Balla István
Balla István

Az oktatásért felelős államtitkár szingapúri összehasonlítással próbálta bizonyítani, hogy az elitoktatásunk kiválóan működik. Ehelyett azt bizonyította, hogy vagy nem ért a statisztikai adatok értelmezéséhez, vagy tudatosan csúsztatott.

Palkovics László az Európai Bizottság 2017. évi országjelentéséről rendezett csütörtöki konferencián a rossz PISA-eredmények okai között az egyes iskolatípusok erőteljes hatását említette. „A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a négyosztályos gimnáziumokban Finnország, Németország szintjét érték el” – jelentette ki. Az államtitkár szerint tehát az elitiskoláinkkal minden rendben van, hiszen az azokban tanuló diákok eredményei megegyeznek a PISA-teszt alapján „éltanulónak" minősített országok diákjainak átlageredményeivel.

Hasraütésszerűen

„Ezt az államtitkár úr nagyjából a hasára ütve állítja, ugyanis a PISA-mérés mintája nem reprezentatív az egyes magyar középfokú intézménytípusokra. A kompetenciamérés adatai – melyekből következtethetünk az egyes intézménytípusokban tanulók teljesítménye közötti különbségre – pedig nem kapcsolhatók össze a PISA-eredményekkel” – állítja Radó Péter oktatáskutató.

De még ha ez megoldható lenne is, akkor sem lehet egy ország elitiskolásainak teljesítményét egy másik ország teljes populációjának átlagteljesítményéhez hasonlítani (illetve lehet, de az semmit nem mond). Ez ugyanis nagyjából olyan, mintha egy ország 15 éves élsportolóinak teljesítményét a másik ország összes (benne a tömegsportot űző) 15 éveséhez mérnénk.

Tulajdonképpen az államtitkár által leírt „siker” inkább egy elég szegényes bizonyítványt állít ki a magyar elitoktatásról, hiszen az csak annyit hoz ki a válogatott gyerekekből, mint más országok (legyenek azok akár PISA-éltanuló államok) átlaga.

Elit az elittel

A korrekt összehasonlítás az lehetne például, ha azt vizsgálnánk, milyen arányban vannak Magyarországon és Szingapúrban a legjobban teljesítő tanulók. Így már nem kapunk olyan fényes eredményeket, sőt itt hatalmas szakadék van a két ország között.

A 2015-ös PISA-felmérésen a magyar diákok 8,1 százaléka, a szingapúri diákok 34,8 százaléka teljesített kiemelkedően jól (a 6. szinten) matematikából. Ugyanez természettudományból 4,6, illetve 24,2 százalék.

Loading...

Loading...

Loading...

Loading...

És ez még csak nem is a legnagyobb probléma, ugyanis a magyar közoktatás átlageredményeit elsősorban a kudarcot valló tanulók arányának növekedése rontja le. „Az igazi kérdés, amivel Magyarországon az oktatáspolitikának foglalkozni kellene, az a legjobban és leggyengébben teljesítő tanulók eredménye közötti növekvő szakadék, ami nemzetközi összehasonlításban már alsó tagozatban is egyedülállóan hatalmas” – hívja fel a figyelmet Radó.

Minden negyedik magyar tanuló esélytelen a munkaerőpiacon

Ha már Szingapúrral példálózott Palkovics László, nézzük a leggyengébb teljesítményt elérő 15 évesek arányát nálunk, illetve az ázsiai országban. A PISA 2. szint alatt (ez az a teljesítmény, amit ha nem ér el valaki, akkor gyakorlatilag esélytelen a továbbtanulásra és a munkaerőpiacra való bekapcsolódásba) Magyarországon a 15 évesek 28 százaléka (!) teljesített matematikából, míg Szingapúrban ez az arány mindössze 7,6 százalék. Természettudományból 26, illetve 9,6 százalék. Ráadásul nálunk ezek az arányok folyamatosan növekednek, míg Szingapúrban folyamatosan csökkennek.

Loading...

Loading...

Loading...

Loading...

Érdemes felidézni azt a – számunkra csúfos – ábrát is, ami azt mutatja, hogy mekkora különbség van a legjobban teljesítő 10 százalék és a legrosszabbul teljesítő 10 százalék között. Egy másik nemzetközi mérés, a TIMSS azt mutatja, hogy e téren „magasan verjük” az európai országokat. (Itt nincs szingapúri adat.)

Magyarországon 2015-ben a 4.-esek matekteljesítményében ez a szakadék 226 pont volt, míg mondjuk Hollandiában csak 144. A nyolcadikos diákoknál ez az érték még nagyobb (242 pont), és folyamatosan nő.

 

©

Mint az alábbi grafikon mutatja, ugyanezt a PISA-vizsgálatok is megerősítik. Ráadásul matematikából és természettudományból meredeken növekszik ez az érték. Apró jó hír, hogy az olvasás-szövegértés terén 2006 óta nincs változás.

 

©

2015-ben Magyarország azon kevés európai ország közé tartozott, ahol mind a felső, mind pedig az alsó teljesítménysávban az eredmények romlása volt megfigyelhető. Mivel azonban a gyenge teljesítményű tanulók eredményei sokkal jobban romlottak, mint a magas teljesítményű tanulókéi, a teljesítményszakadékok a magyar közoktatásban tovább növekedtek.

Az oktatásvezetők helyében tehát nem lennénk büszkék ezekre az adatokra. Sem a hatosztályos gimnáziumok, sem a többi esetében.