szerző:
Gergely Márton
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Vidéken töltötte a hétvégét, esetleg külföldön a teljes hetet? Akkor lemaradt a netadó óta legnépesebb magyar tüntetésről. A CEU ellehetetlenítésére tett kísérlet hozott össze egy soha nem látott koalíciót a Budapesten élő külföldiekből, magyar diákokból és a rendszer hazugságait már nehezen viselő értelmiségiekből. A hvg.hu igyekszik áttekintést adni, mi vezetett a vasárnapi demonstrációhoz, és az mitől volt egyedi az elmúlt évek tiltakozásaihoz hasonlítva.

Vissza az elejére: miért is volt a tüntetés?

Aki az elmúlt hetet Magyarországtól és a hírektől távol töltötte, azt sem tudhatja, mire a nagy felháborodás Budapesten. Múlt kedden összehangolt akció kezdődött kormányzati részről a CEU ellen. Az Oktatási Hivatal először közzétette a Magyarországon működő külföldi egyetemek felülvizsgálatát (bár a kormány részéről Orbán Viktorral együtt többen állították, hogy ez csak a soron következő rendszeres kontroll volt, valójában először hajtottak végre ilyet). Az Origo azonnal cikket közölt, a csapásirány szerint Soros egyeteme jogszerűtlenül működik, miközben ezt az OH nem is állította. A kormány pedig be is nyújtott egy törvénytervezetet, amely csak a CEU-t lehetetlenítené el jelen formájában. A kommunikációs hadjáratba pénteken a kormányfő is bekapcsolódott, és csalást kiáltott egy olyan törvény alapján, amelyet még el sem fogadtak, Tuzson Bence miniszterelnökségi államtitkár pedig egyenesen „postafiók-egyetemről” értekezett egy olyan intézmény esetében, amely nemrég adta át impozáns új főépületét Budapest szívében, 150 méterre az oktatási tárcát is befogadó erőforrás-minisztériumtól. A törvény elfogadását az elemi erejű tudományos felháborodás ellenére a kormány gyorsítja, már hétfőn a Ház elé kerül.

Ki szervezte a tüntetést?

©

Nem a CEU. Annyira nem a CEU, hogy egy kicsit furcsa is volt, mennyire igyekeztek az egyetem polgárai ezt ki is fejezni. Az egyetem rektora, Michael Ignatieff ugyanis többször elmondta, a hvg.hu-nak adott nyilatkozatban ki is fejtette, hogy nem híve a tüntetéseknek, és félti egyetemét, hogy politikai térbe kerüljön. Ő az Egyesült Államokba repült a tüntetés napján, a CEU diákjai és oktatói viszont igyekeztek a létező legjobban megfelelni rektoruknak, bár nagy részük a múlt keddi villámcsapás óta tüntetni akart. A demonstrációra felszólító Facebook-esemény péntek este került ki a közösségi médiába, szombat reggelre még csak pár száz érdeklődő jelezte részvételi szándékát. Majd érezni lehetett, hogy az ügynek komoly visszhangja van, 24 óra alatt hatezernél is többen jelezték érdeklődésüket, minden második biztosra ígérte részvételét is. A Facebookon egyébként több CEU-s diák is sárga mellényes szervezőket toborzott, mondván, a magyar nyelv ismerete nem feltétel.

Hogyan találták ki a tüntetést?

Részint a CEU-ról akarhatták a nyomást levenni a civil szervezők azzal, hogy egyetemi menetet szerveztek, vagyis a Corvinustól indulva érintették az ELTE-t, mielőtt a CEU mellett elhaladva kifutottak a Kossuth térre. A gesztus azt mutatta, hogy a teljes oktatási, akadémiai szabadság van veszélyben az országban, és ez mindenkit egyaránt érint. A szervezők egy kisteherautóval készültek, amelynek platójáról beszédeket lehetett tartani, és a menetelés alatt innen szólhatott a zene. A Kossuth térre szerveztek külön kihangosítást és színpadot.

A szervezőket tényleg váratlanul érte a tömeg?

©

A Corvinusnál egyáltalán nem látszott, hogy mennyien vannak. Az 5 órára meghirdetett gyülekező előtt percekkel már nem nagyon lehetett kijutni a 4-es metró aluljárójából, de az emberek így is elvesztek a Közgáz Dunával párhuzamos homlokzata és a Vámház tér között. Az már árulkodóbb volt a szervezők számítására nézve, hogy a teherautós kihangosítás képtelen volt kiszolgálni a megjelenteket. A tömeg mérete akkor vált egyértelművé, amikor elindult az eleje, és már a Kálvinhoz ért, amikor még voltak a Szabadság híd pesti hídfőjénél.

Mennyien voltak akkor?

Soha sem akartunk Rákay Philipet játszani, hálátlan szerep. Az MTI esti tudósításában „mintegy tízezres” sokaságról ír, és a hvg.hu sem becsült ennél bátrabban a tüntetésről tudósító, folyamatosan bővülő cikkünkben. Annyit megtettünk, hogy az Astoriánál stopperrel megmértük, mennyi idő alatt hagyja el a kereszteződést a menet, amely teljes szélességében lefoglalta a kiskörutat. Bő 12 percig tartott, mire a teljes menet átért. Egy biztos, rég volt ekkora tömeg tüntetésen Budapesten, valószínűleg a netadós tüntetés óta nem vonultak ennyien egy ügyért az utcán. És még csak nem is az emberek pénztárcájáról volt szó.

Akkor miért lehettek ennyien?

©

Valószínűleg sok tényező játszott közre. Jól érezhetően a tömegben ott voltak a CEU diákjai, és ők magukkal hozták nemzeteik budapesti diaszpóráját. Sok idegen nyelvet lehetett hallani, és látványos is volt a fiatalok aránya, valamint a magyar életszínvonalhoz képest gazdagabb, megjelenésében kozmopolitább öltözet. Ott voltak a tömegben a Momentum fiatal szimpatizánsai, ezt nem csak abból gondoljuk, hogy erre a párt felszólított, de beszédtéma is volt a mozgalom a tömegben. Jelen volt a 30-as, 40-es generáció családostul, és a szokott idősebb balliberális tüntetők is. Sokan érezhették azt, amit Magyari Péter a 444 oldalán épp vasárnap leírt: minőséget ugrott a kormányzati hazudozás. Vagyis nem csak a CEU és az egyetem függetlensége volt ok arra, hogy az emberek kivonuljanak.

Ezek után milyen volt a hangulat? Zúgott az Orbán takarodj?

Csak elvétve volt rigmus. A felvezető kisteherautó mögött ugyanis a diákok vonultak, magyar és angol nyelven követeltek független oktatást és a CEU működésének garantálását. A menet egyik oldalán a külföldi diákok a hangfalakból működő, áthallásos üzenetű dalok szövegeinek ismeretében énekeltek és táncoltak, egyeseket a Pride-ra emlékeztette a hangulat. Hátrébb a béke volt az ember alapvető élménye, az emberek sétáltak és dumáltak.

Milyen transzparensek, zászlók voltak?

©

Alig lehetett látni ilyesmit. A pártok, ha voltak is, ennek semmi jelét nem adták. Magyar és uniós zászlókat lehetett helyenként látni, egyébként csak a pár molinó volt emlékezetesebb. Szembeszökő a sok kétnyelvű „a CEU-val vagyok” kitűző és letörölhető tetoválás volt.

És a beszédek?

Őszintén megmondva, nem lehetett hallani a többségét. Ráadásul rendes bölcsészek és társadalomtudósok inkább esszéket mondtak, mint politikai beszédeket. A Kossuth téren aztán orosz és török aktivisták is felszólaltak, ami tökéletesen illeszkedik a globális értelmiségi közbeszédbe, de kevésbé a magyar viszonyokhoz. Ezen a ponton látszott, hogy a CEU-s diákok hatása nagyobb volt a tüntetésre, mint azt bevallani akarták.

Legalább egy emlékezetes mondat?

Magyarként és keresztényként is fontos számomra, hogy a tiszteletteljes egyet nem értés kultúrája uralja az országot

– mondta Gál András, a CEU-n elmondása szerint kisebbségben lévő keresztényeket összefogó csoport egyik vezetője.

És mi lehet a hatása?

Nehéz megmondani. A szervezők érezhetően megrészegültek egy kicsit a hatalmas tömeg miatt. A netadó elleni tüntetésről ismert csoportos fénygyújtással bizonyították a tömeget a Kossuth téren, amikor pedig már erősen megritkult a tüntetés a sodró erejűnek jóindulattal sem nevezhető szervezés miatt. Az aktivisták azt ígérték, a harcukat az utcán folytatják, ha a kormány nem áll el szándékától. Ha sor kerül rá, a második tüntetés mérete mutatja majd meg, hogy a vasárnapi tömeg megannyi faktor szerencsés együttállásának volt-e köszönhető, vagy a CEU ügye önmagában is ennyi embert mozgat meg.

hvg.hu Itthon

Tízezren tüntettek a CEU mellett: folytatják, ha a kormány nem lép vissza

Most a CEU, de ki a következő? – szólt a Corvinustól a Kossuth térig tartó tízezres menet kérdése. A civil szervezésű tüntetésen felszólalt a Tanítanék mozgalom egyik vezetője, Törley Katalin, valamint a CEU több külföldi diákja is, és zúgott a "Szabad ország, szabad egyetem!".