Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Az iskolai felzárkóztatás kulcsintézményei, a tanodák nagy reményeket fűztek az Emmi egyik pályázatához, de annál nagyobb lett a csalódásuk, amikor kiderült, kik kapnak pénzt. Egy tanulmány most azt állítja, több nyertesnél gyanús, hogy a tanodázás csak ürügy volt a pénzszerzéshez.

A közoktatás leginkább civil alapokon működő, kényszer szülte kiegészítő elemei a tanodák. Az iskolán kívüli felzárkóztatást, a társadalom legszegényebb, zömében roma gyerekeinek kiegészítő foglalkozásokat tartó, sok helyen a szegregációval szembemenő intézmények küszködnek a források szűkössége és a pályázati lehetőségek hézagossága miatt. Úgy tűnt, az Emmi 2015-ben, késve kiírt pályázata hosszabb távra, több megoldhatja a gondjaikat, ami alapvető lenne, mert a tanodák általában megszűnnek, ha bürokratikus vagy egyéb okokból akárcsak egy fél évre nem jutnak pénzhez, tartalékaik ugyanis nincsenek.

Az EFOP 3.3.1-15 tanodapályázat összesen 5 milliárd forintos keretből 24-35 hónapra juttatott volna forrásokat, 24-30 millió forintokra lehetett pályázni.

A tanodák reménykedtek tehát, mivel az Emmi azt ígérte, fontos szempont lesz az elbírálásnál, hogy korábban már működő tanodákat juttassanak forráshoz. Ez azért fontos, mert újabban sok tanodát üzemeltetni akaró szerveződés már direkt a pénzszerzés miatt alakult meg – ezt vélelmezi a tanodákat egyesítő TanodaPlatform szervezet háttértanulmánya, amely összefoglalja az Emmi pályázatának tanulságait és a kudarcok okait.

Hiába reménykedtek ugyanis a régi tanodák, végül sokuk nem nyert a tanodapályázaton. Nyert viszont rengeteg olyan pályázat, amely újonnan alakult szervezetekhez köthető vagy egyházi alapítású, sőt a tanulmány idézi Ritók Nórát, aki úgy látja, többen tanoda alapítására kaptak pénzt, tehát korábban nem is léteztek. A 86 tanodát tömörítő, hároméves TanodaPlatform megállapításai szerint rengeteg a probléma:

- a pályázatot késve írta ki az Emmi, az eredményt is később hirdetett: 2015 végén adták be a pályázatot a tanodák, és 2016 októberében születtek meg az eredmények. Sok tanoda nem élte túl az átmenetet.

- a régi szervezetek közül sokan nem nyertek

- a nyertesek negyedének van csak korábbi tapasztalata

- a nyertesek közül sokan olyan feladatot vállaltak, amely jó minőségben megvalósíthatatlan, ezt a tapasztalt tanodások átlátják

- az elbírálás során olyan félrepontozások, hibák történtek, "hogy a hozzáértés hiányán kívül a nemtörődömség és/vagy a koncepciózus döntések vádját is felveti a bírálókkal szemben". Egy régóta működő tanoda például nulla pontot kapott a "régóta működő tanoda" kategóriában

- az elbírálás indoklását csak a fővárosban lehetett megnézni, arról másolatot készíteni nem volt szabad – ezt persze sok vidéki, kis, falusi pályázó nem tudta megengedni magának

- sok pályázatot formai okokra hivatkozva utasítottak el, mert a pályázók tulajdonképpen teszteltek egy új pályázatbenyújtó platformot, így sokan hibáztak. A fellebezésnek és javításnak sok értelme nincs, mert már szétosztották a forrásokat, így nincs miből kárpótolni ezeket a pórul járt tanodákat.

A TanodaPlatform szerint gond, hogy a tanodák nem tudnak folyamatosan működni, minden megszűnéskor megszakad egy folyamat, amit a helyi, kiszolgáltatott, kirekesztett emberek, gyerekek sínylenek meg. A kiéheztetett tanodák jellemzően egyre inkább csökkentik a napok számát, a végén már csak heti egy alkalommal tudnak foglalkozásokat tartani, majd megszűnnek. "Míg korábban négy napot voltunk nyitva este hétig, addig most csak három napot és hamarabb zárunk. Nyáron már csak pótvizsgára tudtuk készíteni a gyerekeket, egy informatikai cég jóvoltából tudtunk egy hetes tábort szervezni. Új gyerekeket nem tudtunk befogadni, sok kollégától meg kellett válnunk" – írja a tanulmányban egy szegedi tanodai munkatárs.

Az Emmi illetékes államtitkársága a platform szerint szakértő és elkötelezett munkát végez, de "a célokat azonban valószínűleg nem sikerült a pályázati kiírás operatív szintjére konvertálni". Valahogy tehát más akaratok érvényesültek a pályázati kiírásban. A TanodaPlatform tanodái közül négyötödük nem nyert (formai okok miatt, várólistára került vagy alacsony pontszámot ért el).

Az EU-s pályázati pénzek elköltését rendelet szabályozza, ez hátrányosan érinti a háttér nélküli civileket, és helyzetbe hozza az általában valami meglévő háttérrel rendelkezőket, mint pl. egyházi szervezetek. A rendelet meghatározza, hogy mire hány százalékban lehet költeni az elnyert pénzből – rezsire pl. csak maximum 1 százalákban. A maximális, 30 milliós tátmogatás esetében ez 300 ezer forint, ebből kéne közüzemi számlákat fizetni két éven át (posta, internet, dokumentációs költségek, bankköltségek, fűtés, áram, víz). "Ekkora összeg a fűtési szezonban 4–6 hónapra elegendő" – állapítják meg. Emellett pályázatelőkészítésre 5 százalékot – ez aránytalan, és sok esetben felveti annyak a gyanúját, hogy leginkább emiatt a 1,5 millió forint miatt nyújtottak be pályázatokat pályázatírók, akik találtak maguknak egy új tanodát. "Mindeközben minimális futamidő és maximális elnyert támogatás esetében havi bruttó 31 250 Ft-ot lehet elszámolni a két kötelezően betervezett munkatárs díjazására."

Úgy fest tehát, hogy nagyon félrement ez a tanodai pályázat. Kérdéseinket feltettük az Emminek, várjuk válaszukat.