Az Eurobarometer legfrissebb felmérése szerint tízből kilenc ember egyetértett azzal az állítással, hogy boldog családi élete van, 64 százalék pedig azzal is, hogy elégedett azzal, amit most csinál. A nagy többség (89 százalék) boldog abban az országban, ahol él, 78 százalék azzal is, hogy uniós polgár.

Amíg az EU28-ak átlaga 91 százalék, a magyaroknak 84 százaléka mondta azt, hogy elégedett az életével, nálunk csak a csehek, a románok, a szlovákok, a litvánok és a bolgárok boldogtalanabbak. Viszont a jelenlegi foglalkozásunkkal elégedettebbek vagyunk, mint az uniós átlag (a magyarok 66, az EU 64 százaléka elégedett).

Azzal viszont egy cseppet sem vagyunk kibékülve, hogy magyarok vagyunk. A feltett kérdésre (Boldog életet él Magyarországon?) csak 62 százalék felelt igennel, ami a legalacsonyabb szám az egész EU-ban.

A leginkább a dánok elégedettek azzal, hogy dánok (99 százalék), őket követik az írek (98) és a hollandok, valamint a svédek (97). Átlagban a megkérdezettek 89 százaléka boldog abban az országban, ahol él, a már említett magyar utolsó hely mellett utolsó előttiek a bolgárok (66), előttük a románok (67).

Azzal is a magyarok a legkevésbé elégedettek, hogy EU-s polgárok, a megkérdezettek 57 százaléka örül, hogy tagja a közösségnek. A legmagasabb ez a szám Luxemburgban (97), őket követi Írország (94) és Hollandia (92). Az uniós átlag 78 százalék, Magyarországot pedig épphogy előzik a csehek (58), hátulról a harmadikok a románok és a görögök (62). Érdekesség, hogy a Brexittel az EU-ból kifelé gyalogló britek 69 százaléka egyébként jól érzi magát a közösségben.

A kutatásban rákérdeztek arra, hogy a tagállamok szerint melyik a legnagyobb kihívás, amivel az Unió küzd. Többek között a franciák, a spanyolok, a görögök, az olaszok, a románok szerint a munkanélküliséget kellene a leghamarabb orvosolni – az EU28-ak közel 40 százaléka is ezen a véleményen van. A németek, a svédek és a szlovákok úgy látják, a szociális egyenlőtlenségeket kellene kiküszöbölni.

A finnek, a hollandok és az Egyesült Királyságban élő megkérdezettek szerint – ahol az utóbbi időben több terrortámadás is volt – a terrorizmus és a biztonságpolitika kihívásait kellene a leginkább kezelni, míg a csehek (a megkérdezettek 54 százaléka), a lengyelek (37 százalék) és a magyarok (52 százalék) látja úgy, hogy a menekültkérdés a legégetőbb.

*

Az adatfelvételre szeptember 23-a és október 2-a között került sor az EU 28 tagállamában, az Eurobarometer november publikálta a minden tagállamra kiterjedő, reprezentatív kutatását.

Kiemelt kép: Fortepan, 1946, Berkó Pál

(Eurobarometer)