Az ELTE leendő rektora a HUN-REN-ügyről: Senki nem gondolhatja, hogy egy állami egyetem nem kommunikál a fenntartójával

Hivatalosan az ELTE jelenlegi rektora, Borhy László kezdeményezte a kutatóhálózat betagolását az egyetem alá, ugyanakkor vannak jelek arra, hogy a döntést valójában Orbán Viktor körében hozták meg.

  • HVG HVG
Az ELTE leendő rektora a HUN-REN-ügyről: Senki nem gondolhatja, hogy egy állami egyetem nem kommunikál a fenntartójával

„Azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy állami fenntartásban álló egyetem nem kommunikál a saját fenntartójával egy ilyen döntés előtt” – mondta Darázs Lénárd az ELTE augusztus elsejével hivatalba lépő rektora a Telexnek a HUN-REN kutatóhálózatainak az egyetem alá való betagolásáról.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, hivatalosan az ELTE megkereste a HUN-REN vezetését azzal, hogy szívesen átvenné annak négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont). Ugyanakkor információink szerint a döntést nem az egyetem vezetése, hanem Orbán Viktor körében hozták meg. A legvalószínűbb, hogy a kormányzat célja ezzel a lépéssel a kutatóhálózatok elsorvasztása, pontosabban a számára ideológiailag nem hasznosítható tudományos intézetek leépítése.

Darázs Lénárd szerint viszont egy évek óta húzódó ügyről van szó.

A kormány beviszi a kegyelemdöfést az ideológiáját nem szolgáló tudományos intézeteknek

Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.

Darázs azonban azt is kijelentette, hogy végleges döntés még nem született az ügyben az ELTE részéről, ám hozzátette azt is, hogy az intézménynek nem nagyon van mozgástere az ügyben, hiszen a fenntartó, vagyis a magyar állam, egyetlen tollvonással beleírhatja az alapító okiratba, hogy a négy kutatóközpont mostantól az ELTE-hez kerül.

A leendő rektor emellett igyekezett biztosítani a szervezeteket arról, hogy a legjobb esélyük az életben maradásra pont egy az egyetemi autonómia alapján működő intézménynél van. „Minden okunk megvan arra, hogy bízzunk egymásban, és szerintem mi a legtávolabb vagyunk attól, hogy bármiféle szervezeti ledarálást, leépítéseket csináljunk. Az elmúlt 30 évben nekünk több hasonló projektünk volt, valamennyi integrációt az ELTE sikeresen valósította meg” – mondta.

Ugyanakkor az egész rendszerben tapasztalható pénzhiány miatt maga Darázs is tart a kutatóhálózatok átvételétől, és csak bízni tud abban, hogy az átalakulás miatt javulhatnak az egyetem tárgyalási pozíciói a kormánnyal és béremelésekért, illetve pluszforrásokért lobbizhat.

Abban is reménykedik, hogy a HUN-REN kutatói oktatókként segítenek majd tehermentesíteni az ELTE tanárait és egyfajta sabbatical rendszer keretében a kutatók átvállalják a karokon dolgozó kollégák óraterheit, hogy azok addig a habilitációs, vagy más tudományos munkáikon tudjanak dolgozni.

Tiltakozik a magyar tudományos élet a kutatóközpontok szétszedése ellen

Borítékolható volt az Ukrajna csatlakozása elleni, a „nemzeti konzultációknál több, a népszavazásnál kevesebb” voksolás eredménye, amelynek nem csak a nemzet állítólagos egységének demonstrálása volt a célja, hanem a kampánygépezet éles tesztelése is. Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat.

Darázs reagált Schmidt Mária témához kapcsolódó kijelentéseire is, a Fidesz-közeli történész szerint ugyanis a HUN-REN keretében működő, elsősorban humán tudományokkal foglalkozó kutatóintézetek legtöbbjében nem zajlik érdemi munka, és itt lenne az ideje megszüntetni ezen intézmények és az egyetemek mesterséges szétválasztását. A leendő rektor elmondta, hogy messzemenőkig nem ért egyet a történész kijelentésével, és az ELTE a legutolsó, ahol Schmidt Mária ötleteit próbálnák végrehajtani. Bár azt ő is elismerte, hogy ez elsősorban szakpolitikai, vagy általánosan politikai kérdés és végső soron kormányzati elhatározástól függ.

Arra sem tudott megnyugtató választ adni Darázs, hogy mi van akkor, ha a kutatóhálózatokkal együtt a modellváltást mindezidáig elutasító ELTE kicsontozására is készül a kormányzat. Mint mondta, ez ellen nagyon nehéz lenne védekezni. Azt sem tagadta, hogy az ELTE már így is finanszírozási problémákkal küzd, bár pont idén nyílt lehetőségük bérfejlesztésekre. „Mindenesetre bízunk javulásban, és a HUN-REN-eseknél a stabil működést a költségvetés és a kormányhatározat garantálja” – jelentette ki.

„Ez Putyin módszere” – pattanásig feszült a helyzet a hatalom és az Akadémia között

Súlyos politikai nyomás, per, méltatlan támadások és belső küzdelmek keserítik meg a legnagyobb presztízsű intézmény, az MTA 200. születésnapját, amit május 5-én ünnepel a testület.