szerző:
T. R.

A legtöbb uniós polgár boldog a magánéletben, a munkahelyén és azzal is, hogy ott él, ahol, valamint azzal, hogy az EU-ban. Bezzeg a magyarok.

Az Eurobarometer legfrissebb felmérése szerint tízből kilenc ember egyetértett azzal az állítással, hogy boldog családi élete van, 64 százalék pedig azzal is, hogy elégedett azzal, amit most csinál. A nagy többség (89 százalék) boldog abban az országban, ahol él, 78 százalék azzal is, hogy uniós polgár.

Amíg az EU28-ak átlaga 91 százalék, a magyaroknak 84 százaléka mondta azt, hogy elégedett az életével, nálunk csak a csehek, a románok, a szlovákok, a litvánok és a bolgárok boldogtalanabbak. Viszont a jelenlegi foglalkozásunkkal elégedettebbek vagyunk, mint az uniós átlag (a magyarok 66, az EU 64 százaléka elégedett).

Azzal viszont egy cseppet sem vagyunk kibékülve, hogy magyarok vagyunk. A feltett kérdésre (Boldog életet él Magyarországon?) csak 62 százalék felelt igennel, ami a legalacsonyabb szám az egész EU-ban.

A leginkább a dánok elégedettek azzal, hogy dánok (99 százalék), őket követik az írek (98) és a hollandok, valamint a svédek (97). Átlagban a megkérdezettek 89 százaléka boldog abban az országban, ahol él, a már említett magyar utolsó hely mellett utolsó előttiek a bolgárok (66), előttük a románok (67).

Azzal is a magyarok a legkevésbé elégedettek, hogy EU-s polgárok, a megkérdezettek 57 százaléka örül, hogy tagja a közösségnek. A legmagasabb ez a szám Luxemburgban (97), őket követi Írország (94) és Hollandia (92). Az uniós átlag 78 százalék, Magyarországot pedig épphogy előzik a csehek (58), hátulról a harmadikok a románok és a görögök (62). Érdekesség, hogy a Brexittel az EU-ból kifelé gyalogló britek 69 százaléka egyébként jól érzi magát a közösségben.

A kutatásban rákérdeztek arra, hogy a tagállamok szerint melyik a legnagyobb kihívás, amivel az Unió küzd. Többek között a franciák, a spanyolok, a görögök, az olaszok, a románok szerint a munkanélküliséget kellene a leghamarabb orvosolni – az EU28-ak közel 40 százaléka is ezen a véleményen van. A németek, a svédek és a szlovákok úgy látják, a szociális egyenlőtlenségeket kellene kiküszöbölni.

A finnek, a hollandok és az Egyesült Királyságban élő megkérdezettek szerint – ahol az utóbbi időben több terrortámadás is volt – a terrorizmus és a biztonságpolitika kihívásait kellene a leginkább kezelni, míg a csehek (a megkérdezettek 54 százaléka), a lengyelek (37 százalék) és a magyarok (52 százalék) látja úgy, hogy a menekültkérdés a legégetőbb.

*

Az adatfelvételre szeptember 23-a és október 2-a között került sor az EU 28 tagállamában, az Eurobarometer november publikálta a minden tagállamra kiterjedő, reprezentatív kutatását.

Kiemelt kép: Fortepan, 1946, Berkó Pál

(Eurobarometer)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!