nagyobb területen ültettek a gazdák, a teljes árutermelő terület nagysága így eléri a 3700 hektárt. Összesen a kamara szakértői szerint 170-180 ezer tonnányi termés kerülhet a fogyasztókhoz.
A hazai belső fogyasztás évek óta 110-120 ezer tonna körül mozog, így várhatóan az exportpiacokra is bőven jut majd a magyar görögdinnyéből. A külföldi kereslet adott, a verseny azonban évről évre egyre élesebb, a dél-európai mellett a marokkói görögdinnye is komoly nyomás alatt tartja az európai piacot.
A KSH adatai szerint 2023-ban a görögdinnye exportvolumene a kétszeresére, 47 ezer tonnára, értéke 85 százalékkal 8,08 milliárd forintra nőtt az előző évihez képest. A célországok között Szlovákia, Csehország és Lengyelország szerepel. Mindeközben Magyarország görögdinnyeimportja 45 százalékkal 11,7 ezer tonnára csökkent 2024 első fél évében az előző esztendő azonos időszakához képest. A görögdinnye vezető beszállítója Görögország volt, ahonnan 15 százalékkal kevesebb, 3,47 ezer tonna görögdinnye érkezett. A beszállítók sorában Olaszország került a második helyre, 2,89 ezer tonnával (2023. január–június: 3,64 ezer tonna).
Mindez nem azt jelenti, hogy nincs semmi tennivaló, a kamara szerint a hazai piaci pozíció megtartásához, valamint az exportpiacok felkutatásához és megszerzéséhez mindenképpen szükség lenne a termelői szerveződések megerősítésére.
