Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Első fokon nyilvánosságra kell hozni az E.On elnök-vezérigazgatója és Orbán Viktor által aláírt szándéknyilatkozatot – olvasható az Átlátszó.hu-n. A Fővárosi Törvényszék múlt pénteken döntött erről, miután a tényfeltáró újságírók februárban perre mentek a papír nyilvánosságáért.
Orbán és Johannes Teyssen 2012. november végén írta alá a szándéknyilatkozatot, amelyet hol titokként kezeltek, hol pedig nem, miközben az Átlátszó kérésére a minisztériumok egymásra mutogatva kutattak a dokumentum után.
A Miniszterelnökség először azt állította, hogy nem adatkezelő, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz irányította az újságírókat. Az NFM-nél tagadták, hogy náluk lenne a szándéknyilatkozat. Egy olyan nyilatkozat, amelyet a miniszterelnök személyesen látott el aláírásával, bizonyosan megvan a Miniszterelnökségen – érveltek. Kiderült, hogy valóban megvan, ám a kancellárián időközben titkosították a dokumentumot, pontosabban egy ahhoz szorosan kapcsolódó kormány-előterjesztést, amely tartalmilag részben egyezik a nyilatkozattal.
A pénteki tárgyalásán a bíró úgy indokolta ítéletét, hogy: a minősített adat minősítését nem lehet kiterjesztően értelmezni. A szándéknyilatkozat tehát nem minősített adat, így a nyilvánosságra hozatalának sem lehet akadálya.
Még nem tudni, hogy a Miniszterelnökség fellebbez-e a sok százmilliárdos üzlet ügyében, ezért a döntés nem jogerős. Az Átlátszó "nem lenne meglepve", ha Lázárék megfellebbeznék a döntést.
