Balla István
Balla István

Ha egy felhívásnak eleget téve pénteken nem megy iskolába a diák, az épp olyan, mintha bármely más nap kihagyná az órákat, azaz ha nincs szülői papír, akkor igazolatlan hiányzásnak számít. Magával a demonstrációval nincs dolga a fővárosi iskoláknak, hiszen délután négy után már nemigen vannak órák. Retorzió elvileg nem érheti a gyerekeket a részvételért.

„Álljunk ki együtt egy igazságosabb, modernebb, diákközpontú oktatási rendszerért, amelyben a diákok nem lesznek agyonhajszolt zombik!”

– áll egyebek között a néhány középiskolás diák által kezdeményezett pénteki „Ne menj suliba – demonstrálj az oktatásért” rendezvénysorozat felhívásában. A kezdeményezők mellé állt a Független Diákparlament (FDP) is, és szerdáig a Facebookon több mint 11 ezren jelezték csatlakozási szándékukat, illetve további csaknem 35 ezren az érdeklődésüket (e számokat persze nem kell készpénznek venni a valódi részvételt illetően). A rendezvényre magánemberektől gyűjtöttek pénzt (az adakozók között volt Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója), de beszállt a német szociáldemokraták alapítványa, a Friedrich Ebert Stiftung is.

Iskolakerülés a tüntetés?

A közoktatási rendszer átszabása ellen eddig csak elszórt tiltakozások voltak, de azok mind felnőttekhez kapcsolódtak – pedagógusokhoz, szakmai szervezetekhez, szakszervezetekhez. E korábbi demonstrációkhoz legfeljebb csak csatlakoztak a leginkább érintettek: a diákok. Az pedig, hogy a szülők szervezzenek valamilyen megmozdulást, szinte elképzelhetetlen: van ugyan néhány szülői szervezet, de ezeknek kevés tagjuk van, esetleg éppen a kormányzati érdekek védelmében tűnnek fel időnként. Jellemző, hogy még mindig a többször leszerepelt, a szervezete tagságát bemutatni nem tudó Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke a média „szólaltassunk meg egy szülőt”-arca.

Diákok a Blaha Lujza téren egy tüntetésen 2014 februárjában
©

Az tehát merőben új, hogy a diákok szervezzenek országos demonstrációt és fórumsorozatot, és nem is egyszerű ennek a jogi háttere. Megilleti ugyan a diákokat is a véleményszabadság és a gyülekezési jog, ám ezek nem adnak felmentést a tankötelezettség, az iskolalátogatási kötelezettség teljesítése alól. A véleménynyilvánítás jogával úgy kell élni, hogy közben a tankötelezettség is teljesüljön.

Ezért a pénteki kezdeményezést nagyon helyesen már a felhívásban is két részre bontották, és a délutáni, iskolaidőn túl kezdődő demonstrációról leválasztották a „ne menj suliba!”-akciót. Ebben arra biztatják a diákokat, hogy délelőtt iskola helyett szervezzenek beszélgetéseket, fórumokat az oktatás problémáiról valamilyen iskolán kívüli helyszínen. Hangsúlyozzák, „nem szimpla lógásra” hívnak fel („annak ellenére, hogy a túlterheltség miatt bőven ráférne mindannyiunkra a pihenés”), hanem aktív diskurzusra, ahol megvitatják a résztvevők, mit tartanak ők a legnagyobb problémának az oktatásban, min kellene sürgősen változtatni.

Csak a szülő igazolhat

A probléma a délelőtti „iskolakerüléssel” ugyanis éppen az, hogy a diákoknak kötelessége részt venni a tanórákon. Aki nem jelenik meg, annak igazolatlan hiányzás a „jutalma”. Hacsak nem igazolja a távolmaradást valamivel.

Annak a diáknak, aki saját településén kisebb diákfórumot szervez, a Független Diákparlament azt ígéri, hogy igazolja a január 19-i iskolai távollétét. Az oktatási jogok biztosa szerint azonban ez nem túl jó ötlet, mert a távollétet sem ez a szervezet, sem semmilyen más szervezet nem igazolhatja hivatalosan, arra kizárólag a szülő jogosult. Ez még akkor is igaz, ha tudunk olyan iskoláról, ahol esetleg elfogadnak egy FDP-s igazolást (úgy tudjuk, hogy például a budai intézmények igazgatói abban állapodtak meg, hogy elfogadják). Arra semmilyen garancia nincs, hogy ez mindenütt így lesz.

Tehát, ha a diák nem vesz részt a pénteki tanórákon – akár a demonstrációk miatt, akár bármilyen más okból –, csak akkor nem kap igazolatlan hiányzást, ha a szülő azt igazolja.

„A legtöbb házirend lehetőséget biztosít rá, hogy a szülő előzetesen elkérje a gyermekét. Ha elengedik, akkor a távolléte igazolt. Sok házirend azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos számú távollétet a szülő igazoljon. Erre nincs központi szabály, az adott intézmény házirendjét kell figyelembe venni”

– mondta a hvg.hu-nak Jásper András diákjogi szakértő. Általában ez félévenként 3 nap. A már felnőtt (18. évét betöltött) diákok a köznevelési törvény szerint már maguk gyakorolják a szülői jogokat, azaz ők maguk igazolhatják a saját távollétüket.

Beszéljünk a gyerekkel

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint a legfontosabb az, hogy a gyerekek és a szülők beszéljenek a demonstrációról. El akar-e menni a gyerek vagy sem, miért akar elmenni? Felmerülhet az is, hogy ki vigyáz ott a kiskorú diákra, kik lesznek a felnőttek, biztonságban lesznek-e a fiatalkorúak stb. Ennek megfelelően dönt a szülő, hogy elengedi-e vagy sem a tanköteles korú gyermekét a Kossuth térre.

Diáktüntetés a Hallgatói Hálózat szervezésében 2012 februárjában
©

Ha viszont a szülő – a házirendben leírtak szerint – igazolja a hiányzást, akkor az iskolának engedélyeznie kell a távolmaradást, és semmilyen retorzió nem érheti a gyereket ezzel kapcsolatban. Aáry egyelőre nem is tud olyanról, hogy egy iskola vagy pedagógus akár tiltaná, akár biztatná a gyerekek részvételét a demonstrációkon.

Természetesen, ha akarja, megtalálhatja a módot egy iskola, hogy valamilyen retorziót alkalmazzon a demonstráló gyerekekkel szemben (például nem fogadja el a szülői igazolást, nem engedi bepótolni az elmaradt dolgozatot, esetleg szaktárgyi elégtelent ad vagy utólag felelősségre vonja, figyelmeztetésben, intőben részesíti a tüntető tanulót, és sajnos, lehetnek egyéb rafinált eszközök is), ezek azonban súlyosan jogsértőek lennének, nem beszélve azok pedagógiai aspektusairól. Ha valaki ilyet tapasztal, akkor számára segítséget ajánlott a TASZ, az FDP, de fordulhat az oktatási jogok biztosához is.

Az iskolák emellett természetesen akár támogatólag is felléphetnek a diákok mellett. Van olyan intézmény, amely a meghirdetett fórum idejére hivatalosan elengedi a gyerekeket (a házirend szerint elmarad az adott óra), így nekik nincs szükségük igazolásra. De ez nem jellemző. Az általunk megkérdezett igazgatók mindegyike a „ha hiányzik, hozzon szülői igazolást”-elvet vallja. (Rendkívül részletes jogi tanácsokat tett közzé a Társaság a Szabadságjogokért is.)

A Kossuth téren csak délután kezdenek

A pénteki nap legfőbb eseménye a Kossuth téri demonstráció. Ez délután negyed ötkor kezdődik, amikor a legtöbb diáknak már nincs órája, így nincs is probléma az iskolalátogatási kötelezettséggel. Legalábbis a fővárosban. Ha vidékről jön Budapestre valaki, és korábban – még tanítási időben – el kell indulnia, akkor az igazolásra ugyanaz vonatkozik, mint a fentebb felsoroltak.

A felhívás szerint egy igazságosabb, modernebb, diákközpontú oktatási rendszerért lépnek fel a demonstrálók, „amelyben a diákok nem lesznek agyonhajszolt zombik”. A rendezvényre egyébként korosztálytól függetlenül várnak mindenkit (a politikai szervezetek tagjait logók nélkül, magánemberként), mert mint írják, „itt már nem csak rólunk van szó, az egész ország sorsa a tét!”.

Szabad ország, szabad CEU, szabad gondolat! – Tüntetés a CEU bezárása elen a Kossuth téren 2017. április 9-én.
©

A felszólalókról annyit lehet tudni egyelőre, hogy középiskolás diákok fognak beszélni, de szót kap egy tanár és egy szülő is. Meghívták Balog Zoltánt is, de egyelőre nem kaptak választ, hogy kiáll-e az emberminiszter a diákok elé.

„A fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével, miközben tanulhatnánk ugyanezeket az ismereteket lényegre törően, miközben egy tantárgyi óra különböző összefüggésekre is rámutat a modern világgal kapcsolatban. Ha ez nincs meg, nem leszünk naprakészek, nem tanulunk meg önállóan élni, saját értékrend és értékelés útján döntést hozni és nem lesz szabad az elménk” – írják a szervezők.

A finn oktatást hozzák példának, ahol a rendszert szakértelemre, a kutatásokra és a gyermekpszichológusok véleményére alapozták. „Magyarországon nem. Még csak szakértő oktatási minisztérium sincs, aki odafigyelne a diákokra.”

A demonstrációt a kormányközeli média egyből politikai síkra terelte, mondván, hogy az a legitim kormány elleni megmozdulás lesz. Ezt azonban az FDP-sek cáfolták, mondván, őket semmilyen milliárdos spekuláns és/vagy üzletember nem támogatja (külön kiemelve Soros Györgyöt és alapítványait), éves költségvetésüket minden tanév végén nyilvánosságra hozzák. Gyetvai Viktor, az FDP egyik alapítója az Indexnek pedig kijelentette, a tüntetést nem valami ellen szervezik. Mint mondta: „Ha ezt a tüntetést kormányellenes tüntetésnek bélyegzik, azzal a döntéshozók azt üzenik ennek a generációnak, hogy tényleg nincs szükségük ránk.

Ha nem az a cél, hogy a diákok hasznos készségeket sajátítsanak el az iskolában, kritikus gondolkodásra képes, felelősségteljes állampolgárokká válhassanak, akkor nem mi vagyunk kormányellenesek, hanem a kormány diákellenes.”

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!