Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Csak legalizálja az eddig is létező, kiürült menekültpolitikáját a kormány, tartja a Stop Soros-törvénytervezetről a Magyar Helsinki Bizottság. A Balkán az ENSZ szerint sem biztonságos menekültszempontból: volt olyan év, hogy Szerbiában egy ember sem kapott menekültstátuszt. A szigorúnak kikiáltott Stop Soros pedig gyáva meghunyászkodás. Nyugatról már nem is küldenek vissza hozzánk menedékkérőket, csak a V4-es barátaink nem álltak még le.

Képzeljük el a következő szituációt: a magyar állam kirendel egy ügyvédet egy perben, védence elveszíti azt, majd másnap a rendőrség közli az ügyvéddel: őellene is büntetőeljárás indul. Akár ez is megtörténhet azokkal a jogvédő ügyvédekkel, akik menedékkérőknek segítenek. Az új Stop Soros-törvénytervezet szerint ugyanis aki olyan embert támogat, aki nem jogosult menekültstátuszra, bármiféle nemzetközi védelemre, elköveti a "jogellenes bevándorlás előkészítése" büntetőjogi tényállást, és akár börtönbe is kerülhet, de az eljárás idején mindenképp távol tarthatják a határtól.

ENSZ: A Balkán a menekülteknek nem biztonságos

Nagy kérdés persze, hogy előfordulhatnak-e valóban ilyesfajta marasztaló ítéletek. Ezt még Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa sem hiszi – ő a hvg.hu-nak nyilatkozott a törvénytervezetről –, úgy véli, még lehet bízni a bíróságok bölcsességében. Olyan értelmezés is létezik, hogy az új Btk.-tényállás csak az embercsempészekre lesz majd alkalmazható. Ettől függetlenül a Stop Soros és a kormány egyéb rendelkezései most már teljesen egy irányba mutatnak: megfojtani, zavarni, felszámolni, kivéreztetni vagy betörni azokat a tőle független szférákat, amelyek még kritikai tevékenységet tudnak folytatni: a civileket, az autonóm oktatást (lásd CEU-törvény), a bíróságokat és a sajtót. És persze kriminalizálni a jogvédelmet, a közvélemény szemében negatív szereplőként feltüntetni a civileket.

A törvénytervezet további rendelkezéseiről is beszélgettünk. Az első biztonságos országban kell most is menedéket kérni, mondja Zádori Zsolt, de ezzel még nem zárul le a történet. A valóságban ugyanis a magyar kormány által biztonságosnak ítélt országok (más, nyugati országok egyébként nem tartják annak a balkáni államokat, Szerbiát, Macedóniát, Görögországot, mármint menedékjog szempontjából biztonságosnak, ahol adott egy menekült védelme és integrációjának feltételei) sokszor nem adják meg a menedékjogot a kérelmezőnek.

Az Amnesty International 2015-ös kiadványa szerint 2014-ben Macedóniában tíz menedékkérő kapta meg a menekültstátuszt, Szerbiában pedig mindössze egy. A menedékkérelmek hosszú feldolgozási ideje pedig eltántorítja a menedékkérőket attól, hogy ezekben az országokban maradjanak – így kötnek ki nálunk, de itt se mennek sokra.

Elvileg tehát egy menedékkérő átmehet Görögországon, Szerbián, Macedónián úgy, hogy mindenütt beadja, és mindenhol elutasítják a kérelmét. Legalábbis a kormány ezt várja majd el tőle. Aztán évek múlva ideér hozzánk a szerb határra, és a Stop Soros értelmében azt fogjuk neki mondani: nem engedünk be, mert a biztonságos országokban nem fogadták el a kérelmedet. Ha pedig nem adott be ezekben az országokban menedékkérelmet, akkor meg az lesz a bűne, hiszen nem csak ott kellett volna, hanem lehetősége is volt megtennie azt. Ha van sapka, ha nincs, jár a pofon.

Még nem lehet tudni, mennyiben változik – ha változik – a magyar menedékkérelmi eljárás, mondja el a hvg.hu-nak Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője. Az UNHCR a balkáni országokat nem tartja menekültügyi szempontból biztonságos országnak, bár vannak előrelépések, de még mindig nem elégséges az, amit ezek az országok kínálnak a menekülteknek. Szerbiában előfordult, hogy egy menekültet sem fogadtak be egy évben.

Egyedi eljárás vs. generáleljárások

A kormány a törvényben és az Alaptörvény-módosításban csak törvényesíti a most is zajló jogtalan gyakorlatot, amely a genfi egyezmény kiüresítését jelenti: a menedékjog csak elméletileg létezik, gyakorlatilag nincs. A tranzitzónába belépők heti összesen 10 főre redukálása, a menedékkérők kvázi "előválogatása", amely zajlik, és amely által csak a családosok, kísérő nélküli kiskorúak, betegek kapnak egyáltalán lehetőséget a tranzitzónába belépésre, és az, hogy bezárják őket a tranzitzónákba, ez a gyakorlat egészül ki azzal, hogy aki innentől szárazföldön akar belépni az országba, nem tud majd. (Azt pedig csak egy kis réteg teheti meg, hogy repülővel meneküljön hozzánk az üldöztetés elől. És ha igen, akkor meg miért is hozzánk jönne. Persze, ez nem csak anyagi kérdés, mert a légitársaságok egyébként sem engednek fel senkit a repülőre, akinek nincsen érvényes vízuma.)

De aki meg is kap bármiféle védelmet, az is csak annyit kap, hogy egy hónapra Vámosszabadiban lehet, utána oldja meg – nincs integrációs szerződés, a letelepedéshez, munkakereséshez alig van némi segítség. Nem csoda, ha az oltalmazottak előbb-utóbb továbbállnak.

A biztonságos ország kategória amúgy sem abszolút: van olyan ország, ahol egy politikai menekült tényleg védelmet kap, de például egy nemi identitása miatt üldözött nem, ilyen pl. Irán – sőt akár ki is végezhetik. Az ügyeket mindig egyedileg kéne megvizsgálni. Zádori emlékeztet, hogy az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága azt mondta ki, hogy a magyar állam jogot sértett, mert nem vizsgálta a két bangladesi ügyét egyedileg. Most nem világos, hogy erre az egyéni, egyedi elbírálásra, amely szöveg szerint szerepel a törvényben a genfi egyezménynek való megfelelés miatt, hogyan lehet majd sort keríteni, ha a törvény kimondja: elfogadhatatlan a menedékkérelem, ha valaki egy biztonságos harmadik ország, mondjuk, Szerbia felől érkezett.

Ha lefolytatnák az eljárást, akkor az ellen lehetne fellebbezni a bíróságon, csakhogy 2015 óta az nem dönthet a menedékkérelem megadásáról úgy, mint máshol Európában, hanem visszaadja az esetet új eljárásra a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak (BMH), az megint elutasít, újra bíróság következik, amíg a menedékkérő meg nem unja a dolgot. A kormányerő a menedékjogot már amúgy is kiüresítette: a nyugat-európai országok az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) felszólítása után nem küldenek vissza hozzánk itt regisztrált, de innen tovább utazó menedékkérőket a dublini eljárás keretében, mert Magyarországon nincs esély tisztességes eljárásra, fogva tartják a menedékkérőket a tranzitzónákban, és megszűnt a menekültek megfelelő ellátása. A nyugati országok nem is küldenek vissza senkit, egyedül hű fegyvertársaink, a V4-ek küldenek még mindig vissza így menedékkérőket.

Meg kéne őrizni a józanságot és az épelméjűséget

Zádori szerint biztos, hogy ha így menne át a jogszabály, a strasbourgi bíróság vagy az EU luxembourgi bírósága nem fog rábólintani. Kötelezettségszegési eljárások fognak megindulni, amit a törvényjavaslatokat bemutató sajtótájékoztatón Dömötör Csaba államtitkár úgy fogalmazott meg: "lesznek viták".

A kormány tehát leginkább az eddigi gyakorlatot szentesíti, a páncélnak nevezett Stop Sorossal inkább a választóknak tett ígéreteket és elvárásokat próbálja beteljesíteni. És az is logikus, hogy maguk a menedékkérők is el fogják kerülni az országot, nagyon valószínű, hogy feleslegesen "nem fognak kopogtatni a konténereken". Ahogy Tordai Csaba elmondta a hvg.hu-nak, a harcias retorika megpróbálja elfedni, hogy a kormány szépen kivett minden olyat a Stop Soros-törvénycsomag első változatából, amely nagyon támadható lenne: nem lesz belügyminisztériumi engedélyhez kötött civilség, nem lesz 25 százalékos illeték a bevételek után, a távoltartásról sem Pintér Sándor dönt majd – ennyit a kormány halált megvető bátorságáról. De ez az új változat is éppen eléggé alattomos, kártékony és hazug.

Mi lesz a Helsinkivel? Zádori úgy látja, a munkájukra szükség van, főleg ilyen barbár jogalkotási periódusban, amikor a puszta agresszió alakítja a kereteket a menedékjogban. A kormány most a népszerűtlen menedékkérőkön próbálja ki ezt a filozófiát. A jogvédő szervezet feltételei nehezebbek lesznek, a lehetőségeiket rontja a Stop Soros, de a harci kedvet és a civil jogvédelem melletti eltökéltségüket csak növeli. Folytatják, próbálják megőrizni a józanságot és az épelméjűséget – amire amúgy az országnak is nagy szüksége lenne.

Az UNHCR egyébként folyamatosan kapcsolatban van a kormánnyal, a törvénytervezettel kapcsolatos aggodalmaikat eddig is és ezután is elő fogják adni mind a kormánynak, mind a bármilyen nemzetközi fórumon, ahol ez szóba kerül. A kormánnyal nem zökkenőmentes a viszony, de folyamatos, mondja Simon. A szegedi iroda munkatársai mindennap lemennek a tranzitzónákba, tartják a kapcsolatot a menedékkérőkkel, és a kormány biztosítja a belépést.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!