Rekordösszegű médiatámogatást zúdít a választások előtt a magyar kormány az erdélyi médiára egy eddig jelentéktelen egyesület közvetítésével - írta meg két hete a HVG-ben Parászka Boróka. Azóta brutális támadás indult ellene, szidalmazták, őt és családját fenyegették. A hvg.hu most a szerző kommentárjával teszi közzé teljes terjedelmében az írást.
Az alábbi tényfeltáró anyag megjelenése után több fronton zajló lejáratási és megfélemlítési kampány indult ellenem, amelybe bekapcsolódott: a Székelyhon, a Pesti Srácok (három publikációval), a Magyar Idők, Bayer Zsolt személyes blogja, a Magyarellenesség, és az Echo TV is. A személyemről terjesztett hamis vádak között szerepelt az, hogy én tartom hatalomban a bányászjárás felelőseit és Sütő András fél szemének kiverőit, hogy a szekuritáte beszervezett ügynökeként dolgozom. Mivel a bányászjárás, az 1990-es marosvásárhelyi események és a szekuritáte jelenléte Székelyföldön különösen érzékeny téma, amely máig eleven közösségi traumákat érint, a támadások különösen brutálisnak bizonyultak: akasztással, lelövéssel, nemi erőszakkal fenyegettek engem, és a családomat. A magyar kormány több milliárdos erdélyi támogatásának kedvezményezettjei a választási kampány évében a legfontosabb egyházi, politikai intézmények: a sajtótámogatásról szóló cikk bevezető, a magyarországi közpénzek romániai útjának felderítését a továbbiakban, a támadások ellenére is folytatom. (P. B.)
A címzett ismeretlen
Több mint százmillió euró érkezik Erdélybe 2018 folyamán az Orbán-kormány év végi döntése értelmében, főként egyházi, illetve sportcélú beruházásokra. Hasonló támogatásokra az utóbbi években is akadt példa. Meglepetést okozott viszont az Erdélyi Médiatér Egyesületnek megítélt 1,45 milliárd forint, amely lényegében kimeríti az erdélyi magyar sajtónak szánt teljes kormányzati támogatási keretet. Ráadásul a kedvezményezettként a Magyar Közlönyben megjelölt társaság fantom. Ilyen néven futó szervezetet legalábbis sem a román adóhivatal, sem az igazságügyi minisztérium nem tart nyilván.
Létezik ugyanakkor a hivatalosan Asociatia pentru spatiul media Transilvan nevű egyesület (a budapesti támogatás tényleges címzettje), amelyet 2013-ban alapított Fall Sándor újságíró, Szakáts István civil aktivista (aki ma már nem tag) és Mohácsi László Árpád fotós. Mint Szakáts Istvántól megtudtuk, a román néven bejegyzett egyesület indította 2014-ben a Mandinerhez hasonló koncepcióval működő Főtér.ro szemleportált. Az utóbbi napokig azonban semmi jel nem mutatott arra, hogy 2018-ra ez a szervezet veszi át az erdélyi magyar média zászlóshajójának szerepét.
Az előzmények ismeretében persze érthetővé válik a kormány lépése, új „üdvöske” felmutatása. A múlt év második felére nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a Simicska Lajos birodalmaként ismert erdélyi médiavállalkozások működésképtelenné válnak. A kegyvesztett oligarcha már nem támogatja a jelenlegi szervezeti formában az Udvarhelyi Híradó Kft. által működtetett platformokat – köztük a székelyhon.ro portált, az Erdélyi Napló hetilapot, a Hírlap lapcsaládot, a Krónika napilapot – a budapesti kormány pedig az Orbán–Simicska-szakítás után kiszállt a milliárdos nevével összeforrt Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány támogatásából. Bár a HVG vizsgálódásai szerint a Simicska-féle alapítvány anyaországi forrásai a G-napot követően sem apadtak el teljesen – főként magyarországi állami cégektől kaptak esetenként több százmilliós támogatásokat (HVG, 2017. február 2.) –, a kormány mára jobbnak látta olyan erdélyi sajtópartner után nézni, amelyen keresztül biztosan célba juttathatja a magyarországi választásokkal kapcsolatos, határon túli szavazóknak címzett kampányüzeneteit.
A partnercsere időszerű volt azért is, mert a korábban az RMDSZ által támogatott Új Magyar Szó, illetve Erdélyi Riport finanszírozását időközben a Kelemen Hunor vezette Szövetség felmondta. (Az Új Magyar Szó internetes portálként, maszol.ro néven működik tovább és kap kiemelt támogatást az RMDSZ-től, az Erdélyi Riport megszűnt, helyette az erport.ro indult, de az nem kap támogatást Kelemenéktől.)
A kialakult vákuumhelyzetben jelentős befolyásra tett szert Demeter Szilárd, aki éveken át Tőkés László irodavezetője volt, s egy időben ő irányította az Erdélyi Magyar Néppárt kampánystábját is. Legutóbb pedig azzal került a hírekbe, hogy ő lesz a főszerkesztője annak az irodalmi mellékletnek, amely Mészáros Lőrinc megyei lapjaiban jelenik meg hetenként, s erre a célra az erdélyi kötődésű Előretolt Helyőrség Íróakadémia 1,4 milliárd forintot kapott decemberben a magyar költségvetésből.
Demeterre a magyar sajtó „Habony embereként” hivatkozik, s bár a Századvég elemzőjeként is említik, a cég honlapján egyetlen, a nevéhez köthető elemzésre sem bukkantunk. Ő maga állította a HVG-nek: nem csekély munkája fekszik abban, hogy a kormány olyan erdélyi egyesületet szemelt ki a közel másfél milliárd forintos médiatámogatás kedvezményezettjeként, amely eddig egyáltalán nem vett részt az erdélyi magyar sajtó támogatásában. Mint fogalmazott: „Sokat kellett harcolnom, és lehívnom az összes bónuszomat, hogy holnaptól ne Szász Jenő építsen médiát Erdélyben.” Szerinte épp az volt a budapesti kormánydöntés lényege, hogy a jövőben „ne az RMDSZ, ne az Erdélyi Református Egyházkerület, ne a Magyar Polgári Párt” kapja feladatul az erdélyi magyar nyelvű média megszervezését, hanem az a csapat, amely a „Főtérrel már bizonyította, hogy közéletcentrikus, és nem pártpolitikai célokat szolgál ki”.
Állításának ellentmondani látszik, amit az egyesületről, illetve a portál működtetőiről tudni lehet. Túl azon, hogy Papp Attila Zsolt, a Főtér főszerkesztője Demeter sógora, Fall Sándor korábban nemcsak az Erdélyi Magyar Néppárt sajtósaként működött, hanem ő az Orbán Viktor erdélyi évértékelőjének is otthont adó tusványosi szabadegyetem sajtófőnöke is. Az egyesület elnöke, Mohácsi pedig az európai parlamenti képviselőként dolgozó Tőkés László püspök hivatalos fotósa. Mohácsi cége, a Macula SRL egyébként ugyanarra a Bihar megyei szalárdi címre van bejelentve, ahová az egyesület.
Amikor Mohácsit szembesítettük Demeter Szilárdnak azokkal az állításaival, amelyek szerint az általa elnökölt egyesület „új rendszert” épít, ahova „átmentik” az erdélyi „Simicska-média” embereit, az egyesület elnöke nem cáfolt. Igaz, a válaszokkal adós maradt. Ami biztos, hogy patthelyzet van: a 2004 óta működő, Udvarhelyi Híradó Kft. 162 millió forint adósságot halmozott fel, csődvédelem alatt áll. A társaság 240 alkalmazottját a napokban az a Prima Press Kft. vette át, amelynek vezetője, Orosz Pál Levente a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. székelyudvarhelyi irodáját vezeti.
Demeter a történtek ellenére úgy véli, hogy „a Fidesznek nincs szüksége erdélyi médiára”, mert „ami neki politikailag kell, azt szállítja az összes erdélyi párt”. A másfél milliárdos sajtótámogatás azt mutatja azonban, hogy a magyar kormánypárt semmit sem bíz a véletlenre.
A történésekből az is kiderül, hogy miközben a többfordulós Orbán–Kelemen-tárgyalás eredményeként sokan immár az RMDSZ-t tekintették a Fidesz fő stratégiai partnerének, az Erdélynek szánt médiatámogatás fölött mégiscsak Tőkés László közvetlen környezetéhez tartozók, egykori vagy jelenlegi munkatársai rendelkeznek. És bár – RMDSZ-es forrásaink szerint – a szövetség megkötötte a maga alkuit a Fidesszel, nem látni, mit kap érte cserébe. Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy alig valamit. Az RMDSZ közvetítésével, román költségvetési forrásokból kiemelten finanszírozott maszol.ro például tavaly mintegy 46 millió forintot kapott, a Szerencsejáték Zrt. pedig 10 millió forinttal támogatta – mondta Debreczeni Hajnal, a portál kiadóvezetője. A teljes Székelyföldet Brassótól Kolozsvárig lefedő, napi 200 ezer hallgatót kiszolgálni hivatott közszolgálati Marosvásárhelyi Rádió pedig 400 millió forintnak megfelelő éves költségvetéssel működik. Az Erdélyi Magyar Televízió magyar költségvetési támogatásban egyáltalán nem részesül, ezzel szemben román állami forrásból tavaly 140 millió forintnyit kapott. Az erdélyi magyar sajtó érdekképviseletét ellátó MÚRE egyesület is szerény támogatást tudhat magáénak: a Bethlen Gábor Alaptól tavaly kétmillió forint folyt be hozzá. Ezek a pénzek pedig együttesen is eltörpülnek a másfél milliárdos budapesti menázsi fényében.
Parászka Boróka
Borítékolható volt az Ukrajna csatlakozása elleni, a „nemzeti konzultációknál több, a népszavazásnál kevesebb” voksolás eredménye, amelynek nem csak a nemzet állítólagos egységének demonstrálása volt a célja, hanem a kampánygépezet éles tesztelése is.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.
