Joó Hajnalka
Joó Hajnalka
Tetszett a cikk?

Emlékeznek még a győri megyéspüspök augusztus 20-i kirohanására, miszerint a lombikprogramban részt vevő párok bűnösök? Csak a sorrendiség miatt: ezután ígérte meg a kormány, hogy a katolikus vezetésnek tetszően szigorítja a be nem ültetett embriókkal kapcsolatos szabályozást. De nem fogja, az egyháznak is elfogadható alternatíva elterjesztésén pedig még maga az egyház sem töri magát.

Bár augusztus végén szigorítást ígért, információink szerint egyelőre biztosan nem változtat a kormány a lombikbébiprogram hatályos szabályozásán, vagyis nem készül olyan módosítás, amely megszabná például, hogy milyen célra lehet felhasználni az IVF- (in vitro fertilizáció, vagyis lombik-) eljárások során létrehozott, de be nem ültetett embriókat.

A szigorítás ötlete azután vetődött fel, hogy Veres András győri megyéspüspök augusztus 20-i beszédében bűnösnek nevezte azokat a párokat, akik részt vesznek a lombikbébiprogramban.

A püspök kijelentése óriási felzúdulást váltott ki, még a kormánypárti politikusok egy része is jelezte óvatosan, hogy nem ért egyet a katolikus vezető elgondolásával. Az egyházi kapcsolatokért is felelős Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes viszont azzal igyekezett tompítani a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökének kirohanását, hogy szerinte is „horror kategória”, ami az eljárásban fel nem használt embriókkal történik.

„Amit mi tehetünk, az az, hogy legalább Magyarországon akadályozzuk meg a magyar nőknek és magyar házaspároknak, magyar embereknek az embrióival, magzataival, végső soron – az én fölfogásom szerint – emberekkel, magyar emberekkel, a magzati korukat élő magyar emberekkel kísérletezzenek, legyilkolják őket, lefagyasszák, kidobják őket, és a szöveteiket felhasználják ipari célra”

– mondta akkor a Hír TV-nek a KDNP elnöke, kvázi beígérve a beültetendő embriókkal kapcsolatos szigorítást.

MTI / Krizsán Csaba

Pár nappal később az emberi erőforrások minisztere is igazat adott Veres püspöknek. Bár a kormányzati lombikprogramot Balog Zoltán megvédte, a be nem ültetett embriók sorsát ő is „nagyon súlyos etikai kérdésnek” nevezte, és Semjénhez hasonlóan ő is ígéretet tett, hogy a kormány mindent meg fog tenni „az életet minél inkább tiszteletben tartó szabályozás megteremtése érdekében”.  

Államosítsunk, és minden jó lesz

Az akkori kijelentések viszont, úgy tűnik, nem szolgáltak többet, mint kedélycsillapítást, vagyis hogy a püspök kijelentésén felzúdulók, illetve a vele vallási okokból egyetértők is megnyugodjanak. Az időközben eltelt két hónapban ugyanis nemcsak hogy semmilyen formában nem foglalkozott a kormány a kérdéssel, de egy a kérdésre rálátó magas beosztású kormányzati forrásunk szerint egyelőre nem is tervezi, hogy belefogjon a bonyolult jogi és etikai kérdéseket felvető jogszabályalkotásba.

Ez utóbbiban egyébként elsőként az embrió, illetve a magzat státuszát kellene precízen tisztázni. A hatályos alaptörvény általánosságban csak annyit ír, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg, más törvények pedig konkrét jogokkal (például öröklési joggal) is felruházzák, orvosi értelemben viszont csak a terhesség 8. hetétől (a test és a fő szervrendszerek kialakulásától) beszélnek magzatról, a méhen belüli fejlődés korábbi szakaszában embriónak nevezik.

MTI / Mohai Balázs

Semjén Zsolt amúgy maga is utalt rá az említett Hír TV-s nyilatkozatában, hogy a lombikkezelések „állami kontroll világába való áthelyezése” – értsd: az eddig magánszolgáltatóknál is igénybe vehető támogatott eljárások állami intézményekbe terelése, aminek az augusztus végi kormánydöntés is megágyazott – nagyjából tulajdonképpen egymagában is megoldja a morális dilemmát, az állami kórházakban szerinte ugyanis biztosan nem vár „horrorsors” a be nem ültetett embriókra.

A miniszterelnök-helyettes vádjaival ellentétben egyébként máshol sem: bár Semjén direktben is nekiment az IVF-beavatkozások eddig 70 százalékát végző Kaáli Intézetnek, mondván, „fölmerül a kérdés, hogy mi történik azokkal a megfogant emberi életekkel, amelyeket nem ültetnek be az anyaméhbe”, teljesen alaptalanul: az intézet válaszközleménye szerint ugyanis a náluk kezelt párok 100 százaléka úgy rendelkezik, hogy saját céljaikra: egy esetleges későbbi felhasználáshoz fagyasszák le és tárolják el be nem ültetett embrióikat.

A hatályos, 1997-es egészségügyi törvény ráadásul nem is tesz különbséget, hogy az embriót magán- vagy állami intézményben ültetik, vagy épp nem ültetik be: elméletben egyformán lehetőséget ad, hogy a párok más meddő párnak adományozzák, esetleg kutatási célra ajánlják fel a fel nem használt embrióikat, vagy akár arra is, hogy a megsemmisítésükről rendelkezzenek. Ilyen eset azonban még nem fordult elő a Kaáli Intézetben, és körkérdésünk szerint más magánintézményekben sem. Sőt, az embriók tömeges megsemmisítésére épp egy állami intézményben akadt példa tíz éve, amikor a SOTE klinikájának nem volt pénze a fagyasztásukhoz szükséges hűtőre.

MTI / Máthé Zoltán

A saját vagy adományozás céljából letétbe helyezett embriókat a törvény szerint legfeljebb tíz évig lehet tárolni, ennek letelte előtt viszont – az embrió valószínű károsodásának esetét kivéve – nem is semmisíthető meg. A határidő lejárta után a szolgáltató valóban megsemmisítheti vagy tudományos kutatás céljára ajánlhatja fel ezeket, csakhogy reprodukciós célra ekkor már amúgy sem lenne használni azokat.  

 Alternatíva van, de nincs

A miniszterelnök-helyettes a botrány kipattanása után nemcsak a lombikeljárásoknál ígért szigorítást, de egy az egyház által is elfogadott alternatívára is javaslatot kért Veres püspöktől. Az MKPK elnöke által javasolt, Nyugat-Európában és Egyesült Államokban már elterjedt NaPro programmal (a női ciklus megfigyelésén alapuló, vatikáni inspirációra született módszerről ebben a cikkünkben írtunk részletesen) azonban egyelőre nem sokra mennek a gyerekre vágyó párok, itthon ugyanis nem, vagy csak nagyon korlátozottan hozzáférhető.

A több hónapnyi "tanulást" igénylő módszer elsajátítását tavalyig két orvos és hat oktató segítette az egész országban, hálózatuk időközben azonban gyakorlatilag működésképtelenné vált: a két orvosból egy tartósan külföldön van, a hat oktatóból öt pedig épp nem dolgozik vagy szintén nincs Magyarországon.

hvg.hu

A hálózat vezetője a hvg.hu-nak szeptember elején azt mondta: a „normál” üzletmenethez még két orvos és 10-20 oktató kellene a mostani 1-1-gyel szemben, ám úgy tűnik, hiába tűzte ki példaként, sem a kormány, sem a katolikus egyház nem töri magát, hogy javuljon a helyzet.

A hvg.hu-nak nyilatkozó kormányzati források azt mondták: szerintük alapvetően az egyház dolga, hogy segítsen az általa elfogadott módszer meghonosításában, de ha a MKPK megtenné a szükséges lépéseket, a kormány akár anyagi forrásokkal, akár a szükséges kórházi infrastruktúra biztosításával, akár egyéb módon kész támogatni a kezdeményezést.

A válasz ismeretében levélben tudakoltuk Veres Andrástól, hogy akár Amerikából hívott orvosokkal-oktatókkal, akár hazaiak kiképzésével és magyarországi hálózat indításával terveznek-e javítani az általuk ajánlott módszer hozzáférésén. A püspök helyett az MKPK sajtószolgálata válaszolt. Eszerint „a Katolikus Egyház lehetőségeihez mérten támogatja, hogy magyar orvosok is elsajátíthassák a NaPro technológia ismeretét.”

Jelenleg – mint írták – egy orvos külföldi képzésének költségeit vállalták át, de szeretnének „további lépéseket tenni annak érdekében, hogy a katolikus egyház hitével is összeegyeztethető módszer minél többek számára elérhető legyen”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Itt vannak az új lombikbébiprogram részletei

Kibővítik a társadalombiztosítás által finanszírozott lombikprogram-eljárások számát, valamint változni fog az ahhoz kapcsolódó gyógyszertámogatás is – jelentette be az emberi erőforrások minisztere.