szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Elfogadta a parlament kedden a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. Szabó Tímea a szavazás után Orbán Viktorhoz vitt egy sokméteres dokumentumot a nehéz helyzetbe sodort szervezetek listájával. A szavazás utána a TASZ bejelentette: polgári engedetlenségbe kezd, és nem felel meg a jogszabálynak. A Helsinki Bizottság is közölte, hogy nem regisztráltatja magát. Cikkünk frissül.

A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodó szavazatot kapott. A zárószavazás előtt a fideszes többség leszavazta az ellenzéki módosításokat.

A Lex CEU elfogadásakor Szabó Szabolcs képviselő szirénázott a Házban, ez alkalommal Szabó Tímea vitt Orbán elé egy hosszú, többméteres dokumentumot, amelyet a levezető elnök tiltott szemléltetésnek minősített és büntetést helyezett kilátásba. A Párbeszéd képviselője azon szervezetek (végtelen) listáját mutatta a kormányfőnek, amelyeket a Norvég Civil Alap támogatott, és amelyek eleshetnek a támogatásoktól.

Nem fogadnak szót

A törvény elfogadása utána elsőként a Társaság a Szabadságjogokért jelentette be: polgári engedettlenségbe kezdenek. Percekkel később a Helsinki Bizottság is bejelentette, hogy nem regisztráltatja magát külföldön támogatott szervezetként.

A TASZ véleménye szerint a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert az jogsértő. Ők úgy tudnak ez ellen leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. Mint írták, ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértik meg, hiszen gazdálkodásuk már most is teljesen átlátható. A TASZ szerint a jogsértő törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket.

A Helsinki Bizottság röviden azt üzente: nem regisztálunk, és konkrét akciótervet közölt a törvény ellen, felvetették, hogy azonnal alkotmányjogi panaszt tesznek. Az Amnesty International tagsága fogja eldönteni, csatlakoznak-e a bojkotthoz, annyi biztos, hogy perre mennek.

A tagság dönt arról, csatlakoznak-e a TASZ által meghirdetett bojkotthoz - ez is egy opció -, az azonban biztos, hogy bírósági útra terelik az ügyet - közölte Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője. Először az Alkotmánybírósághoz fordulnak, a döntés fényében akár Strasbourgig is elmennek. Később megküldött közelményükben aljas támadásnak minősítették a törvényt.

"A törvény csak bizonyos civil szervezetekre vonatkozik, nagy valószínűséggel ellentétes az uniós egyenlő bánásmód követelményével, és sérti az egyesülési szabadságot, különösen a külföldi és nemzetközi források megszerzéséhez és felhasználásához való jogot" - írta az Amnesty.

A K-Monitor azt írta ki a Facebookra, hogy tovább küzd a törvény ellen, de nem részletezte, hogy csatlakozik-e a polgári engedetlenséghez. A Háttér társaság nem regisztrálja magát a bíróságon, egészen addig, míg létüket nem fenyegeti az ellenállás - mondta Dombos Tamás. Szerinte az elfogadott törvény jogellenes, nem az ő lépésük. Bízik abban, hogy a megfelelő jogi fórumok után a törvényt visszavonják.

A Norvég Civil Alap támogatási ciklusa tavaly áprilissal lezárult, az onnan kapott pénzt legkésőbb tavaly év elejéig elköltötték a szervezetek, ez az idei költségvetésükben semmilyen formában nem jelenik meg – mondta Móra Veronika, a pénzosztást végző egyik szervezet, az Ökotárs Alapítvány vezetője. Így őket nem érint a törvény. Az persze kérdés, hogy az azóta Norvég Civil Alaposként emlegetett szervezetek közül mennyi kap most is támogatást külföldről. Móra azt mondja, minden szervezet egyéni döntése, hogy csatlakozik-e a bojkotthoz, erre ő nem lát rá. Móra szerint országszerte 5-700 civil szervezetet érinthet a most elfogadott törvény, de ez a támogatások függvényében évről-évre változhat.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kiáll a bojkottot hirdető szervezetek mellett, még ha rá nem is vonatkozik a törvény - valamit elnéztek ott fent.

Találtunk olyan szervezetet, ami regisztrál, de tiltakozik

A Partners Hungary Foundation tavaly 45 ezer dollárt kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól - nagyjából 26 ezer dollár a bűvös 7,2 millió forint -, az idei támogatási összegek is bőven túlszárnalják a törvényben rögzített határt - mondta Deák Éva, a szervezet vezetője. Az alapítvány munkatársai úgy döntöttek, nem bojkottálják a törvényt - vagyis regisztrálják magukat a bíróságon, azonban jogi lépéseket tesznek, az alkotmányjogi panaszbeadványhoz is csatlakoznak.

"Kiszámíthatalanok a következmények, az orosz és izraeli példa azt mutatja, a kormányok nem állnak meg az első lépésnél, így további szankcióktól lehet tartani. Van mitől tartani."

Deák azt mondta, a civil szervezetek abban állapodtak meg, elfogadják, hogy a különböző szervezetek különböző stratégiát alakítanak ki. 184 szervezet közös állásfoglalásban ítélte el a törvényt, az aláírók listája még bővülhet. Beszéltünk szervezettel is, amelyik még nem tudta, mit lép, mert egyelőre nem tiszta a helyzet.

Az utolsó pillanatban kicsit visszavettek

Az MTI emlékeztetője szerint a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, 7,2 millió forintot. Az adatok nyilvánosak lesznek, az érintetteknek pedig a bejelentés után fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott - a médiatörvény szerinti - sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

©

A törvény szerint, ha valaki nem regisztrál, először az ügyész szólítja fel, hogy 30 napon belül tegyen eleget a kötelezettségének. Majd, ha továbbra sincs regisztráció, újabb ügyészi felszólítás jön, immáron 15 napos határidővel. Ezután már jön a bírság kiszabása: ezt az ügyészség kezdeményezi a bíróságon. Ha a szervezet a bírság kiszabása után is makacskodik, végül az ügyész keresetet indít a szervezet törlése érdekében. ha ez jogerőre emelkedik, a civil szervezetet törlik a nyilvántartásból. A Velencei Bizottság javaslata nyomán hagyták el a törlés lehetőségét a szankciók közül. A külföldről támogatott szervezetek köréből akkor lehet kikerülni, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet.

A Fidesz tovább Sorosozik

A törvény elfogadását követő nyilatkozatokat felháborítónak tartja a Fidesz, a párt közleménye szerint "a Soros-szervezetek nyíltan a magyar emberek akarata ellen mennek", mikor nem hajlandók betartani a törvényt, holott a párt szerint pont a "Soros-hálózat" átvilágítása miatt hozták a jogszabályt. Megismételték a korábbi álláspontjukat: Soros György háborút hirdetett az ország ellen, le akarja bontani a kerítést és bevándorlókat akar behozni, amihez az ügynökszervezeteket akarja felhasználni.