Menekültek a Keletinél, a Délinél, Szegeden, Röszkén, és segítőik – mindenki jól emlékszik a tavalyi év ikonikus képeire és főbb történéseire. Egy nagy kutatási kötetben összesítette a tavalyi itthoni menekültválságot a Tárki társadalomtudományi kutatóintézet. A 155 oldalas angol nyelvű kiadvány négy fejezetre tagolva tárgyalja a témát:

-hogy alakult a társadalom többségének viszonya a menekültekhez,

-milyen csoportok alakultak a válság kezelésére a Facebookon,

-interjúk önkéntesekkel,

-az önkéntesek megjelenése a médiában.

Az idegenellenességet kétszer is mérte a Tárki, 2015 októberében és 2016 januárjában. A magyar társadalom azon EU-s országok közé tartozott, tartozik (Dánia és Észtország mellett), ahol az emberek nagyobb része gondolja azt, hogy az illegális migráció megfékezésére speciális eszközök és intézkedések szükségesek, mint az EU-átlag, amely amúgy elég magas (85%). A jóléti sovinizmus jelenségét is körbejárja a kutatás: ez a fogalom a migránsoknak jutatott pénzbeli és egyéb juttatások csökkentését látná helyesnek.

A kutatás szerint a jóléti sovinizmus erős összefüggésben áll a bűnbakképzéssel és az idegengyűlölettel. A Tárki 1992 óta méri az idegenggyűlölet mértékét, és – összefüggésben azzal, hogy a kormány bevándorlásellenes kampányt indított 2015 elején – 2015 áprilisára nagyon magasra ugrott az idegenggyűlölet mértéke, majd július és október között csökkenésbe fogott mind az idegengyűlölet, mind az szimpátia. Ezt követően azonban az idegenggyűlölet megint meredeken magasra hágott, a szimpátia pedig megszűnt – 2016 januárjában a xenofóbia mértéke abszolút rekordot döntött. A döntéshozók, véleményformálók nagy többsége nem engedne a külhoni magyarokon kívül más menekült csoport letelepítését.

Facebook / Magyar Kétfarkú Kutya Part

A kutatás méltatja az önkéntes szerveződéseket, melyek gyakorlatilag végig önkéntes alapon működtek. Az önkénteseknek (37 interjú készült) javarészt nem volt ilyen előélete, motivációjuk három forrásból táplálkozott: vagy egyszerű emberbaráti megfontolásból, vagy politikai felháborodásból, vagy maguk is korábbi menekültek vagy azok leszármazottjai voltak.

A kutatás szerint a médiában, annak ellenére, hogy a téma foglalkoztatta a közvéleményt és cikkek százai-ezrei születtek, csak 276 alkalommal jelentek meg névvel a menekültsegítő szervezetek. A magyar kormány álláspontja a menekültsegítőkre koncentráló cikkekben is nagy arányban szerepelt. A nyilvánosságban leginkább a Migration Aid és a Magyar Helsinki Bizottság kapott megjelenési lehetőséget. A kutatás szerint a civilek leginkább az olyan ellenzékinek mondott oldalakon kaptak esélyt, mint az Index, a hvg.hu, az Origo, és sosem jelent meg a kormánypárti hirado.hu-n vagy a szélsőjobboldali magyarhirlap.hu-n, hogy idézzük a kutatás besorolásait.