szerző:
Gyükeri Mercédesz, Windisch Judit

Hosszú évek óta közszájon forog, hogy az 1998-ban meggyilkolt Fenyő Jánossal hírhedten feszült viszonyt ápolt Gyárfás Tamás médiavállalkozó, az úszószövetség volt elnöke. Kedden mégis általános meglepetést okozott, amikor elkezdett terjedni a hír, amely szerint a volt sportvezetőt kihallgatták a 20 évvel ezelőtti emberölési ügyben. De min feszült egymásnak Fenyő és Gyárfás?

Tizennégy évvel ezelőtt nevezte meg az 1998 februárjában agyonlőtt Fenyő János egykori bizalmasa és pszichológusa, Perczel Tamás azt a három embert, akiknek szerinte érdekükben állhatott Fenyő elhallgattatása. A súlyos betegséggel küzdő Perczel a halála előtt adott interjúban Gyárfás Tamást is megemlítette.

Kovács Lajos, a Fenyő-gyilkosság ügyében évekig dolgozó rendőrnyomozó, az úgynevezett döglött ügyek osztályának vezetője Gyárfást sosem nevezte meg, ő korábban egy médiavállalkozó szerepére utalgatott, amikor arról beszélt, hogy tudja, ki ölette meg Fenyőt. A nyugalmazott ezredest most elérte a Pesti Srácok – amely elsőként jelentkezett kedden azzal az állítással, hogy Gyárfás Tamást kihallgatták az ügyben –, és azt mondta, „korábban is voltak információk Gyárfás ellen, ám ezek akkor nem voltak elegendőek a gyanúsításhoz". Erről – olvasható ki szavaiból – egy magas beosztású ügyésszel is egyeztetett a kétezres évek elején, aki úgy vélte, amíg nincs meg a tettes, kevés esély van arra, hogy a felbujtót elítéljék.

A tettes végül meglett – a gyilkosság elkövetéséért Jozef Roháchot ítélték el, a börtönben ülő Portik Tamást pedig nemrég gyanúsították meg emberölésre felbujtással. Ugyanazzal, amivel kedden kora délután a Pesti Srácok által Gyárfás Tamásként azonosított személyt is, akit aztán őrizetbe vett a rendőrség. A Pesti Srácok úgy tudja, a rendőrségnek kőkemény bizonyítékai vannak, köztük egy hangfelvétel – a zoom.hu szerint 2004-ből –, melyen a gyanúsított Portikkal beszélt.

De miért voltak esküdt ellenségek Fenyővel?

Perczel Tamás annak idején úgy fogalmazott, hogy Fenyő képtelen volt abbahagyni magánháborúját Gyárfás Tamással, „halálos, vérre menő küzdelmet folytatott a Nap-kelte című tévéműsor jogain”.

A köztévé reggeli műsorsávjában futó műsort, a Nap-keltét Székely Ferenc hozta létre még a 90-es évek előtt, majd anyagi nehézségek miatt Gyárfás beszállt az üzletbe, ő kezdte értékesíteni a csatorna reklámidejét, cserébe tulajdonrészt szerzett benne Bodnár Györggyel közösen. A modell nyereséges volt, Gyárfás hirdetést is interjúként tudott eladni, több céggel barterezett, nem hiába hívták „barterkirálynak”.

Bodnárral Amerikában találkozott

Gyárfás Tamás Bodnár Györggyel még 1984-ben, a Los Angeles-i olimpia idején találkozott, ahol a Népsport tudósítója volt. Az 1956-ban disszidáló Bodnár kalandos úton szerezte vagyonát, és életútja utóbb sem volt kevésbé kalandos: ő működtette például azt a budapesti kaszinót, amelyet később egy szintén Kaliforniában élő magyar, Andy Vajna vett át. Nem egyszerű adásvételről volt szó, a két üzletember jó viszonyt ápol és közös érdekeltségei is voltak a kilencvenes évek óta, például a tévés sportközvetítések közvetítéséből élő Liga TV.

De térjünk vissza 1984-be, amikor Gyárfás többek között Gyulai Istvánnal és Békesi Lászlóval könyvet írt az olimpiáról – amelyet a legtöbb szocialista ország politikai okokból bojkottált –, a könyv miatt viszont vizsgálatot indított az MSZMP. Hivatalosan amiatt marasztalták el őket, hogy a könyvet kiadó Ma-Produkt GM tiltott hirdetési tevékenységet folytatott, ennek részeként Gyárfást lefokozták a lapnál.

Az évtized végén aztán – Békesi akkori pénzügyminiszter engedélyével – megnyithatta kapuit a Las Vegas kaszinó, és elindult a Népsport konkurenciájának szánt lap, a Sport Plusz Foci is. Nem ez volt Gyárfás és Bodnár egyetlen közös cége: a korábbi újságíró ügyvezető lett a Szaknévsor szakmai telefonkönyvet kiadó HTD Szaknévsor Kiadó Kft.-ben.

Fenyő János médiacézár 1994-ben került képbe, igaz, titkosan. Székely Ferencet – a Nap TV alapítóját és addigi főszerkesztőjét – kinevezték az MTV alelnökévé. A nap „nem virradt fel” Gyárfásnak, sőt, Székely a NAP TV alkotógárdájából papíron létrehozta a Stáb Rt.-t, amely a reggeli műsor szerkesztéséért és szakmai színvonaláért felelt. Ahogyan a HVG a Fenyő-gyilkosság után megjelenő cikkében fogalmazott: a műsor szerkesztése puccsszerű körülmények között került a Stáb Rt.-hez. Az Élet és Irodalom 1999-ben azt írta, ezzel a lépéssel Székely függetlenítette a műsor szereplőit a Nap TV-től, vagyis magától Gyárfástól. (A lap cikksorozatot közölt Gyárfásról, ennek másik része itt olvasható.)

Gyárfás hivatalosan ma már csak egy cégben érdekelt, a Sport Pluszt kiadó társaság az övé
©

Ahogy azt a HVG annak idején feltárta, a titokzatos Stáb Rt. mögött fellelhető volt a Vico nevű cég és Fenyő János. Később Fenyő maga is elismerte, hogy a Stáb Rt. részvényei a Vico tulajdonába kerültek. Egy 1996-ban a Magyar Televízióban (MTV) lefolytatott egyeztetésről készült emlékeztető szerint a Vico-vezér kijelentette: „Gyárfásnak is tudnia kell, hogy a Napkelte készítésére a Stáb Rt. politikai döntés alapján kapott megbízást”.

Miért pont Fenyőt választotta Székely kettőjük közé?

Az ÉS akkori cikke több lehetséges magyarázattal is szolgált Székely és Gyárfás szembenállására. Az egyik szerint Székely Gyárfás látványos gyarapodása miatt becsapva érezhette magát, ezért fogott össze Fenyővel. Arra is több teóriát vázolt a lap, miért éppen Fenyőre eshetett Székely választása. Az egyik az, hogy elmondások szerint Fenyő maga is kacérkodott egy magántelevízió birtoklásának gondolatával. Gyárfás is akart tévét, a TV2 privatizálására készült német partnerekkel, azonban – ahogy ő fogalmazott – az ügy zátonyra futott ellenfelei aknamunkája miatt. Talán Fenyőre gondolt, az ő tulajdonában álló Népszavában mindenesetre számos cikk megjelent az ügyeivel kapcsolatban.

Fenyő János
©

A HVG 2006-ban – szintén Perczel nyilatkozata alapján – azt írta, Fenyő információkat gyűjtetett Gyárfás gazdasági kapcsolatairól, melyek egy része meg is jelent a Vico-kiadású Népszavában. A jogsértésekre utaló részletekről állítólag készült egy 100 oldalas dosszié, az akta oroszlánrészét dunántúli rendőrkapitányságokra tartozó, Gyárfás cégérdekeltségeinek adóügyeit érintő, elakadt nyomozások adták. Fenyő erről – azóta elhunyt pszichológusa szerint – beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek, aki elkérte az iratokat. Kuncze ezt tagadta, mások viszont úgy emlékeztek, az „őrületté fajult mérkőzés részeként Fenyő számos helyre küldetett az anyagokból”. A rendőrség ugyancsak tagadta, hogy fű alatt dokumentumokhoz jutott volna.

Volt egy másik érzékeny szál is Gyárfás számára, és ez az úszószövetségi elnöki posztját érintette. Három évvel első megválasztása után – nem sokkal az 1996-os atlantai olimpiát követően – a Fenyő-érdekeltség Népszava robbantotta ki azt a botrányt, ami után Gyárfás le is mondott elnöki posztjáról, a lap ugyanis felfedte, hogy a 22 fős magyar olimpiai úszócsapatból 12 versenyző hamisított eredményekkel jutott ki az olimpiára – ezt az esetet 2016-os cikkében az Átlátszó idézte fel. Gyárfás azt állította, nem tudott semmiről, mégis lemondott posztjáról, ám újraválasztották. Azt, hogy Gyárfás a botrány után a helyén maradhatott, annak is betudják, hogy kiálltak mellette a szövetség szponzorai.

Gyárfás azt állította, kibékültek

A Stáb Rt. megjelenése miatt számtalan per és nyilatkozatháború indult. A dolog olyan magasra jutott, hogy 1997 őszén Fenyő Jánossal még Horn Gyula akkori miniszterelnök is találkozott, és – írta a HVG – "a kormányfői irodában tartott megbeszélés fő témája a Gyárfás-Fenyő-küzdelem volt, amelyet a miniszterelnök jónak látott volna befejezettnek tudni".

Ahogyan a HVG egy másik, 1998-as cikke felidézte, döntés egyetlen perben született: 1996 végén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara választott bírósága a Nap Tv Kft. szerkesztési jogai mellett foglalt állást, amit az MTV elnöke 1997 januárjától érvényesített is. Ezek után a HVG akkori információi szerint Fenyő és Gyárfás ügyvédei megállapodtak, hogy minden egymás ellen tett feljelentést visszavonnak. Ez másfél hónappal a Fenyő-gyilkosságot megelőzően történt.

Az Élet és Irodalom 1999-es cikkében Gyárfás azt mondta, „Fenyő úrral még életében megbékültem. Több elszámolnivalónk volt, hitem szerint például tartozott nekem 30 millióval. Mire ő elég jó ütemben beperelt. Elég sokan működtek közre abban, hogy megállapodtunk, kölcsönösen elálltunk minden követelésünktől. Mi több, négy nappal a halála előtt, az újságíróbálon még kezet is fogtunk.”

A Nap TV-re végül a kormányváltás jelentett veszélyt: 1999 végén – vagyis az első Orbán-kormány hivatalba lépése után – az MTV nem hosszabbított szerződést Gyárfással. Tulajdonostársai ekkor kiszálltak a cégből, a műsor pedig rövid ideig a TV3-on majd az ATV-n volt látható. A 2002-es újabb kormányváltás azután visszakerült az MTV-re. Gyárfás vagyonát az ebben az évben először megjelenő, magyar milliárdosokról szóló kiadvány 2,5 milliárd forintra becsülte.

A bukás aztán 2009-ben következett be, amikor egyik napról a másikra szerződést bontott a Nap TV-vel a köztévé. Ez már a Fidesz növekvő befolyásának tudható be – a párttal 2007-ben romlott meg a vállalkozó viszonya. Korábbi cikkek szerint azért, mert Gyárfás megpróbálta megfúrni Schmitt Pált a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki posztjáról, Gyárfás ugyanakkor ezt tagadta.

A nagy túlélő

A túlélés záloga Gyárfás számára a tévés üzleteivel párhuzamos sportvezetői karrier volt. Ezt még a nyolcvanas évek végén a kosárlabda-szövetségnél kezdte, amelynek 1989-től alelnöke, két évvel később már társelnöke volt. 1993-ban lépett át a fennállása legnagyobb válságát élő úszószövetséghez.

A rendszerváltás idején kevés pénzből gazdálkodó szövetséget egy világklasszis csaló, Zemplényi György húzta a csőbe, aki miután kölcsönökből luxuskörülményeket teremtett a sportolóknak, 1992-ben a barcelonai olimpiai faluból megszökött. Zemplényi az akkor már Gyárfás tulajdonában levő ST Plusztól is csalt ki pénzt, ami a cégnek 7,7 millió forintos kárt okozott.

Gyárfás az Átlátszó cikke szerint nemcsak a szövetség vezetését vette át, de Nap TV-ből származó hirdetési pénzeket is a sportolók rendelkezésére bocsátotta. A lap szerint nem is tekintett rájuk kereseti forrásként több mint húsz évig tartó elnöksége idején, tény azonban, hogy remek üzleti lehetőség volt a számára a sportdiplomáciai terep.

Gyárfás Tamás még a tavalyi úszó vb szervezőjeként
©

A Fidesszel szemben a legkomolyabb fegyvertény azonban az volt, hogy a kétezres évektől komoly nemzetközi versenyeket hozott Magyarországra. 2006-ban az úszó-Európa-bajnokság nyitotta a sort a Margitszigeten, négy évvel később ismét Budapest, 2012-ben pedig Debrecen adott otthont a kontinensversenynek, a csúcs pedig a 2017-es vizes világbajnokság volt.

Az, hogy ez nemcsak a szövetség számára jelent presztízst, de pénzügyi előnyökkel is jár, csak gyanítani lehet. Igaz, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2011-ben megállapította, hogy az előző évi Eb szervezésénél felültervezték a költségeket, a szövetség jogtalanul vett fel 120 millió forint állami támogatást – az ügybe Ruza József főtitkár belebukott, Gyárfás nem, pedig a Fidesszel nem ápolt bizalmi viszonyt. Ennek az egyik jele volt az is, hogy 2012-ben ugyan állami kitüntetést kapott a sportvezető a londoni olimpia után, annak átadásakor azonban Balog Zoltán miniszter nem fogott kezet vele.

2013-ban a nemzetközi úszószövetség alelnökévé választották, amiben az olimpiára vágyó Orbán Viktor kiváló lehetőséget láthatott, és reményei be is igazolódtak: abban az évben egyhangú szavazással Magyarországnak ítélték a 2021-es vizes vb rendezési jogát. A 2017-es rendező Guadalajara 2015-ös visszalépésekor pedig a magyarok átvették a mexikói város helyét, úgy, hogy gyakorlatilag a nulláról kezdték akkor a rendezést.

A méregdrága, de sikeres világbajnokság Gyárfás megdicsőülése lehetett volna, akkorra azonban már nem csak kiesett a pixisből, de a szövetségnek sem volt az elnöke: a Hosszú Katinka által kirobbantott botrány nyomán 2016 novemberében lemondásra kényszerült.

A Nap TV története nem sokkal később, 2017 januárjában ért hivatalosan véget, amikor Gyárfás eladta a cég központját, az Angol utcai épületegyüttest. A vevő 2017 feltörekvő vállalkozója, Orbán Viktor egyik legjobb barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester volt.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!