Balla István
Balla István

Ha egy felhívásnak eleget téve pénteken nem megy iskolába a diák, az épp olyan, mintha bármely más nap kihagyná az órákat, azaz ha nincs szülői papír, akkor igazolatlan hiányzásnak számít. Magával a demonstrációval nincs dolga a fővárosi iskoláknak, hiszen délután négy után már nemigen vannak órák. Retorzió elvileg nem érheti a gyerekeket a részvételért.

„Álljunk ki együtt egy igazságosabb, modernebb, diákközpontú oktatási rendszerért, amelyben a diákok nem lesznek agyonhajszolt zombik!”

– áll egyebek között a néhány középiskolás diák által kezdeményezett pénteki „Ne menj suliba – demonstrálj az oktatásért” rendezvénysorozat felhívásában. A kezdeményezők mellé állt a Független Diákparlament (FDP) is, és szerdáig a Facebookon több mint 11 ezren jelezték csatlakozási szándékukat, illetve további csaknem 35 ezren az érdeklődésüket (e számokat persze nem kell készpénznek venni a valódi részvételt illetően). A rendezvényre magánemberektől gyűjtöttek pénzt (az adakozók között volt Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója), de beszállt a német szociáldemokraták alapítványa, a Friedrich Ebert Stiftung is.

Iskolakerülés a tüntetés?

A közoktatási rendszer átszabása ellen eddig csak elszórt tiltakozások voltak, de azok mind felnőttekhez kapcsolódtak – pedagógusokhoz, szakmai szervezetekhez, szakszervezetekhez. E korábbi demonstrációkhoz legfeljebb csak csatlakoztak a leginkább érintettek: a diákok. Az pedig, hogy a szülők szervezzenek valamilyen megmozdulást, szinte elképzelhetetlen: van ugyan néhány szülői szervezet, de ezeknek kevés tagjuk van, esetleg éppen a kormányzati érdekek védelmében tűnnek fel időnként. Jellemző, hogy még mindig a többször leszerepelt, a szervezete tagságát bemutatni nem tudó Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke a média „szólaltassunk meg egy szülőt”-arca.

Diákok a Blaha Lujza téren egy tüntetésen 2014 februárjában
©

Az tehát merőben új, hogy a diákok szervezzenek országos demonstrációt és fórumsorozatot, és nem is egyszerű ennek a jogi háttere. Megilleti ugyan a diákokat is a véleményszabadság és a gyülekezési jog, ám ezek nem adnak felmentést a tankötelezettség, az iskolalátogatási kötelezettség teljesítése alól. A véleménynyilvánítás jogával úgy kell élni, hogy közben a tankötelezettség is teljesüljön.

Ezért a pénteki kezdeményezést nagyon helyesen már a felhívásban is két részre bontották, és a délutáni, iskolaidőn túl kezdődő demonstrációról leválasztották a „ne menj suliba!”-akciót. Ebben arra biztatják a diákokat, hogy délelőtt iskola helyett szervezzenek beszélgetéseket, fórumokat az oktatás problémáiról valamilyen iskolán kívüli helyszínen. Hangsúlyozzák, „nem szimpla lógásra” hívnak fel („annak ellenére, hogy a túlterheltség miatt bőven ráférne mindannyiunkra a pihenés”), hanem aktív diskurzusra, ahol megvitatják a résztvevők, mit tartanak ők a legnagyobb problémának az oktatásban, min kellene sürgősen változtatni.

Csak a szülő igazolhat

A probléma a délelőtti „iskolakerüléssel” ugyanis éppen az, hogy a diákoknak kötelessége részt venni a tanórákon. Aki nem jelenik meg, annak igazolatlan hiányzás a „jutalma”. Hacsak nem igazolja a távolmaradást valamivel.

Annak a diáknak, aki saját településén kisebb diákfórumot szervez, a Független Diákparlament azt ígéri, hogy igazolja a január 19-i iskolai távollétét. Az oktatási jogok biztosa szerint azonban ez nem túl jó ötlet, mert a távollétet sem ez a szervezet, sem semmilyen más szervezet nem igazolhatja hivatalosan, arra kizárólag a szülő jogosult. Ez még akkor is igaz, ha tudunk olyan iskoláról, ahol esetleg elfogadnak egy FDP-s igazolást (úgy tudjuk, hogy például a budai intézmények igazgatói abban állapodtak meg, hogy elfogadják). Arra semmilyen garancia nincs, hogy ez mindenütt így lesz.

Tehát, ha a diák nem vesz részt a pénteki tanórákon – akár a demonstrációk miatt, akár bármilyen más okból –, csak akkor nem kap igazolatlan hiányzást, ha a szülő azt igazolja.

„A legtöbb házirend lehetőséget biztosít rá, hogy a szülő előzetesen elkérje a gyermekét. Ha elengedik, akkor a távolléte igazolt. Sok házirend azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos számú távollétet a szülő igazoljon. Erre nincs központi szabály, az adott intézmény házirendjét kell figyelembe venni”

– mondta a hvg.hu-nak Jásper András diákjogi szakértő. Általában ez félévenként 3 nap. A már felnőtt (18. évét betöltött) diákok a köznevelési törvény szerint már maguk gyakorolják a szülői jogokat, azaz ők maguk igazolhatják a saját távollétüket.

Beszéljünk a gyerekkel

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint a legfontosabb az, hogy a gyerekek és a szülők beszéljenek a demonstrációról. El akar-e menni a gyerek vagy sem, miért akar elmenni? Felmerülhet az is, hogy ki vigyáz ott a kiskorú diákra, kik lesznek a felnőttek, biztonságban lesznek-e a fiatalkorúak stb. Ennek megfelelően dönt a szülő, hogy elengedi-e vagy sem a tanköteles korú gyermekét a Kossuth térre.

Diáktüntetés a Hallgatói Hálózat szervezésében 2012 februárjában
©

Ha viszont a szülő – a házirendben leírtak szerint – igazolja a hiányzást, akkor az iskolának engedélyeznie kell a távolmaradást, és semmilyen retorzió nem érheti a gyereket ezzel kapcsolatban. Aáry egyelőre nem is tud olyanról, hogy egy iskola vagy pedagógus akár tiltaná, akár biztatná a gyerekek részvételét a demonstrációkon.

Természetesen, ha akarja, megtalálhatja a módot egy iskola, hogy valamilyen retorziót alkalmazzon a demonstráló gyerekekkel szemben (például nem fogadja el a szülői igazolást, nem engedi bepótolni az elmaradt dolgozatot, esetleg szaktárgyi elégtelent ad vagy utólag felelősségre vonja, figyelmeztetésben, intőben részesíti a tüntető tanulót, és sajnos, lehetnek egyéb rafinált eszközök is), ezek azonban súlyosan jogsértőek lennének, nem beszélve azok pedagógiai aspektusairól. Ha valaki ilyet tapasztal, akkor számára segítséget ajánlott a TASZ, az FDP, de fordulhat az oktatási jogok biztosához is.

Az iskolák emellett természetesen akár támogatólag is felléphetnek a diákok mellett. Van olyan intézmény, amely a meghirdetett fórum idejére hivatalosan elengedi a gyerekeket (a házirend szerint elmarad az adott óra), így nekik nincs szükségük igazolásra. De ez nem jellemző. Az általunk megkérdezett igazgatók mindegyike a „ha hiányzik, hozzon szülői igazolást”-elvet vallja. (Rendkívül részletes jogi tanácsokat tett közzé a Társaság a Szabadságjogokért is.)

A Kossuth téren csak délután kezdenek

A pénteki nap legfőbb eseménye a Kossuth téri demonstráció. Ez délután negyed ötkor kezdődik, amikor a legtöbb diáknak már nincs órája, így nincs is probléma az iskolalátogatási kötelezettséggel. Legalábbis a fővárosban. Ha vidékről jön Budapestre valaki, és korábban – még tanítási időben – el kell indulnia, akkor az igazolásra ugyanaz vonatkozik, mint a fentebb felsoroltak.

A felhívás szerint egy igazságosabb, modernebb, diákközpontú oktatási rendszerért lépnek fel a demonstrálók, „amelyben a diákok nem lesznek agyonhajszolt zombik”. A rendezvényre egyébként korosztálytól függetlenül várnak mindenkit (a politikai szervezetek tagjait logók nélkül, magánemberként), mert mint írják, „itt már nem csak rólunk van szó, az egész ország sorsa a tét!”.

Szabad ország, szabad CEU, szabad gondolat! – Tüntetés a CEU bezárása elen a Kossuth téren 2017. április 9-én.
©

A felszólalókról annyit lehet tudni egyelőre, hogy középiskolás diákok fognak beszélni, de szót kap egy tanár és egy szülő is. Meghívták Balog Zoltánt is, de egyelőre nem kaptak választ, hogy kiáll-e az emberminiszter a diákok elé.

„A fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével, miközben tanulhatnánk ugyanezeket az ismereteket lényegre törően, miközben egy tantárgyi óra különböző összefüggésekre is rámutat a modern világgal kapcsolatban. Ha ez nincs meg, nem leszünk naprakészek, nem tanulunk meg önállóan élni, saját értékrend és értékelés útján döntést hozni és nem lesz szabad az elménk” – írják a szervezők.

A finn oktatást hozzák példának, ahol a rendszert szakértelemre, a kutatásokra és a gyermekpszichológusok véleményére alapozták. „Magyarországon nem. Még csak szakértő oktatási minisztérium sincs, aki odafigyelne a diákokra.”

A demonstrációt a kormányközeli média egyből politikai síkra terelte, mondván, hogy az a legitim kormány elleni megmozdulás lesz. Ezt azonban az FDP-sek cáfolták, mondván, őket semmilyen milliárdos spekuláns és/vagy üzletember nem támogatja (külön kiemelve Soros Györgyöt és alapítványait), éves költségvetésüket minden tanév végén nyilvánosságra hozzák. Gyetvai Viktor, az FDP egyik alapítója az Indexnek pedig kijelentette, a tüntetést nem valami ellen szervezik. Mint mondta: „Ha ezt a tüntetést kormányellenes tüntetésnek bélyegzik, azzal a döntéshozók azt üzenik ennek a generációnak, hogy tényleg nincs szükségük ránk.

Ha nem az a cél, hogy a diákok hasznos készségeket sajátítsanak el az iskolában, kritikus gondolkodásra képes, felelősségteljes állampolgárokká válhassanak, akkor nem mi vagyunk kormányellenesek, hanem a kormány diákellenes.”

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!