Totálisan függetlennek kell lennie a legfőbb választási szerv elnökének a törvény szerint, az NVB-elnök Patyi András viszont három másik olyan posztot is betölt, ami kapcsolódik a kormányhoz. Ebből kettőre kormányhatározattal nevezték ki. Ennek ellenére állítja, fel sem merülhet összeférhetetlensége, évtizedes pályafutása miatt tartanak rá igényt ennyi pozícióban.

A vasárnapiboltzár-referendum ügyében kitört kopaszbalhé és a küszöbön álló kvótanépszavazás – az idei év két legsúlyosabb választási ügye, amikből jól látszik, mennyire szükség van megkérdőjelezhetetlenül független választási szervekre. Ahogy azt a választási törvény kimondja: választási bizottságok a választópolgárok „független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei”, így tudnak őrködni a választások tisztasága, törvényes rendje felett. Ezért létezik egy sor előírás, kik nem lehetnek a választási bizottságok tagjai, így erősen leegyszerűsítve a végrehajtó hatalom – a kormány és más állami, közigazgatási szervek – emberei semmiképpen nem kerülhetnek be ezekbe a testületekbe.

Ezért minimum pikáns, több megkérdezett jogász szerint pedig több mint aggályos az a pozícióhalmozás, amit a választási szervek közül is a legfontosabb, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke, Patyi Andrásnak teremtettek. Ugyanis jogszabályokkal idézték elő azt a helyzetet, hogy három pozíciójában is kapcsolatban áll a kormánnyal, miközben az NVB elnökeként szigorúan attól függetlennek kell lennie.

Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke beszél a testület ülésén Budapesten, a Nemzeti Választási Iroda székházában 2014. október 12-én.
©

Folyamatábráért kiáltó módon tolták az NVB-elnök alá a pozíciókat:

  • Az köztudott, hogy Patyi főállásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora az intézmény felállítása, 2012. január 1. óta. Ez az az egyetem, amit az Orbán-kormány a rendőrtiszti és a volt államigazgatási főiskolából, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemből gyúrt össze. De Patyi rektori köszöntőjében a katonai Ludovika-akadémiát is külön kiemeli az elődeik közül, amelyekhez méltó módon biztosítják „a magyar állam újjászervezéséhez” és működtetéséhez szükséges szakemberek képzését.
  • A kormány 2014 novemberében úgy döntött, szükség van egy Államreform Bizottság felállítására, miután „áttekintette az Államreform II. – a  bürokráciacsökkentés” programját. A program végrehajtását a Miniszterelnökséget vezető miniszterként Lázár Jánosra bízták, de egyúttal létrehozták ezt a nem túl közismert bizottságot a program intézkedéseinek „tudományos és társadalmi megalapozására javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenység elvégzésére”. Vagyis az Orbán-kormány államreform programjának előkészítője-tanácsadója az Államreform Bizottság, amelynek elnöki posztjára „a kormány felkérte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát” – vagyis Patyit.
  • Alig pár hónappal később, 2015 januárjában ez máris hozta magával a következő posztot: egy újabb kormányhatározatban elrendelték, hogy az Államreform Bizottság elnöke lesz ezentúl a létrejövő Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöke is. Nemrég bukott ki a közigazgatási bíróságok terve, de ekkor döntött a kormány a közigazgatási perjog felülvizsgálatáról, kodifikációjáról. Az újabb bizottság a közigazgatási perjog „koncepcionális súlyú kérdéseiben” előkészíti a szakmai „álláspontot” és véleményez mint az Államreform Bizottság eseti munkacsoportja. Tagjai az igazságügyért, közigazgatásért felelős minisztériumok képviselői közül kerülnek ki, elnöke pedig az Államreform Bizottság elnökeként Patyi.

Közszolgákat képez, miniszterekből álló testületnek felel

Több közjogban jártas szakértő is beszélt a hvg.hu-nak az ügyről, de a kérdés átpolitizáltsága miatt valamennyien névtelenséget kértek. Abban egyetértettek, hogy azzal semmi gond nem lenne, ha Patyi az NVB-elnöki posztja mellett tudományos-oktatói tevékenységet folytatna. Ezt még a legszigorúbb összeférhetetlenségi szabályok is megengedik, így egy kormánytag vagy alkotmánybíró is taníthat, vagy publikálhat szakmai műveket.

Csakhogy – amint azt Patyi saját maga is megjegyzi rektori köszöntőjében – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „sajátos jogállású intézmény”. Ezt ugyanis egy külön törvénnyel hozták létre 2011-ben, még a minden egyes egyetemre, főiskolásra vonatkozó, nemzeti felsőoktatásról szóló törvény is kimondja, hogy a rendelkezéseit az NKE-re eltérésekkel, a rá érvényes speciális szabályok figyelembe vételével alkalmazható.

Orbán Viktor átadja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felújított Ludovika-főépületének kulcsát Patyi Andrásnak, az egyetem rektorának 2014. március 31-én.
©

Ezek közül Patyi státusza szempontjából pár érdekes különbség:

  • az egyetem fenntartói jogait a miniszterek gyakorolják egy úgynevezett Fenntartói Testület útján, méghozzá a közigazgatásért, rendészetért és a honvédelemért felelős kormánytagok közösen.
  • a rektori pályázatot is ez a testület írja ki, és ez mondja ki a végső döntést a jelöltről. Így Patyi rektori megbízására az akkori nemzeti erőforrás miniszter tett javaslatot.
  • az állami közszolgákat képző egyetem büdzséjét a Miniszterelnökség költségvetéséből fizetik.

Így szakértőink szerint az egyértelmű, hogy az intézmény a kormánnyal direkt kapcsolatban van. Közben a választási törvény kimondja: nem lehet a választási bizottságok választott tagja az, aki „központi államigazgatási szervvel” kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A kormány, illetve a minisztériumok pedig egy másik törvény alapján kétségtelenül ilyen központi államigazgatási szervnek számítanak, kérdés, hogy Patyi NKE-s posztja ebbe az utolsó, egyéb jogviszonynak minősül-e.

Bár az Államreform Bizottság elnöki posztjáért külön tiszteletdíjat nem kap, ebben a minőségében is kapcsolatban van az Orbán-kormánnyal, hiszen annak bürokráciacsökkentés programját gründolja. A közigazgatási perjogi kodifikáció élére pedig megint csak egy kormányhatározattal, a kormányzati célkitűzések megvalósítása érdekében került.

Most akkor független vagy látszatra nem/sem az?

„Ez egy sikamlós kérdés a magyar közjogban. Sokáig olyan értelmezés is létezett, hogy a ’sima’ egyetemi oktatás még belefér, de a tanszékvezetés, dékánság, rektorság már nem. Aztán persze ez felpuhult, így ha Patyit emiatt betámadnák, az elég sokakat érintene” – magyarázta egy alkotmányjogász. Szerinte ugyanakkor az államreform bizottsági és az annak eseti munkacsoportjaként működő kodifikációs bizottsági poszt már erősen billeg: igaz, hogy nem kap érte pénzt, de attól még megbízást lát el, vagyis egyéb munkavégzésre irányul jogviszonyban áll központi államigazgatási szerv szervével. „Lehet mondani, hogy nem magával a kormánnyal, de a választási törvény nyilván a teljes függetlenséget írja elő, ami így szerintem nincsen meg” – jelentette ki. Egy másik jogász forrásunk úgy fogalmazott, hogy az összeférhetetlenségnek legalábbis a látszata biztosan sérül, miközben mindenki félrenéz, pedig tudnak a címhalmozásról.

Diplomaosztó ünnepség a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karán 2015 júliusában.
©

Az NVB-ről utoljára akkor írtunk, amikor a testület arról döntött, tesznek-e bármit amiatt, hogy a rendőrség leállította a kopaszbalhé miatti nyomozást. Megtehették volna, hogy panaszt tesznek emiatt, és így elérik, hogy mégiscsak próbálják felderíteni, mégis hogyan fordulhatott elő Erdősiné botrányos népszavazási kezdeményezése. Az NVB azonban – saját korábbi álláspontját semmibe véve – úgy döntött, inkább nem kardoskodik a nyomozás folytatásáért. Úgy tudjuk, Patyi András elnök is arra voksolt, hogy többé inkább ne kutakodjon a hatóság a kopaszok után.

Már csak az ilyen súlyú ügyek miatt, illetve a kvótanépszavazás küszöbén illene tisztázni az elnök függetlenségének kérdését forrásaink szerint. Erre a lehetőség adott: bárki indítványozhatná például, hogy az államreform bizottság elnöki tisztségével összeférhetetlen az NVB elnöki tisztség, az erről hozott döntés ellen pedig jogorvoslatra a Kúriához lehet(ne) fordulni.

Patyi szerint nem kapcsolódnak feladatai

Megkerestük kérdéseinkkel az NVB-elnököt, aki szerint egyáltalán nem aggályos a státusza. Válaszának leközléséhez csak abban az esetben járult hozzá, ha azt változtatás nélkül közöljük:

A tisztségeim nem összeférhetetlenek egymással. Ez nem „érzés” kérdése, hanem az összeférhetetlenséget jogszabályok határozzák meg. Állami egyetem rektoraként és egyetemi tanárként (mint az közismert) közalkalmazott vagyok, így e minőségemben nem állok munkavégzésre irányuló jogviszonyban központi államigazgatási szervvel. Mindezt természetesen a személyemet NVB tagként az Országgyűlésnek 2013-ban jelölő Köztársasági Elnök is vizsgálta és értékelte. A munkáltatóm az egyetem. Az NKE feletti fenntartói jogokat nem három, hanem négy miniszterből álló Fenntartói Testület (tehát nem a miniszterek közvetlenül) gyakorolja, de ez sem változtatja meg az NKE rektor jogviszonyát, s nem vagyok „direkt alárendelt kapcsolatban” kormánytagokkal, mint ahogy más egyetem rektora sem alárendeltje az oktatásért felelős miniszternek.

Az FT csak és kizárólag az egyetemmel foglalkozik, az NVB elnökeként végzett munkám semmilyen szinten nem kapcsolódik össze a rektori tevékenységemmel. Az Nemzeti Választási Bizottság a törvényben előírt módon működik, döntéseit csak és kizárólag a jogszabályok alapján hozza meg. Erről bárki meggyőződhet, tekintettel arra, hogy NVB ülései kivétel nélkül nyilvánosak és döntései a bíróságnál (Kúria) megtámadhatók.  

Az Államreform Bizottság tagjaként, amint arra ezt a Bizottságot létesítő 1602/2014. (XI. 4.) Korm. határozat is rendelkezik, nem részesülök semmilyen díjazásban és ezért nem is állok munkavégzésre irányuló jogviszonyban. Az Ön által említett kodifikációs bizottság az ÁRB egyik munkacsoportjaként működött ugyanezen feltételek mellett. Az Államreform Bizottság feladata az Államreform II. nevű program egyes intézkedéseinek tudományos és társadalmi megalapozása, véleményezése. A vezetésére pedig azért kértek fel, mert több mint két évtizede foglalkozom a közigazgatási joggal, közigazgatás-tudománnyal”.