„A CÓKMÓK valójában nemcsak egy táska, hanem egy olyan kezdeményezés, amely azt igyekszik elősegíteni, hogy a család nélkül maradt gyerekek könnyebben visszataláljanak a társadalomba, szociális kapcsolatokat építhessenek” – mondja a tervező Kovács Bori. A CÓKMÓK egy olyan táska, amely alkalomadtán szekrényre akasztható tárolóvá alakítható, tartalmaz egy takarót, és párnának is használható. A multifunkciós hátizsákot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) formatervező szakán végzett Kovács Bori tervezte, aki nemcsak azért ruházta fel kreálmányát annyi feladatkörrel, hogy kiélje kreativitását, hanem egy olyan célközönség igényeinek is igyekezett megfelelni, amelynek minderre szüksége lehet: az otthontalan gyermekeknek.   

Amikor egy táskát megrendelnek, egyből kettő talál gazdára, a 29 ezer forintos vételárban ugyanis nemcsak a megrendelő táskája van benne, hanem még egy, ami a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) egyik befogadó otthonába kerül, ahol olyan gyerekek kapják, akik valamilyen oknál fogva nem élhetnek családjukkal. A tavalyi TEDxYouth@Budapest konferencián is bemutatott elképzelés ötletgazdája sok időt töltött államilag gondozott gyerekekkel, és azt vizsgálta, hogy tudását miként tudja a javukra fordítani.

Kovács Bori. Nem csak egy táskát álmodott.

Veres Dalma

„A befogadó otthonokba a gyerekek csak átmeneti időre kerülnek, amíg haza nem mehetnek, vagy ha ezt az otthoni körülmények nem teszik lehetővé, akkor nevelőszülőhöz vagy egy másik gyermekotthonba mennek, egyszóval ingáznak. Ilyen körülmények között megnő minden saját holmi jelentősége, amelyek bizonytalan világukban az állandóságot jelképezik, ezért nagyon kötődnek azokhoz. Nem beszélve arról, hogy az államilag nevelt gyerekek bizonytalanná válnak az intézet falain kívül, és az emlékeikben, az emlékeket hordozó tárgyakban keresnek menedéket. A CÓKMÓK-jukba ezeket a tárgyakat gyűjthetik össze” – emeli ki Bori termékének szociális vonatkozásait.

Korábban a gyerekek személyes holmijait szertartásosan hatalmas kék IKEA-s zsákokban pakolták, amelyek nem a legalkalmasabbak a feladatra, így lassan körvonalazódott egy formatervezett, többfunkciós táska gondolata.

Belepakolhatják a fél életüket

Taskovics Dorka

A tervezéskor az egyik legfontosabb szempont a megbélyegzés problémájának kiküszöbölése volt, vagyis az, hogy ne kifejezetten az állami gondozásba kerülő gyerekeknek készüljön a táska, hanem olyan termék szülessen, ami bárki számára hasznos lehet, de mégis az ő igényeikhez van igazítva. A CÓKMÓK-nak elsősorban otthonteremtő funkciója van, de általános használatra – kirándulásokra, utazásra – bárki számára megfelelő lehet, a gyerekek ingázása ugyanis eléggé jellemző az elvált szülők esetében is.    

Nem ez az első olyan munkája a tervezőnek, amelyre a fenntartható, társadalmilag felelős tervezés definíciója ragasztható. Az egyetem alatt részt vett az EcoLab megalapításában, amely egy – fenntarthatósági és társadalmi megoldásokat kereső – egyetemi kutatócsoport. A tenni vágyó fiatalok egyik első projektje a veszprémi pokoli torony néven elhíresült épület lakásainak rehabilitációjában való részvétel volt. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által indított kezdeményezés keretében újra élhetővé vált az egykori munkásszálló épülete, amelyet a veszprémiek a város szégyenfoltjának tekintettek. A házban nem járt a lift, mert ellopták a motorját, nem volt fűtés, mert eltűntek a kazánok, de a közüzemi szolgáltatásokat is kikapcsolták.

Az EcoLab formatervezői egyszerűen beszerezhető anyagokból dolgoztak ki olyan megoldásokat, amelyek megkönnyíthették a lakásokban élők mindennapjait. „A társadalmilag felelős tervezés lényege, hogy valós élethelyzetekre keres megoldásokat, az érintett felek bevonásával” – mutat rá Bori.

Az Erasmus-ösztöndíjjal Dániában is megforduló tervező ambíciókkal és ötletekkel feltöltődve tért haza a nyitott és befogadó országból, ahol azt tapasztalta, hogy a társadalmi, szociális problémák megoldásában tervezőket is bevonnak a munkába. „Elképesztő volt számomra látni, hogy milyen mértékben érvényesül a fenntartható tervezői megközelítés a gyakorlatban. Nagy tervezőirodákat, designtanácsadó cégeket bíznak meg kórházak, börtönök működésének megvizsgálásával, rendszereik újragondolásával. Ez Magyarországon sajnos még egyáltalán nem jellemző” – számol be tapasztalatairól Bori.

Eszköz az életminőség javítására

Diplomamunkájához olyan témát keresett, ahol valamilyen csoport, társadalmi réteg életkörülményeinek javításához járulhat hozzá, így jutott el a bódvalenkei freskófaluba, ahol sok időt töltött el a rendkívül rossz anyagi és szociális helyzetben élő közösségben, főleg a gyerekek társaságában. „Kemény és küzdelmes a gyerekek sorsa itt, mégis életvidámak, optimisták. Úgy éreztem, nem szabad veszni hagyni az energiáikat, nem szabad hagyni, hogy a csalódások egymás után érjék őket” – mondta. A Bódvalenkén készült képriportunkat ide kattintva megnézheti.  

A Budapesttől való távolság miatt azonban kivitelezhetőbb volt felvenni a kapcsolatot a TEGYESZ-szel és a Cseppkő Gyermekotthonnal, ahol ugyanazzal a problémával találkozott, mint Bódvalenkén, és belevetette magát a szociálisan hátrányos helyzetben levő gyerekek életének megismerésébe, a gyermekvédelmi ellátórendszer működésének tanulmányozásába. „A családjaikból kiemelt, szociálisan rossz helyzetben élő gyerekeknél nagy annak a veszélye, hogy meglazulnak az emberi kapcsolataik. Egyik otthonból a másikba kerülve nem tudják megőrizni holmijaikat, emlékeiket, mindazt, ami befolyással van önképükre. A CÓKMÓK nem csak a tárgyaik megőrzésében segít nekik, de egy olyan kezdeményezésen dolgozunk, ami lehetővé teszi, hogy a táskák összekapcsolják tulajdonosaikat, így segítve a magukra maradt gyerekek integrációját a társadalomba.”

Nem csak termék, közösségfejlesztésről is szól

A CÓKMÓK megrendelésekor a vásárlók adatait rögzítenék – természetesen a belegyezésükkel –, hogy a későbbiekben invitálni tudják őket olyan közös programokra, ahol az államilag gondozott gyerekek megismerhetik adományozójukat. „Kezdetben az volt az elképzelés, hogy egy közös, úgynevezett CókPonton csak párosával juthattak volna táskáikhoz, így már akkor adott lett volna a kapcsolatépítés lehetősége, azonban hamar rájöttünk, hogy a szándék ugyan nemes, ezeket a folyamatokat nem lehet erőltetni” – látta be a designer. Így maradt, hogy a címlistán szereplőket invitálják majd olyan közös programokra, ahol a gyerekekkel megismerkedhetnek, így az otthonban lakóknak lehetősége nyílik olyan barátokat szerezni, akik normális családi háttérrel rendelkeznek, és példaként szolgálhatnak számukra világképük formálásában.

Ugyanakkor a családos gyerekeknek sem lenne haszontalan az ismerkedés, hiszen a találkozók növelnék érzékenységüket és nyitottságukat. A programoknak, az úgynevezett Cókamókának kezdetben a TEGYESZ biztosítana helyszínt, majd ha működőképes a kezdeményezés, közös kirándulásokat, piknikeket is szerveznek, ahol már a táska is konrét szerepet kaphat.

A kezdeti induláshoz forrásbevonásra volt szükség, amit a lelkesedő barátok és érdeklődők dobtak össze, hogy az első, száz táskáról szóló megrendelés megérkezhessen a Rehabil Kft. asztalára. Hogy a társadalmi felelősségvállalás koncepciója teljes legyen, a gyártással egy olyan céget bíztak meg, ahol megváltozott munkaképességű dolgozókat is alkalmaznak. A kft. fő tevékenységi területe a varrodai bérmunka, de szerepel a kosárfonás is a 83 főt foglalkoztató cég profiljában. A legtöbb munkavállalót a stabil piaci kapcsolatokkal rendelkező 50 fős varroda mellett a 15 munkavállalót foglalkoztató kézműves-kosárfonó részleg, és a 10 fős könyvelőiroda alkalmazza. A vállalkozás három telephelyen: Békésen, Békéscsabán és Gyulán működik. Elsősorban francia, német és svéd exportra gyártanak női felsőruházati cikkeket, de készül itt vadászöltözék, kismamaruházat, sapka, kalap és most már hátizsák is. A száz táska előállítási költsége nettó 800 ezer forint, ami azt jelenti, hogy az egyéb járulékos költségek hozzáadása után ezer darab értékesítése után jönnek ki nullszaldósra. A tervező azt reméli, hogy az első évben ezt a célt sikerül elérni. A projekt mögött az utóbbi években sokan felsorakoztak, és közösségi alapon, ingyenmunkával járultak hozzá a megvalósításához.

A CÓKMÓK-tulajdonosoknak lehetőségük lesz közösségépítésre is

Taskovics Dorka

Üzlethelységet egyelőre nem terveznek nyitni, a honlapon vagy a közösségi oldalon megrendelt táskákat postán küldik el, de lehetőség szerint átvehetik majd a Hollán9 közösségi irodában, vagy a kezdeményezést támogató családbarát helyszíneken, mint például a nemsokára induló Hello Anyu! családbarát kávéházban. A későbbiek folyamán elképzelhető az úgynevezett Pick Pack Pontokhoz hasonló rendszer kiépítése a nagyszámú személyes átvétel kiszolgálására. (A Pick Pack Pont egy olyan alternatív futárszolgálat mely csomagszállítást vállal az országszerte megtalálható 400 Pick Pack Pontjára, ahol személyesen lehet átvenni az interneten megrendelt csomagot. A Pick Pack Pontok hírlapüzletek, valamint töltőállomásokon találhatóak.)