Balla István
Balla István

A magyar felnőtt lakosság kétharmada nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem – ez a kiábrándító valóság. A helyzet javítására 15 milliárd forintot biztosított az Európai Unió, ám a programra már csak az összeg harmada áll rendelkezésre. A többit multicégek kapnák tanműhelyek kialakítására, amiből nyelvtudás nem lesz.

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló felnőttképzési programokban eredetileg 15 milliárd forint uniós pénzt szántak nyelvoktatásra, ami már az előkészületek kezdetén 10,28 milliárdra csökkent.

Ez még így is jelentős összeg, a 2013-as, ehhez hasonló „A Tudásod a jövőd” programban ennyi pénzből csaknem százezer jelentkezőnek nyújtottak szinte ingyenesen nyelvi képzést. Az általunk megkérdezett szakértők és a programot értékelő tanulmány szerint az akkori program kifejezetten sikeres volt: alig volt lemorzsolódás, a résztvevők döntő része a 90 órás tanfolyam alatt eljutott alapszintre.

Ha nem megy az iskolában, majd megy a tanfolyamon?

Lett volna tehát értelme a program bővítésének. Idén júliusra azonban kiderült, hogy még tovább vágnák a pályázható pénzt, egész pontosan tovább feleznék azt: 4,58 milliárd forintra. A képzéseket a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ráadásul a szakképzési centrumok szervezésében bonyolítaná le, amelyek a korábbi gyakorlattal szemben most csak abban az esetben bízhatnának meg nyelviskolákat a képzések lebonyolításával, ha a szakképző iskolák nyelvtanárai nem vállalják másodállásban az oktatást.

További probléma a módosítással, hogy a pénzt már nem a nyelvismeret nélküli felnőttek felzárkóztatására, hanem elsősorban a már nem tanköteles korú, ám a szakképző iskolákban aktuálisan tanulmányaikat végző diákok nyelvi képzésére kellene fordítani. Azaz a szakképző iskolák diákjainak oktatását szeretnék megoldani uniós forrásból azokkal a tanárokkal, akik rendes, délelőtti nyelvóráikon (tisztelet a kivételnek) nem tudnak eredményeket elérni.

©

Hova kell a pénz?

Június végén a szakképzési központok vezetőinek Cseresnyés Péter államtitkárságának utasítására küldtek egy levelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalból, amelyben azt a tájékoztatást kapták, hogy a nyelvi pályázatokat az Irányító Hatóság „a konstrukciók szakmai átalakítása miatt felfüggesztette”.

A Hudacsek Lászlóné főosztályvezető által jegyzett email azonban tévedésből egy egész levelezést tartalmazott, amelyből az is kiderült, hova kell a nyelvoktatásra szánt pénz. Indul egy új, „Ginop 6.1.8.” nevű program, amely – mint később kiderült – tízmilliárd forinttal támogat tíz nagy multinacionális céget tanműhelyek kialakítására.

Rövid matek után kiderül, hogy az eredetileg a lakosság nyelvi kompetenciáinak növelésére szánt 15 milliárdból összesen pont 10 milliárdot csíptek le. Azaz mintegy 100 ezer ember nyelvi képzése helyett inkább 10 tanműhely beindítását tartja fontosabbnak a kormány.

(Mellékszál, de a kis- és középvállalkozásoknak is kikötötték egy másik uniós pályázatnál, melyből a saját dolgozóikat képezhetik, hogy nem lehet csak nyelvi képzésre pályázni, mindössze a források 7 százalékát fordíthatják erre – azaz, ha angolt akarnak tanulni uniós pénzből, végezzenek el, mondjuk egy targoncástanfolyamot.)

©

Parraghosított uniós pénzek

Nem nehéz ezek mögött felfedezni az iparkamara elnökének, az oktatási átalakítások egyik legbefolyásosabb alakjának, Parragh Lászlónak a kezét. A szakképzés „megújítása” (valójában totális lebutítása: hiszen szinte lenullázták a közismereti tárgyakat, esélytelenné tették az ide kerülők továbbtanulását stb.) egyik legfontosabb eleme a duális képzés kiterjesztése, azaz, hogy német mintára a vállalati tanműhelyekben tanulják a diákok a szakmai fogásokat.

Ezzel csak az a baj, hogy – mint sok oktatási szakértő felhívta a figyelmet – ez az összehasonlítás igencsak sántít. Egyrészt Németországban a szakképzés egy kilencéves, jóval több közismeretet nyújtó alapiskolára épül. (Csak számokban: egy német diák a szakképzés elkezdése előtt 7197 óra közismereti órán vesz részt, ezzel szemben egy magyar fiatal csupán 4927-en.)

A másik, igen lényeges eltérés a német és a magyar modell között, hogy az előbbiben a cégek 80 százalékban maguk fizetik a képzést. És ez jól felfogott érdekük, hiszen ott úgy tekintenek a tanulóra, hogy kitanítják és utána lesz egy nagyon jó munkatársuk. Nálunk pedig az állam finanszírozza – most újabb milliárdokkal azt, hogy a multicégek leendő alkalmazottait kitaníttassák.

A nyelvtudásunk annyira rossz, hogy már Orbánnak is szemet szúrt

Miközben közismert az idegen nyelvek tudásának aggasztó mértékű hiánya, és maga a már az NGM pályázati irányító hatósága előtt fekvő és elfogadásra váró új - és megkurtított forrásokat előíró - felnőtt-nyelvtanulási pályázati felhívás is részletesen elemzi:

„Az idegen nyelvi készségek fejlesztése mind általánosságban, az egyén fejlődése, mind munkaerőpiaci szempontból kiemelt jelentőségű. Az elmúlt évtizedekben a többnyelvűség kifejezetten felértékelődött, jelentősége a kisebb méretű országok állampolgárai, munkavállalói esetében különösen nagy”.

Majd a dokumentum sorolja a szomorú adatokat, például, hogy az Eurostat 2012-es adatai szerint a magyar lakosság 35 százaléka beszél egy, 13 százaléka legalább két idegen nyelvet, amivel e tekintetben utolsók vagyunk az EU tagállamai között. (Még az Egyesült Királyságban is 14 százalék ez az arány – pedig ugye az ő anyanyelvük a legelterjedtebb közvetítőnyelv, az angol.)

Az Oktatási Hivatal legutóbbi felmérése szintén egészen lesújtó eredményeket mutatott azzal kapcsolatban, hogy mennyire sikeres az idegennyelv-oktatás a magyar iskolákban, ezért Orbán Viktor júniusban kormányhatározatban szögezte le, hogy fejleszteni kell az iskolai nyelvoktatás hatékonyságát. E szerint az Emminek (Emberi Erőforrások Minisztériuma) az NGM-mel közösen ki kell dolgoznia egy "nemzeti középtávú stratégiát" és egy intézkedési tervet a témában 2018–2027-re.

©

Multicégek vs. nyelvtudás

A mostani nyelvi program szakmai részéért Cseresnyés Péter államtitkár mellett a fél éve helyettes államtitkáraként a szakterületet irányító Pölöskei Gáborné Áder Annamária a felelős. Ő váltotta januárban a 15 milliárdos keretösszegű projekt egyik kitalálóját, az – egyébként hat idegen nyelven beszélő – volt korábbi NGM-es helyettes államtitkárt, Odrobina Lászlót.

Az is biztos, hogy a multinacionális cégek kormány előtti képviseletét a Parragh László által vezetett kamara látja el, amelynek biztosan hálás lesz a tíz kitüntetett multinacionális cég, ha kap 1-1 milliárd forintot tanműhelyépítésre.

Idegennyelvi képzések vagy tanműhelyek? Ez itt a kérdés. Ahogy azt az utóbbi években láthattuk, a választ valószínűleg Parragh László adja meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!