hvg.hu: Nem ezzel akartam kezdeni az interjút, de miközben beszélgetünk, az ön országa éppen lángokban áll. Csak Haifáról 60 ezer embert kellett evakuálni. Rendőri tisztviselők és tűzoltók is állítják, hogy az esetek egy részét gyújtogatás okozta. Mekkora részét?

Yosef Amrani: Korai lenne még bármilyen végleges következtetést levonni ezzel kapcsolatban. Nekem azonban ez nem csak egy tűz, hanem az otthonom és a családom. Haifáról származom és ma a 92 éves édesanyámat is ki kellett menekíteni a városból 60 ezer másik emberrel együtt. A helyzet leírhatatlan, a felvételeken, amelyeket láttam, emberek futva mentik az életüket a hatalmas tűz elől, miközben az otthonukat és az ingóságaikat felfalják a lángok. (Szombatra sikerült a lángokat visszaszorítani, országszerte több száz lakás leégett, több gyújtogatót elfogtak – a szerk.)

Fazekas István

A rendőrfőkapitány szerint egyelőre semmit nem tudnak kizárni. Mint mondtam, nem szeretnék következtetéseket levonni, de ha valóban gyújtogatásokról van szó, annak katasztrofális következményei lesznek.

hvg.hu: Elődje, Illan Mor elsősorban az oktatásra és a kultúrdiplomáciára helyezte a hangsúlyt. Ön hol kezdi?

Y. A.: Elsősorban a gazdasági együttműködésre szeretnék koncentrálni. Ezalatt értem a tudományos csereprogramokat, de a közös mezőgazdasági projekteket is. Mindemellett szeretném a stratégiai együttműködést is erősíteni. Tudja, mi egy elég problémás környéken élünk a Közel-Keleten és önöknek is megvannak a saját nehézségeik Közép-Európában, Európa kapujának számítanak, délről nézve. Innen nézve a közel-keleti egyensúly nem csak izraeli, hanem magyar érdek is. Mi élünk ott, de maguk vannak a határon. Itt még számos lehetőséget látok a közös munkára.

hvg.hu: Stratégiai együttműködésről beszél, a biztonság és a határvédelem ide tartozik. Adnának tippeket kerítésépítéshez?

Y. A.: Hírszerzési, technológiai, honvédelmi és terrorelhárítási együttműködésről beszélünk, de része még a politikai szélsőségek elleni küzdelem is. Több stratégiai területen is együttműködünk, ezek része a határvédelem is. Magyarország uniós határokat véd. Nagyon fontos, hogy Európa is megértse, mit jelent ez a felelősség. Emlékezzen csak vissza a kritikákra, amelyek az országot érték, mikor bizonyos lépéseket meghozott ennek érdekében. Nem mondom, hogy jó vagy rossz döntések voltak, és a bírálók kritikáját is nyilván okok és érdekek vezették. Önök akkor a megelőzés, a határok lezárása mellett döntöttek és ezt egyre többen megértik a kontinens nyugati részén is. Ez a párbeszéd pedig előremozdíthatja az Izrael és Európa között folyó diskurzust is.

hvg.hu: Elég határozott biztonságpolitikai együttműködésnek tűnik, amit felsorolt. Beszélhetünk konkrétumokról?

Y. A.: Ön is jól tudja, hogy nem, nem volna bölcs dolog. Elég, ha annyit mondok, hogy van potenciál az ilyen irányú közös munkában, ezt kell feltérképeznünk, hiszen az érdekeink ezen a téren közösek.

hvg.hu: Van személyes szál is, ami Magyarországhoz köti?

Y. A.: Számos alkalommal jártam már itt. A magyar kultúra és a magyar civilizáció lebilincsel és nagyon szeretem a magyar konyhát is. És persze nem elhanyagolható szempont, hogy közel van Izraelhez.

Fazekas István

hvg.hu: A magyar és az izraeli kormány meglehetősen hasonló ideológiai platformon mozog, mindkettőt jobboldali, nacionalista pártok alkotják…

Y. A.: Ez lassan az egész világra igaz, egyébként.

hvg.hu: Kétségtelen. Ahogy említette is, a két ország, illetve a zsidóság és Magyarország közös történelmének vannak pozitív és nagyon negatív pontjai, ezek pedig a mai napig meghatározzák a magyar közbeszédet és a politikai gondolkodást. Bizonyos szempontból egy „aknamezőre” érkezett. A magyar zsidóság képviselői és egyes kormányzati tényezők között számos kardcsörtetés lezajlott az elmúlt időszakban.

Y. A.: A kihívás abban áll, hogy az emlékezés mellett ne engedjük, hogy a múlt közénk álljon. Én több vidéki városban látom, hogy zsinagógákat, zsidó temetőket újítanak fel. Ez egy fontos gesztus. A zsidóság és az ország közötti szoros kapcsolatot mutatja, és azt is, hogy milyen fontos volt az eltűnt vidéki zsidóság az ország számára. Ha egy magyar diák ellátogat a szegedi, a pécsi vagy a szombathelyi zsinagógába, vagy akár a Dohány utcába, láthatja, hogy a magyar zsidóság milyen fontos tartópillére volt a magyar társadalomnak. Én nem ítélkezni szeretnék, hanem jobbá tenni a jelent. Lehet, hogy naiv vagyok, de van más választásom?

hvg.hu: Ezt fogja mondani akkor is, ha megint kitüntetnek egy rasszista közéleti szereplőt, vagy újabb szobrot emelnek egy háborús bűnösnek?

Y. A.: Amennyiben előfordulna ilyesmi, az én üzenetem a kormány felé nagyon egyszerű lesz. Azonban mielőtt abból bármit is nyilvánosságra hoznék, mindent megpróbálok, hogy az emlékezet, az emberiesség és a felelősség üzenetét eljuttassam a megfelelő helyekre. Nem ítélkezni fogok, udvarias leszek, de nagyon egyértelmű. Meggyőzödésem, hogy a szélsőségek elleni harc egyáltalán nem zsidó ügy és nem is izraeli ügy, hanem magyar ügy. Természetesen, ha nem találok ilyen partnereket, akkor a nyilvánossághoz fordulok majd, ez pedig az én felelősségem.

hvg.hu: Ha vidéken nem is, Budapesten mindenképpen pezseg a zsidó közösségi élet. Ott van mindjárt két, a magyar kormánnyal eltérő viszonyt ápoló zsidó szervezet, amelyek most már viszonylagos rendszerességgel nekimennek egymásnak. Az EMIH és a hivatalos képviseletet ellátó Mazsihisz legutóbb a temetkezési szokásokon különbözött össze a nagy nyilvánosság előtt. Ön izraeli, van önnél egy béketerv?

Y. A.: Egyáltalán nem áll szándékomban közvetítőként pozicionálni magamat. Nagykövetként a zsidóság minden ágával kapcsolatban kívánok állni Magyarországon. Nem az én dolgom igazságot tenni a belső vagy vitás ügyeikben. Túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy egymás ellen harcoljunk.

Fazekas István

hvg.hu: Távolodjunk el egy kicsit Magyarországtól. Ahogy említette is, egyre több országban jutnak hatalomra olyan politikai erők, melyek a magyar kormányéhoz nagyon hasonló  attitűddel állnak olyan témákhoz, mint a migráció, vagy a határvédelem. Az Egyesült Államok Trump győzelme után jelentős átalakulások előtt áll, csakúgy, mint Nyugat-Európa, ahol hamarosan több kulcsállamban is választások lesznek, a kontinens számtalan belső problémájáról nem is beszélve. Ha minden szövetségese magával van elfoglalva, abból hogyan jöhet ki jól Izrael?

Y. A.: A 2008-as világválságnak még nincs vége. Számos ország gazdasága még nem tért teljesen magához, vagy nem úgy, ahogyan arra számítottak. Az átlagos amerikai szavazók és talán sokan a Brexit Nagy-Britanniájában is fenyegetve érzik magukat, mert a szétesés küszöbén állnak. A politikai széljárás megváltozásával ott tartunk, hogy most viszont nagyon magasak az elvárások az új szereplőkkel szemben. Az emberek csodákra várnak, ha viszont nem teljesítjük a csodákat, nem találunk kiutat a válságból, akkor a reakció sokkal agresszívabb lehet az eddigieknél.

A világban most nincsenek széles körben elfogadott irányítóelvek. A berlini fal leomlása után ott volt két szuperhatalom: nyugati értékek, szabad piac, az egyik, kommunizmus, szocializmus a másik oldalon. A fal leomlásával és a Szovjetunió bukásával az USA és a kapitalizmus győzedelmeskedett. 2016-ban azonban jogosan vetődik fel tudományos körökben a kérdés: vajon még mindig a kapitalizmus a legjobb válasz? Talán a kapitalizmust eltérítették bizonyos érdekcsoportok. Nem kapnak választ a rászorulók: az afgán bevándorlók, akik az önök ajtaján kopogtatnak, a kékgalléros amerikai munkások (akik többségükben Trumpra szavaztak – a szerk.), a kiábrándult britek vagy a németek és a franciák, akik hamarosan az urnák elé vonulnak majd. Ha már most instabilitásról beszélünk, én azt mondom, ennél csak keményebb kihívások jönnek majd.

hvg.hu: Ezek a kihívások pedig nem kerülnék el Izraelt sem.

Y. A.: Nem kerülnének el senkit sem. Ha tanulmányozza a történelmet, láthatja, hogyan kezdődtek a nagy háborúk. Gazdasági nehézségek, a belső egyensúly felbomlása, politikai változások, háború.

hvg.hu: Jól értem, hogy egy lehetséges háborúról beszélgetünk éppen, valóban tart ettől?

Y. A.: Úgy gondolom, nagyon óvatosnak kell lennünk. Az országok vezetőinek egy átfogó, globális gazdasági elképzeléssel kell előállniuk, hogy kielégítsék az emberek igényeit.

Fazekas István

hvg.hu: Izrael az utóbbi időben több érdekes új szövetségesre tett szert. Talán ne nevezzük barátnak Szaúd-Arábiát, de mindenképpen jobb kapcsolatokat ápolnak, mint a múltban bármikor.

Y. A.: Izrael meglehetősen jó kapcsolatokat ápol most a régióban, anélkül, hogy konkrét országokat megneveznék. Ez nem barátságról, érdekekről szól. Az ország régiós stabilitási pontnak számít, kiegyensúlyozottabbá teszi a Közel-Keletet. A legtöbb környékbeli országnak érdekében áll egy erős Izrael.

hvg.hu: Törökország is visszatérőben van Izrael szövetségesei közé és feltűnt Oroszország is a kapuban.

Y. A.: Az orosz-izraeli kapcsolatok fejlődnek. Izrael elismeri Oroszország meghatározó szerepét a térségben és azon túl is. Nem árt nem elfelejteni azt sem, hogy az izraeli lakosság egy meghatározó része orosz származású, Oroszország nem furcsa, nem távoli számunkra, vagy sokunk számára. Az orosz katonai erők szíriai szerepvállalása megadta a lehetőséget egy szorosabb katonai együttműködés előmozdítására is. A stratégiai együttműködés folyamatos, szoros és hatékony. Törökország is úgy döntött, hogy újra felveszi a kapcsolatot Izraellel. hogy ne ismételjük meg a múltban elkövetett hibákat. Elismerjük Törökország történelmi szerepét a térségben, cserébe Törökországnak is el kell ismernie, hogy Izrael a régiós egyensúly biztosításának fontos szereplője.

hvg.hu: És mit szól az orosz közeledéshez az önök legnagyobb szövetségese, az Egyesült Államok?

Y. A.: Az USA-val ápolt kapcsolataink szorosabbak és fontosabbak, mint valaha. Ezt remélhetőleg semmi nem áshatja alá. Nem hinném, hogy az Egyesült Államok függőséget vár el tőlünk. Nekik is érdekük egy erős Izrael a térségben, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a térség más fontos szereplőivel és a szomszédainkkal is kiegyensúlyozott viszonyt ápolunk.