Windisch Judit
Windisch Judit

A költségvetési törvény módosítását kérte a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége azután, hogy elvonnák tőlük a kutatóintézeteknek szánt pénz jelentős részét. Palkovics László miniszter szerint nem sérül a Magyar Tudományos Akadémia függetlensége azzal, hogy a jövőben a tárcán keresztül érkezik az összeg, Lovász László MTA-elnök ennyitől nem nyugodott meg, garanciákat akar. A miniszter mindenesetre elment az Akadémia rendkívüli elnökségi ülésére, és a tárgyalásokat hétfőn is folytatják.

"A 2019. évi költségvetési törvény és az MTA-törvény módosításának előkészítése a Magyar Tudományos Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért az MTA azt kéri a Kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé"

– ezt a határozatot fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége azután, hogy 2,5 órát tárgyalt Palkovics László innovációs miniszterrel. A jelek szerint a háta mögött Orbán Viktor pitbulljának is tartott Palkovics hiába győzködte a Magyar Tudományos Akadémia elnökségét, nem sikerült elhitetnie, hogy az akadémiai függetlenség nincs veszélyben a napokban nyilvánosságra került tervekkel. Jövőre ugyanis jelentős változás várható: az akadémia költségvetési támogatását megbontják, a kutatóintézeteknek szánt pénz jelentős része, 20 milliárd forint innentől kezdve a minisztériumon keresztül érkezik majd meg hozzájuk. Az MTA-ban általános a vélemény:

az akadémia önállóságának ilyen mértékű csorbítására az ötvenes évek óta nem volt példa.

A jelentős – és rossz előjelűnek vélt – változásról a szerdán benyújtott költségvetési tervezetből értesült az Akadémia, ami hidegzuhanyként érte őket.

Ilyen volt, ilyen lesz:

©

Péntek délelőtt rendkívüli ülést tartottak az ügyben, erre hívták meg (az amúgy saját jogon akadémiai tag) Palkovics Lászlót is. Az akadémia elnöke, Lovász László a megbeszélés után "sajnálatosnak" nevezte, hogy így értesültek a változásról. Palkovics László viszont azt mondta, ilyen irányba mozdultak el már két éve, a költségvetési törvény pedig határidős, ezért nem volt előzetes egyeztetés.

Lovász kiállása meglepő volt: az eredeti tervek szerint az MTA csak közleményt akart kiadni, majd kiderült, az intézmény elnöke Palkovics Lászlóval együtt áll ki a sajtó elé válaszolni a kérdésekre. Így tudhattuk meg, hogy az ülésen számos aggályt megfogalmaztak az akadémikusok, és garanciákat akarnak a függetlenségre.

Az aggályokat/követeléseket Lovász a helyszínen nem ismertette, az csak a délutáni közleményükből derült ki. Eszerint

  • Ragaszkodnak a tudományos kutatás szabadságához, az MTA és intézményei működésbeli függetlenségéhez.
  • Kell idő konzultációra, ezért a költségvetés és az Akadémiai törvény ebben a formában ne kerüljön a Parlament elé (miután ez a sajtótájékoztatón nem hangzott el, nem tudtuk rá Palkovicsot reagáltatni).
  • Azt akarják, hogy az intézethálózat fenntartására tervezett állandó, a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségek az Akadémiánál maradjanak.
  • A felfedező kutatások támogatása nem csökkenhet.
  • Az intézetek és kutatóközpontok kutatási témáinak meghatározásáról, ezek támogatási arányairól és formáiról, az intézetigazgatók, vezető kutatók kinevezéséről az Akadémián eddig is alkalmazott eljárás szerint kell, hogy döntés szülessen.
  • Elengedhetetlen, hogy a tudományos pályázatok értékelését és a döntéshozatalt a terület legjobb szakértőiből álló akadémiai bizottságok végezzék.
  • A tudományos pályázatokon belül az alapkutatást segítő pályázatokat el kell különíteni a célzott pályázatoktól; az előbbieknél minden tudományterület kutatási témáit engedni kell pályázni, és a támogatás odaítélése során csak a nemzetközi mércével mért kiválóság számíthat.

Lovász visszafogottan beszélt, a kutatókból álló Stúdium 28 kör azonban csütörtök este a Facebookon tiltakozott, azt írták, a CEU-ügy után ez újabb súlyos támadás a tudomány autonómiája ellen. Azt mondják,

"a minisztérium, rendelkezve a kutatóintézetek költségvetéséről, jogot formálhat arra, hogy kutatási programjuktól személyzeti döntéseikig minden anyagi vonatkozású kérdéssel kapcsolatban feltételeket szabjon."

Palkovics László szerint alaptalan félelem, hogy a kutatóintézeteket államosítanák. Azt mondta, a kutatásra fordítható forrásokat – egyetemi, akadémiai szinten – koordinálják, mert a kormány szerint a versenyképesség érdekében közösen kell megoldást találni a társadalmi, gazdasági, műszaki kihívásokra. A csütörtök délután kiadott minisztériumi közlemény konkrét összegeket is tartalmazott: eszerint 70 milliárd forintot lehet kutatásra költeni, ez osztja fel a tárca.

"Így a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható jelenlegi 29,1 milliárd forintos támogatása, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram 12,7 milliárd forintos teljes költségvetése és a Magyar Tudományos Akadémia kutatásban hasznosuló 28,1 milliárd forintos költségvetési támogatása a minisztérium egységes koordinációjába kerül."

Palkovics szerint ez csak technikai módosítás, az egyetemekkel és az Akadémiával kötött megállapodást jogszabályban kell rögzíteni, de az akadémia maga döntheti el a jövőben is, mire költi a forrásait. Ennek némileg ellentmond, hogy beszélt a kutatókkal szemben támasztott társadalmi elvárásokról, illetve arról, tudósok, egyetemi rektorok, akadémikusok határozzák majd meg azokat a területeket, "csomópontokat", amelyre a kutatásokat fókuszálni kell. A versenyképesség a hivatkozási alap. Ebbe a testületbe kormánytagot nem delegálnának. Palkovics szerint

"nem arról van szó, hogy nem kutathatnak olyat, ami nem ide tartozik",

a kiválósági támogatás megmarad. Ez azért mégsem a teljes szabadságot vetíti előre. Arra a kérdésre, hogy mely területeket nem kéne kutatni, Palkovics nem válaszolt, szerinte ugyanis épp ezzel avatkozna be az akadémiai autonómiába.

"Az, hogy mit kell kutatni, nem a kormány hatásköre."

Palkovics azt mondta, a lépésnek nincs köze ahhoz, hogy az MTA nemrég az oktatást bíráló kutatásokat adott ki, kiállt a CEU mellett, illetve MTA-s kutatók a migrációról a fő sodorhoz képest más hangnemben beszélnek.

Továbbra is aggódnak

Az akadémikusokat nem sikerült Palkovicsnak meggyőznie, így jövő hétfőn folytatják az egyeztetést. Az elnök felhatalmazást kapott a tárgyalásra a kormányzati szereplőkkel, azonban az erősen kérdéses, mit érhetnek el. Kérdésünkre, hogy milyen mozgástér van, Palkovics azt mondta, az majd a tárgyaláson dől el. A rendkívüli elnökségi ülésre érkező  akadémikusok nem akartak nyilatkozni, azonban elcsípett beszélgetésekből úgy tűnt, abban bíznak, a források visszakerülhetnek hozzájuk.

Palkovics László és Lovász László
©

Lovász László azt mondta, azzal a célkitűzéssel nem vitatkoznak, hogy legyen egységes nemzeti stratégia a kutatói fókuszterületeken, a kutatói életpályában, de ennek a módjáról meg kell egyezni. Az akadémiai függetlenséget, a tudományos kutatás szabadságát garantálni kell.

"Ezek a garanciák most nincsenek számunkra kellőképpen expliciten megfogalmazva."

Azt nem kezdte el részletezni, milyen garanciákra lenne szükség, ezt szükség esetén szakértőkkel együttműködve fogalmazzák meg. Miután Palkovics László akadémiai tag, tudják, nem az akadémia ellen cselekszik, de attól tartanak, ha nem Palkovics lesz a miniszter, a minisztériumban más koncepció érvényesül majd. "Ilyen esetekre szeretnénk garanciákat kapni" – mondta Lovász.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!