szerző:
hvg.hu

Az iskola a tanulás jelentős részéből kiszorul, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe – foglalja össze Radó Péter, mi várható az oktatás világában. A magyar iskola egyelőre épp az ellentétes irányba mozdult.

Nemrég jelentette meg Az iskola jövője című kötetét, ebből az apropóból kérdezte az e heti HVG Radó Pétert. Az oktatáspolitikai elemző szerint 2010 óta olyan oktatásirányítási rendszer épült ki, amelyben senki nem gondolkodik hosszú távon, de ettől még érdemes megvizsgálni, hogy a szerencsésebb országokban milyen lesz néhány évtized múlva a tanulás.

Radó úgy véli, a most készülő új Nemzeti alaptantervtől is kizárólag Palkovics László vár csodát, a szakmában senki. „1979 óta számtalan tantervi reform volt Magyarországon. Miközben a kutyát sem érdekli a tanterv: azoknak fontos, akik a kormányzatban ülnek. Európában már az ezredforduló óta szinte minden országában kimeneti szabályozókat alkalmaznak, azaz nem a tanítási-tanulási folyamatot szabályozzák, hanem azt, hogy az adott iskolai szakasz végén mit kell tudni, nálunk ilyen pl. az érettségi.”

A jövőben szerinte alapvetően átalakul majd az iskola funkciója, sőt a tanulás egy jelentős részéből ki is szorul ez az intzémény. A jövőben a személyre szabott oktatási utak terjednek majd el. Előtérbe kerülnek az online tanulástámogató platformok, és már nem az oktatási rendszeren belüli előmenetelen alapuló, végzettségek megszerzésével igazolt előrehaladás lesz fontos, hanem az adaptív készségek hitelesítésének gyakorlata.

Ha a Magyarország is valódi jövőorientált oktatási rendszert szeretne kialakítani, akkor először helyre kell állítania olyan strukturális alapokat, mint például az iskolák autonómiája, az okos, rugalmas, decentralizált finanszírozás – mondja Radó. A központi szabályozások helyett a teljesítményelvárásokat kellene rögzítenie. „Ám ezek még mindig csak 20. századi feltételek. De amíg ezek sem adottak, addig nem lehet a 21. századi tanulási célokat szolgáló változtatásokat bevinni az oktatási rendszerbe. Szerencsésebb országokban, ahol az ezzel kapcsolatos szakmai diskurzus feltételi adottak, nagyjából 20 éven belül drámai változás várható a tanulásban, éspedig pozitív irányban. Az a baj az, hogy Magyarország ezen elkerülhetetlen paradigmaváltásnak eleve erős hátránnyal fog majd nekiindulni.”

A teljes interjút a jövő oktatásáról az e heti HVG-ben olvashatják.

©

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!