Kedden kora délután ül össze a MOME szenátusa, hogy döntsön Koós Pál rektor saját maga elleni bizalmatlansági indítványáról. Személyi ügyekben zárt ülésen döntenek az egyetemen, titkos szavazással. A 31 fős szenátus kétharmadának – nemcsak a jelenlévőknek, hanem a teljes grémium kétharmadának – kellene nemmel szavazni, hogy Koós Pál megbukjon, ez pedig erősen kétesélyessé teszi a szavazást. Ha Koós nem kapna bizalmat, akkor  helyettese, az ő emberének tartott Aczél Petra venné át a feladatait, ám ez a megoldás sem elfogadható a hallgatók számára. Az pedig különösen nem, hogy a rektor maradjon.

A MOME Front egyik tagja azt mondta a HVG-nek,

A bizalmatlansági szavazást megnyerheti  a rektor, de azzal bizalmat nem nyer.”

Vagyis a tiltakozó diákok „addig folytatják a küzdelmet, amíg helyre nem áll a törvényes rend az egyetemen”, és amíg nem távozik az illegitimnek tartott rektor. Koóst azért tartják illegitimnek, mert tavaly decemberben a szenátus ellenében nevezte ki a kuratórium. Ezt sokan az egyetemi autonómia arculcsapásaként értelmezték. Az meggyőződés alakult ki, hogy Koós a kuratórium vezetőjének, Böszörményi Nagy Gergelynek az eszköze, és az ő utasításait teljesíti.  

Koós Pálnak azonban eszébe sincs távozni, sőt információink próbálja rábeszélni a szenátusi tagokat, hogy mellette szavazzanak. A HVG több forrásból is úgy értesült, hogy a  mai bizalmatlansági szavazás előtt a rektor arról tájékoztatta a közösséget, hogy mégis kinevezi a három szervezeti egység, tudásközpont élére Kovács Csabát, Kudász Gábor Ariont és Povedák Istvánt. Ez engedmény lenne, hiszen a tiltakozás azért tört ki, mert a három szakember pályázatát, bár a szenátus jónak tartotta, a rektor elutasította.

„Úgy látom, utolsó szalmaszálként mindenbe kapaszkodik. De a hibáját csak azért javítja, hogy megtarthassa a hatalmát, amiért korábbi elveit is hajlandó feladni” – mondja a HVG-nek az egyik oktató.  Mint lapunk elsőként megírta a múlt héten, a kuratórium igyekezett kompromisszumos javaslattal előállni, bejelentették, hogy „az egyetem szervezeti és működési rendjét a fenntartó és a szenátus kizárólag konszenzussal változtathatja meg”. 

Illetve, ha a szenátus által a rektori pozícióra kijelölt személy kinevezésével nem ért egyet a kuratórium, „akkor a jövőben kötelezően új pályázati ír ki”. Mindezt  sokan jó kompromisszumnak tartják, ám egyik oktató szerint ezzel nem áll helyre a  teljes körű egyetemi autonómia, hiszen továbbra is kuratórium mondja  ki a döntő szót a rektor személyéről. Azt is megígérte a kuratórium, hogy a tudásközpont vezetőit is maga a közösség választhatja a jövőben.

Eközben Vargha Balázs, akit a szenátus rektornak választott volna 2023 decemberben – de a kuratórium a döntést felülírva Koós Pál mellett döntött – elküldte levelét a szenátusi tagoknak, arról, hogy

december 18-án törvényességi eljárást kezdeményezett az egyetemet fenntartó alapítvány ellen a rektorválasztás miatt.

Indokai a következők: „A 2023-ban lezajlott nemzetközi rektorválasztás során a MOME szenátusa november 27-én törvényes szavazás útján rektorjelöltjévé választott. Az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma december 20-án úgy döntött, hogy ennek ellenére Koós Pált terjeszti fel kinevezésre. Álláspontom szerint ezzel túllépte a törvényes, illetve az egyetem belső szabályozásai által kijelölt hatáskörét.”

Hogy miért várt az egy éves jogvesztő határidő legvégső pillanatáig, arról azt írja: „Felelősséget éreztem az egyetem stabilitásáért, amit nem akartam a közösség számára újabb feszültséget jelentő további vitával veszélyeztetni. Másrészt időt és lehetőséget akartam adni az egyetem ily módon pozícióba került új vezetője számára, hogy a történtek ellenére bizonyíthassa az egyetem integritása iránti elkötelezettségét, és lépéseket tegyen a helyzet konszolidálása érdekében.”

Fazekas István

Vargha Balázs szerint azonban várakozásainak épp az ellenkezője történt. „A hivatalba lépő rektor olyan személyzeti és szervezetfejlesztési politikát kezdett gyakorolni, amelyből egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy erről szó sincs, a megbékélés szándéka helyét a hatalmi arrogancia vette át, ami mára a bizalmatlanság és félelem általános légkörét eredményezte az egyetemen. E tendencia betetőzését jelentette az új tudásközpontok vezetői pályázatainak ismert módon való elbírálása, ami utólagosan egyértelműen beigazolta döntésem helyességét.”  – írja Vargha.

Miután Vargha meggyőződött  arról, hogy a szenátuson átlépő kuratórium döntése Koós Pál kinevezéséről jogsértő, teljes titoktartás mellett elindította a jogi folyamatot. „Eredeti szándékom szerint nem is kívántam ezt nyilvánosságra hozni, amíg bírósági állásfoglalás nem történik az ügyben. Hosszas dilemmát követően most arra jutottam, hogy a jelen helyzetben, mikor ilyen súlyos kérdésekkel szembesül az egyetem közössége, teljes transzparenciára van szükség, és joga van tudni erről a körülményről is. Meggyőződésem, hogy egyetemet építeni a megosztottság, bizonytalanság és félelem légkörében lehetetlen. Mielőbb vissza kell térni egy nyugodt, szabad, alkotó légkörhöz, ahol senkinek nincs oka félni attól hogy eltérő véleménye miatt retorzió éri.” – írja Vargha Balázs.