szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyarország visszaküldheti az uniós pénzeket Brüsszelbe, ha a kockázati tőkealap-kezelők nem változtatnak forrás-kihelyezési politikájukon.

"Ha nem talál új területeket a hazai kockázati tőke, és nem tud kitörni a jelenlegi szűk mozgásteréből, akkor kudarcra van ítélve" – írja blogjában Szobonya Péter, a Compleo Kft. ügyvezetője. Már a Jeremie program első részének kihelyezési határidejét is meghosszabbították, mert ha az eredetileg tavaly decemberig szóló befektetési időszakot kellett volna tartani, néhányan nem tudták volna kihelyezni a rájuk bízott tőkét. Mindezt úgy – hívja fel a figyelmet Szobonya - hogy ők a lépéselőnyüknél fogva abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy a legjobb projektek közül válogathattak. A Jeremie 1-ben körülbelül 48 milliárd forint került az alapkezelőkhöz, a program további három részében pedig több mint 80 milliárd forint jött a piacra. Ebből februári adatok szerint a Jeremie 2-esek eddig 8 cégbe összesen 1,36 milliárd forintot helyeztek ki. A Jeremie 3 és 4 tőkealapjai pedig még meg sem kezdték a tevékenységüket, ráadásul nekik már egy olyan piacon kell befektetésre alkalmas projekteket találniuk, amiből az előző két program alapkezelői már elhappolták a reményteljesebb csapatokat. Szobonya szerint ezért ennek a rengeteg tőkének nincs meg a helye a hazai startup piacon. Hacsak nem sikerül az elkövetkezendő szűk egy évben radikálisan felpörgeti az ökoszisztémát, és gombamód kezdenek szaporodni a magyar startupok, vagy áttörés történik az egyetemi találmányok üzleti hasznosításában. „A kockázati tőke egyelőre nem találta meg a helyét ezen a területen, pedig itt potenciálisan nagy számban vannak üzleti hasznosításra alkalmas, tőkebefektetést igénylő találmányok.” – irányítja a figyelmet Szobonya az egyetemek felé.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!