Molnár Csaba
Molnár Csaba
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Magyar Czider Kft. még nincs egyéves sem, a két tulajdonosnak már a bővítésen kell gondolkoznia, annyi a megrendelés a magyar szénsavas almaborra. Minőségi magyar termék, magyar alapanyagból a nagymami régi házából.

“Az egész 2010 decemberében egy budapesti bárban tartott kóstolóval kezdődött, de már Angliából ismertem a szénsavas almabort, a cidert” – idézi fel az ötlet bevillanását Tölyhi Orsolya, a Magyar Czider Kft. egyik alapítója. “A magyar alma nagyon jó minőségű, bőségesen rendelkezésre is áll, így kézenfekvőnek tűnt, hogy csináljunk magyar cidert.” A kóstoló másnapján megkezdték az internetes önképzést, a cider mibenlétéről hazai, magyar nyelvű források ugyanis nem nagyon voltak. A kedvelt buliüdítőt idehaza nem gyártották, nem is nagyon ismerték.

©

Pedig a Franciaországból indult és Angliában, Írországban és a skandináv országokban is elsöprően sikeres cider 2008 óta a magyar piacon is kapható volt. Sőt, 2011-ben megjelent az angol óriás, a Strongbow, ami akár a lehetőségek bezárulását is jelenthette volna. Ám a nemzetközi konkurencia abból a szempontból nagyon jól jött, hogy bevezette a cidert a köztudatba, s ezzel megspórolhattak egy csomó marketingköltséget, szinte a kész piacra léphetett be a magyar Czider. A termék sajátja, hogy kézműves eljárással gyártják, 100 százalékos alapanyagból készül, nem 20-30 százalékos, szénsavas vízzel visszahígított koncentrátumból.

Hogyan készül a Czider?
A technológia a reduktív fehérborkészítéshez nagyon hasonló, hiszen voltaképpen borról van szó. Az európai és a brit irányelvek szerint a cidert alapvetően az különbözteti meg az almabortól, hogy ehhez lehet adni etilalkoholt, míg az előbbihez nem. A magyar Czider – szemben a külföldi márkák 20-30 százalékos gyümölcstartalmával – 100 százalékos almaléből élesztő és a palackos erjedéshez szükséges cukor hozzáadásával készül, mesterséges adalékanyagok nélkül. A hölgyek nem egy fajta alma levét használják, hanem küvéből dolgoznak. A gyártási folyamat 3-4 hónap, ebből 1,5-2 hónapot a palackban erjed az almabor – ekkor képződik az enyhe szénsav is –, azelőtt tartályban pihen. Az egész procedúrához hűvös környezet szükséges, 40 fokban nem lehet Czidert készíteni.

A már létező versenytársak mellett azonban azért is kockázatosnak tűnhetett a kísérlet, mert az almabornak nagyon rossz volt a híre még azokból az időkből, amikor vékonypénzű diákok és fixálódott deklasszált elemek végmegoldásaként funkcionált. A cider és a szocialista tudatmódosító azonban ég és föld – mint ahogy érzékelhető a különbség Szabó Kata nagymamájának vértesboglári házából alakított gyártóüzemben készült magyar cider – a Czider – és a piacon kapható angol vagy svéd verziók között. Vértesbogláron ugyanis desszertalmából, palackos erjesztéssel készül a Czider, szemben a külföldiekkel, amelyeket kifejezetten erre a célra termelt, étkezésre gyakorlatilag nem alkalmas fajtából nyerik (a teljességhez tartozik, hogy itthon egyelőre nem is léteznek ezek az általában kisebb, magas tannintartalmú, savanykásabb, keserűbb cideralmák). A vértesboglári Czider – szemben az általános jellemzőkkel – kifejezetten könnyű, gyümölcsös, kevésbé tanninos, ám 6-7 százalékos alkoholtartalmú ital (a magyar piacon ugyancsak elterjedt Somersby 4,5 százalékot, a Strongbow pedig 4,5-5 százalékot tud).

“Kezdetben a legnagyobb kihívás a megfelelő alma kiválasztása volt, hiszen Magyarországon sok a jó desszertalma, nekünk viszont semmilyen almaszakmai tapasztalatunk nem volt” – ez volt az első komoly fennakadás, ám egy közeli baráton keresztül eljutottak egy váli termelőhőz, aki többféle almát is termesztett. Az ő almafajtáiból készült italt barátokon tesztelve választották ki végül azokat a fajtákat, amiket azóta is használnak. A váli termelő préselt natúr alapanyagot szállít, amiből az év bármely szakában lehet Czidert erjeszteni.

Inasok és mesterek

A tesztelést 2011 tavaszán, egy nyolcadik kerületi lakás konyhájában lefuttatott próbagyártás során készített 12 liter Czider kóstoltatásával kezdték, majd folyamatosan növelve a mennyiséget és kísérletezve újabb kombinációkkal több körben bonyolították le. Orsi ezzel párhuzamosan szakmai tapasztalatot szerzett az EU Erasmus for Young Entrepreneurs pályázatával. Angliában, az ottani cidergyártás ősföldjén, a nyugat-angliai Herefordshire megyében – ahol nagyjából mindenki készít cidert, ha másért nem, hát hobbiból. A Ross-on-Wye Cider & Perry Co. családi vállalkozás cidermesterénél, Mike Johnsonnál  “inaskodhatott” 2011 október végétől több hónapon keresztül. Szerencsés volt, mert épp a szüretre ért ki, így a ciderkészítés teljes folyamatában részt vehetett. Az angol cég egyébként nem kapott pénzt a fogadásért, hanem az inas munkája volt a fizetség, ahogy az inas is csak a költségeit fedezhette a pályázatból, az ő “nyereménye” a teljes körű munkatapasztalat és az azóta is tartó jó kapcsolat.

Ekkorra a kóstolók nagyon jó visszajelzései, az angliai tapasztalatok, a magyar kínálat feltérképezése – a komolyabb mennyiségi konkurencia kivétel nélkül kommersz cider – nyomán egyértelmű volt, hogy betölthető piaci rést találtak a hölgyek a Cziderrel, mert magyar gyártó még nincs, minőségi kézműves cider úgyszintén nincs. Ez azonban azzal is járt, hogy a hobbierjesztés helyett “komolyan” kell venni magukat, cégszerűen űzni a cidergyártást, be kell ruházni a gyártáshoz megfelelő üzembe, hiszen előbb-utóbb biztosítani kell a rendszeres szállítást az akkor még csak reménybeli megrendelőknek – akik közül az első a Gozsdu udvarban működő Spíler lett.

©

Tavaly márciusban neveztek be a StartUp Underground versenyre. “Ott a sok informatikai projekt között bejutottunk a legjobb nyolc közé a 63 aspiráns közül, és közönségdíjasok lettünk” – emlékszik az egyik döntő momentumra Kata. Ennek nyomán rengeteg megkeresés érkezett, elkezdték felépíteni a kapcsolati hálót, írtak üzleti tervet, tanácsadó cégek segítették őket, s megjelentek a kockázati befektetők, illetve közvetítők, egyszóval ismertséget és elismertséget hozott nekik a verseny, a média is felfedezte őket. Egymást követték a megbeszélések, négy hónapig csak tárgyalások, befektetői és szakmai megkeresések jöttek, ám Kata és Orsi inkább a 2012 áprilisában félmillió forint jegyzett tőkével megalakított Magyar Czider Kft. organikus fejlődése mellett döntött.

Teljes és bővülő kapacitással

A társaságot Kata nagymamájának a Fejér megyei Vértesbogláron álló házába jegyezték be, s némi felújítási munkálatok után itt alakították ki az irodát, az üzemet és a raktárat is. Megszerezték a szükséges engedélyeket – erre 1-2 hónapot terveztek, fél év lett, a hatóságokkal való egyeztetés elhúzódott, mivel a cider teljesen új termék a hatóság számára. A cég végül 2012 novemberére “készült el” – az alapítók az induláshoz szükséges forrást saját tőkéből biztosították.

Győzelem a "Wembley-ben" 
A hölgyek sikerrel veszik fel a versenyt hazai pályán is az angolokkal. Tavaly májusban Herefordshire-ben, Putley-ban Mike javaslatára benevezték a magyar Czidert a The Big Apple Cider Trials versenybe, ami voltaképpen egy vakkóstoló, ahol a részt vevők az ítészek. A versenyen a Czider 17 versenyző közül egyedüli külföldi indulóként az előkelő negyedik helyet hozta el kategóriájában.

Mindezek alapján eldöntötték, hogy “iparszerűen” működnek – s egyben be is indították saját kettős életüket, mert a Czider mellett természetesen továbbra is fenn kellett tartani addigi munkájukat, így a munka mellett hétvégenként Vértesbogláron és gyártottak és palackoztak. 2012 novemberében indult el az első teljes kapacitású igazi gyártás, azaz 2 ezer liter Czider előállítása. Ez a szortiment – száraz és félédes – márciusban került a piacra, a következő 2 ezer liter már palackban érlelődik, s várhatóan a napokban készül el.

A Cziderre akkora a kereslet, és olyan pozitívak a visszajelzések, hogy marketingre nem kell költeni, mivel a szájhagyomány és a fogyasztók ajánlása elvégzi ezt a munkát. A legtöbb viszonteladó alternatívát keresett a kommersz ciderekre, így bukkant rá a Cziderre. A lányoknak fontos, hogy az általuk és a termék által képviselt értékrenddel azonosulni tudó helyeken jelenjenek csak meg, ezért nagy gonddal választják ki viszonteladóikat. Többnyire vendéglátó egységeknek adnak a buliitalból, de néhány kisebb boltban is lehet kapni, na, meg a Bortársaságnál. Ezen kívül kézműves fesztiválokra, piacokra viszik. Vidéken is hozzá lehet jutni a Cziderhez Debrecenben, Jászberényben és Vértesbogláron, országosan jelenleg összesen 16 helyre értékesítenek.
 
Kata és Orsi azt szeretnék, hogy főállásban foglalkozhassanak a Cziderrel, és ebből meg is tudjanak élni. A kicsi vértesboglári konyha mostani, legfeljebb évi 12 ezer literes kapacitása mellett mindenkinek fenn kell tartania “polgári” foglalkozását. A bevétel egyelőre a gyártást és a cég működési kiadásait fedezi. Kata HR-tanácsadó és szervezetfejlesztő, Orsi pedig pénzügyi területen dolgozik egy multinál. A közös cégben a munkamegosztás alapján Kata intézkedik, aláír, menedzseli az operatív működést, Orsi pedig a gyártást felügyeli.

Itt készül a magyar Czider
©

Annyi a megrendelésük, hogy elkerülhetetlen a bővítés, hiszen hetente több új megkeresés is érkezik, amit a mostani kapacitások csúcsra járatása mellett nem tudnak maradéktalanul teljesíteni. Külföldön is lenne kereslet a Cziderre, Belgiumból és Szlovákiából már érkezett is megkeresés, és az angol piac sem tűnik bevehetetlennek.
 
Terveik szerint beruháznak egy daráló és présgépbe, mely az alapanyag előállítására szolgál, Ez bár drága mulatság (több millió forint), de a gyártást magát olcsóbbá teszi. Egy ilyen befektetésre az indulás környékén nem jutott pénz. Őszre szeretnének komolyabb beruházási forráshoz jutni, ez lehet hitel vagy járhat befektető bevonásával is, s szóba jöhet a Jeremie-pályázat újabb fordulója is. Mindenesetre nem a bármi áron forráshoz jutás a cél, azzal nagyot fogtak, hogy az első időkben kibírták külső befektető bevonása nélkül, most már ugyanis lényegesen kedvezőbb pozícióból tárgyalhatnak a felbukkanó invesztorokkal.

Nincsenek egyedül a piacon

Bár a Magyar Czider jött ki elsőként hazai gyártású ciderrel, ez korántsem jelenti azt, hogy egyedül lennének ebben a szegmensben. Több idei gasztroeseményen (Főzdefeszt, Amerikai Gasztropiknik) bemutatkozott, illetve egy-két válogatott borbárban már kapható az AlmaCID szénsavas, szűretlen, 100 százalékos és adalékmentes almabor, amelyet Mátraalján termett, válogatott almákból készítenek. Az AlmaCID triciklijéről a gasztrofeszteken két decit 300, három decit 400 forintért mértek. Az AlmaCID annyiban is eltér a Czidertől, hogy nem palackos erjesztéssel készül.

 

A magyar piacon a hazai gyártású ciderek és a Strongbow, valamint a Somersby mellett egy sor márka kapható, így az Estons, a  Gaymers, a Magners Irish, a Kopparberg, a Stassen vagy a Frosty Jack különféle italait.

 

A miskolci Serfőző Kft. felsőzsolcai főzdéjében gyártja a Jonagold almasört, amit azonban csak Rakamazon lehet kapni. A Corvinus egyetemmel közösen kifejlesztett almasör alapjához, a malátához, a komlóhoz, az élesztőhöz és a vízhez hozzáadják a Jonagold almából készült sűrítményt és együtt erjesztik főzésre. Az készített sör 4,4-4,6 százalékos alkoholtarlamú, de erősebbre is lehet főzni. Azt azonban tudni kell, hogy az almasör az nem cider, hanem almával ízesített sör. A sör és a cider két külön termék, az egyiket főzik: komló, maláta, és egyéb "kellékek" felhasználásával, plusz ízesítik – jelen esetben almával –, a cider pedig erjesztett almabor. A cidert például ihatják gluténérzékenyek a sört nem.

 Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!