Az utolsó falfestmény is elkészült a bódvalenkei Freskófalu-projekt keretében. A projektvezető szerint a társadalmi üzenetet sikerült átadni, de a kitűzött fejlesztéseket nehéz végigvinni az állam támogatása nélkül. A faluban az egy főre jutó jövedelem 8 ezer forint, a házakban továbbra sincs víz, de legalább az oktatás és a kultúra szárnyal. Képriportunk az első festmény elkészültétől az utolsóig.

A Freskófalu-projekt elindulásakor 2009-ben nem csak az előítéleteket akarták ledönteni, hanem a lápra szocpolból épült cigánysort is.
©
Az első festmények többségét Horváth János roma festőművész készítette, aki a cigányság álmait, vágyait, bánatát jelenítette meg.
©
Falugyűlés a polgármesteri hivatalban. A falubeliek először kétkedve fogadták a freskófalu ötletét, de miután egyikük mégis felajánlotta a házának falát, és sikerült az festéshez szükséges pénzt összekalapozniuk a vállalkozóknak, megtört a jég.
©
A freskófalu ötlete Pásztor Eszter fejéből pattant ki. A tolmácsnő Egyiptomban látott egy hasonló, rengeteg turistát csalogató települést. A falakat festmények borították, a lakosok pedig kézművestermékeket árusítottak az arra látogatóknak.
©
A falu egyik gazdálkodójának bejáróján dolgozott napszámban az egyik férfi, aki fizetségként a régi pallókkal tér délután haza.
©
Indul a busz reggel az iskolába Hidvégardóba. Ahogy nőnek a gyerekek úgy kell egyre távolabbra menniük iskolába. A távolságokkal a bérletárak is nőnek, amit több család képtelen kigazdálkodni.
©
Hátsó udvar
©
Befagyott kutat próbál felmelegíteni télen egy férfi.
©
A szegénység télen a legnyomasztóbb, amikor a házukban sokan csak egyetlen szobát tudnak fűteni
©
A kitűzött célok között szerepelt a falu turisztikai attrakcióvá varázslása – ez az érkező látogatók száma alapján részben már meg is valósult, az infrastruktúra viszont még mindig nem épült ki. A látogatókat vendégül látó háztartásokba például még a víz sincs bevezetve, pályázati támogatások hiányában pedig nincs pénz megnyitni a régóta tervezett vendéglőt és kempinget sem.
©
TÁMOP-pályázaton finanszírozott erdőmunkáról térnek haza a férfiak délután. A nemzetközi és hazai figyelemnek is köszönhetően szép számmal érkeznek adományok a faluba, főleg étel formájában, de a projektvezető szerint - bármennyire is örül a nagylelkű segítségnek - nem ez a helyes út, továbbra is a munkahelyteremtés az elsődleges cél.
©
A freskók - pontosabban szekkók, hiszen a freskókkal ellentétben nem nedves vakolatra festettek - legnagyobb részét cigány festőművészek alkották, az utolsó mű elkészítésére azonban a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány legtehetségesebb diákjait kérték fel.
©
Mélyszegénységben élő család udvara 2011-ben. A faluban az egy főre jutó havi átlagjövedelem a projekt indulásakor, 2009-ben 16 ezer forint volt, 2013 februárjában azoban már csak 8 ezer forintban mérték, 'hol van ez a KSH által közölt létminimumtól?' - kérdezi Pásztor Eszter
©
Nyári konyha
©
A leglátványosabb fejlődést a gyerekek érték el Bódvalenkén - 2009 nyarán a falu 27 általános iskolásából 23 bukott meg, idén azonban 35 diákból már csak egyetlen egynek kellett évet ismételnie. Pásztor Eszter elmondta, hogy mindhárom - a bódvalenkei gyerekeket befogadó - környékbeli iskola igazgatója megkereste őt, hogy eldicsekedjen azok elképesztő fejlődésével. "Ha semmi mást nem érünk el, már ezért megérte."
©
Bár egyre többen látogatnak a faluba, és a projekt kapcsán létrejött telepfelszámolással több családot sikerült az azóta ledózerolt cigánysorról a faluba költöztetni, a helyiek nagy álma, a tartós munkahelyek megteremtése még nem történt meg.
©
A nehézségek ellenére azonban szép sikereket ért el a kezdeményezés, Európában és az Egyesült Államokban is felfigyeltek Bódvalenkére.
©
hvg.hu Nagyítás

Pincében bokszolnak a salgótarjáni cigányok - Nagyítás-fotógaléria

A salgótarjáni a Zöldfa utcát régen mindenki elkerülte, azonban a szegényes romatelep megváltozott. Két évvel ezelőtt egy pesti futballedző, Lugosi Zoltán alapította meg azt a sportegyesületet amely lehetőséget teremtett sok fiatal kitörésre. Mivel Salgótarján nagy ökölvívói múltra tekint vissza, az egyesület a futball mellett létrehozta a boksz szakágot is, melynek edzője Oláh Kámán egykori profi öklöző lett.