Szeged után jövő kedden újabb baloldali megyeszékhelyre, Salgótarjánba látogat Orbán Viktor, hogy több évre szóló beruházásokat és (főként uniós) tízmilliárdokat ígérjen a településnek.
A megyei jogú városok fejlesztésére indított Modern Városok program 2015. tavaszi indulása óta a huszonhárom érintett településből eddig húszat keresett fel a miniszterelnök. A tizensokadik fideszes vezetésű város után tavaly erős találgatás indult, hogy vajon a két baloldali irányításút, Szegedet és Salgótarjánt a végére, vagy teljesen kihagyja-e.
Az MSZP miniszterelnök-jelölje, Botka László városa azóta végül már átesett a viziten. Orbán Viktor az egyébként kedélyesre sikerült látogatáson nagyjából 60 milliárdnyi ígéretet hagyott maga után Szegeden, a most következő Salgótarján polgármestere pedig ennél is több, 72 milliárd forintnyi beruházás támogatását reméli tőle.
A tavalyi időközi polgármester-választáson az MSZP és a DK közös jelöltjeként befutó Fekete Zsolt a hvg.hu-nak azt mondta: a város bevételeit és a lakosság komfortját szeretné elsősorban emelni a kormánytól „kért” fejlesztésekkel, a buszpályaudvar átépítésétől a napenergiapark-építésen és a helyi vállalkozásoknak nyújtandó hitelprogramon át a városi öblösüveggyártás újraindításáig.
(Azt, hogy a Modern Városok programban eddig milyen és milyen értékű beruházásokat ígért a miniszterelnök, településenkénti lebontásban ebben a cikkünkben olvashatja el.)
Hogy az ország második legkisebb megyeszékhelye milyen szempontok alapján előzte meg a még hátralévő két fideszes megyei jogú várost, Győrt és Hódmezővásárhelyt, azt csak találgatni lehet.
Az utóbbi magyarázata viszonylag kézenfekvő: Lázár János, a fejlesztési források fölött diszponáló Miniszterelnökség vezetője – el akarván kerülni a kivételezés látszatát – állítólag maga kérte városa hátrasorolását Orbán Viktortól. Győr polgármestere, a miniszterelnökkel egyre fagyosabb viszonyt ápoló Borkai Zsolt viszont nem kért ilyet. A hatáskörei zömét tavaly elvesztett MOB-elnök városától a hírek szerint a két éve kirobbant Quaestor-botrány tarthatta vissza a kormányfőt, de a helyi Fideszt is évek óta belviszályok feszítik. Hivatalos érdeklődésünkre, hogy miért hagyták a sor végére Győrt, Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csak annyit mondott: „Így sikerült megszervezni.”
Túry Gergely
A Modern városok program tavaly nyáron még 1600 milliárdosra saccolt forrásigényét a Miniszterelnökség a hvg.hu januári megkeresésére 2330 milliárdosra korrigálta, három héttel később pedig 2440 milliárdra, amiben még nem volt benne a Szegedre szánt nagyjából 60 milliárd (és értelemszerűen a Salgótarjánba, Győrbe, illetve Hódmezővásárhelyre tervezett fejlesztések sem).
Idén 152 milliárd forintnyi hazai és 100 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre, ami a tavalyig kiutalt 190 milliárdhoz képest még mindig csak az összköltségvetés alig hatoda. Az alacsony kifizetési arány oka, hogy az első két évben jórészt csak előkészítésre, tervezésre és hatásvizsgálatokra kaptak a résztvevők támogatást. A kifizetések a Miniszterelnökség várakozásai szerint ez év második felében, a kivitelezések beindulásával kezdenek majd felpörögni, a legnagyobb összegek folyósítása viszont csak 2018-ra, illetve utána várható.
Mindez azt is jelenti, hogy a több száz ígéretet számláló program megvalósítása biztosan nem fér bele a mostani kormányzati és önkormányzati ciklusba, az igazi szalagátvágási dömping csak a 2018-as parlamenti, és az egy évvel későbbi önkormányzati választás után várható. A ciklusból kicsúszó beruházások kivételesen azonban nem járnak presztízsveszteséggel. A Modern Városok ugyanis csak kisebb részben fejlesztési, nagyobb hányadában politikai és kommunikációs program, amellyel úgy „ad” a kormány az egyes városoknak sok tízmilliárdos fejlesztéseket, hogy bár nagy részük uniós forrásból valósul meg, az érzés és a tudat, hogy fejlődik a település, hozzá, illetve a Fideszhez kötődik.
