Az ELTE leendő rektora a HUN-REN-ügyről: Senki nem gondolhatja, hogy egy állami egyetem nem kommunikál a fenntartójával

„Azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy állami fenntartásban álló egyetem nem kommunikál a saját fenntartójával egy ilyen döntés előtt” – mondta Darázs Lénárd az ELTE augusztus elsejével hivatalba lépő rektora a Telexnek a HUN-REN kutatóhálózatainak az egyetem alá való betagolásáról.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, hivatalosan az ELTE megkereste a HUN-REN vezetését azzal, hogy szívesen átvenné annak négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont). Ugyanakkor információink szerint a döntést nem az egyetem vezetése, hanem Orbán Viktor körében hozták meg. A legvalószínűbb, hogy a kormányzat célja ezzel a lépéssel a kutatóhálózatok elsorvasztása, pontosabban a számára ideológiailag nem hasznosítható tudományos intézetek leépítése.

Darázs Lénárd szerint viszont egy évek óta húzódó ügyről van szó.

Darázs azonban azt is kijelentette, hogy végleges döntés még nem született az ügyben az ELTE részéről, ám hozzátette azt is, hogy az intézménynek nem nagyon van mozgástere az ügyben, hiszen a fenntartó, vagyis a magyar állam, egyetlen tollvonással beleírhatja az alapító okiratba, hogy a négy kutatóközpont mostantól az ELTE-hez kerül.

A leendő rektor emellett igyekezett biztosítani a szervezeteket arról, hogy a legjobb esélyük az életben maradásra pont egy az egyetemi autonómia alapján működő intézménynél van. „Minden okunk megvan arra, hogy bízzunk egymásban, és szerintem mi a legtávolabb vagyunk attól, hogy bármiféle szervezeti ledarálást, leépítéseket csináljunk. Az elmúlt 30 évben nekünk több hasonló projektünk volt, valamennyi integrációt az ELTE sikeresen valósította meg” – mondta.

Ugyanakkor az egész rendszerben tapasztalható pénzhiány miatt maga Darázs is tart a kutatóhálózatok átvételétől, és csak bízni tud abban, hogy az átalakulás miatt javulhatnak az egyetem tárgyalási pozíciói a kormánnyal és béremelésekért, illetve pluszforrásokért lobbizhat.

Abban is reménykedik, hogy a HUN-REN kutatói oktatókként segítenek majd tehermentesíteni az ELTE tanárait és egyfajta sabbatical rendszer keretében a kutatók átvállalják a karokon dolgozó kollégák óraterheit, hogy azok addig a habilitációs, vagy más tudományos munkáikon tudjanak dolgozni.

Darázs reagált Schmidt Mária témához kapcsolódó kijelentéseire is, a Fidesz-közeli történész szerint ugyanis a HUN-REN keretében működő, elsősorban humán tudományokkal foglalkozó kutatóintézetek legtöbbjében nem zajlik érdemi munka, és itt lenne az ideje megszüntetni ezen intézmények és az egyetemek mesterséges szétválasztását. A leendő rektor elmondta, hogy messzemenőkig nem ért egyet a történész kijelentésével, és az ELTE a legutolsó, ahol Schmidt Mária ötleteit próbálnák végrehajtani. Bár azt ő is elismerte, hogy ez elsősorban szakpolitikai, vagy általánosan politikai kérdés és végső soron kormányzati elhatározástól függ.

Arra sem tudott megnyugtató választ adni Darázs, hogy mi van akkor, ha a kutatóhálózatokkal együtt a modellváltást mindezidáig elutasító ELTE kicsontozására is készül a kormányzat. Mint mondta, ez ellen nagyon nehéz lenne védekezni. Azt sem tagadta, hogy az ELTE már így is finanszírozási problémákkal küzd, bár pont idén nyílt lehetőségük bérfejlesztésekre. „Mindenesetre bízunk javulásban, és a HUN-REN-eseknél a stabil működést a költségvetés és a kormányhatározat garantálja” – jelentette ki.