szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Jövő év decemberétől megszűnnek a roamingdíjak, külföldről is úgy lehet telefonálni, mintha ezt otthonról tennénk meg. Ez az EU igazán emberbarát döntéseinek egyike, nem hiába nyomják ezt a témát annyira. De ez akkor valóban azt jelenti, hogy mondjuk olcsó román tarifákkal lehet itthon mobilozni? A válasz igen, de minden bizonnyal nem hosszú ideig. A telekomszektornak persze nem tetszik az elképzelés, a helyi árak emelkedésével riogatnak.

Kis pittyegés a határ átlépésekor, SMS-ek, melyekben szolgáltatónk közli velünk, mennyiért is indíthatunk, fogadhatunk hívásokat, netezhetünk, illetve küldhetünk üzeneteket telefonunkról. Mindenki ismeri ezt, amikor külföldre utazik, és a hazai tarifáknál drágább kinti díjak jó pár éve még komoly fejtörést okoztak sokunknak. "Csak egy SMS-t írj, ha megérkeztél, a többit majd e-mailen" – ezt a költségtakarékosságot sugalló mondatot is sokan ismerjük, ám elképzelhető, hogy 2015 decemberétől ilyen kérésre már nem lesz szükség.

De honnan jön a roaming, és mit is jelent mindez?

A roaming elősegíti, hogy ha a mobilszolgáltatónk szolgáltatási területén kívülre megyünk készülékünkkel, akkor is tudjunk kommunikálni. A vendéghálózat azonosítja a nem saját szolgáltatónál regisztrált készüléket (vagy SIM-kártyát), ezek után pedig információt kér a hazai hálózattól arról, hogy a készülék, illetve az előfizetés alkalmas-e roamingolásra. Ezek után a vendéghálózat ideiglenesen regisztrálja a roamingoló készüléket, előfizetőt, és ideiglenes előfizetői számlát is készít róla. Azt, hogy roamingolni tudunk a különböző országok hálózatai között, kölcsönös megállapodások szabályozzák: ha olyan országba megyünk, ahol egyik szolgáltató sem kötött megállapodást hazai szolgáltatóval, akkor nem tudunk roamingolni.

Az Európai Unió (EU) ugyanis a roaming, más néven barangolási, vagyis a saját hazai telefonunk külföldi szolgáltatói területen való használatáért felszámolt díjak teljes megszüntetésének irányába mozdult el. A tervek szerint 2014. december 15-étől az uniós országokon belül a telefonálás, üzenetküldés vagy internetböngészés nem kerülne többe, mint hazai mobilhasználatkor. Az Európai Parlament (EP) ipari szakbizottsága kedden már rá is bólintott a jogszabályra, ám annak életbe lépéséhez még az EP-nek, illetve az Európai Tanácsnak – itt a kormányok képviselői ülnek – is el kell fogadnia.

Az EP honlapján a döntés meghozatala után büszkén kiírták, hogy az Európai Unió (EU) szabályozásának köszönhetően a mobilozók 80 százalékkal kevesebbet fizetnek külföldi telefonáláskor és SMS-küldéskor, míg az adatforgalom roamingdíja 91 százalékkal csökkent 2007 óta. Ennek ellenére az európaiaknak 28 százaléka kapcsolja ki készülékét külföldön, hogy elkerülje a roamingköltségeket.

Belejött a csökkentésbe az EU

Az EU és az Európai Gazdasági Térség (EU28 + Norvégia, Izland, Liechtenstein) területén 2007 óta vannak érvényben központilag szabályozott roamingdíjak, előtte nem volt hatósági áras a dolog, és a roamingdíjak igen magasak voltak. Az EU már 2005-ben létrehozott egy olyan weboldalt, ahová a fogyasztók beküldhették a szerintük sokkoló díjakat. Volt olyan fogyasztó, aki egy 4 perces külföldi hívásért 12 eurót volt kénytelen fizetni. Mivel a mobilszolgáltatóknak nem akaródzott csökkenteni a roamingdíjakat, így az EU a központi szabályozás irányába mozdult el. Ez a szolgáltatók egymás közötti díjait, illetve a fogyasztók számára kiszámlázható maximális díjakat rögzítette.

A tengerpartról is magyar árakért lehet majd hazatelefonálni jövő év decemberétől

Az utóbbi években az uniós intézmények belejöttek a csökkentésbe. A 2007 óta eltelt összes évben volt díjcsökkentés, mára odáig jutottunk, hogy például egy EU-, EGT-tagállamból elküldött SMS maximum 8 eurócentbe (jelenlegi árfolyamon ez kicsivel több, mint 24 forint), egy innen indított hívás percenként 24, egy fogadott pedig 7 eurócentbe kerül. Egy megabájt adatforgalomért pedig 45 centet kérhetnek el a szolgáltatók. A díjak idén júliustól ugyanakkor még lejjebb mennek 6, 19, 5, illetve 20 eurócentre.

A csökkentési hullám nem is volt csoda, tekintve, hogy kevés igazán kézzelfogható eredményt tudnak felmutatni az uniós intézmények, melyeket az átlagpolgárok a saját bőrükön is érezhetnek. Paradox módon egy központilag meglépett árszabályozás az, amellyel az EU talán növelni tudja elfogadottságát a tagállamok polgárainak körében (a korábbi tervek szerint még a májusi EP-választások előtt eltörölték volna a roamingdíjakat).

Otthoni tarifákkal – külföldön

A mostani, soron következő lépéssel a még meglévő, a korábbi évekhez jelentősen mérsékelt roamingdíjakat teljesen eltörölnék. Vagyis például magyarországi tarifákkal telefonálhatnánk Csehországban, vagy német tarifákkal Spanyolországban, netezni is a hazai feltételek mellett tudnánk.

Mi van még a roamingos csomagban?
2009 óta ingyenes az SMS-ek fogadása, a 112-es uniós segélyhívó hívása, illetve egy ingyenes számon pontosan meg lehet nézni, mennyit költöttünk roamingra. 2010 óta a hangpostára érkező üzenetek is ingyenesek, 2014 nyarától pedig külön roamingszolgáltatót is lehet elvileg majd választani, nem kell a saját mobilszolgáltatónknál maradni.

Még mielőtt örömujjongásban törnénk ki, jegyezzük meg, hogy az EP illetékes bizottsága arra kérte az Európai Bizottságot (EB), hogy fektessen le szabályokat "különleges esetekre", amikor a szolgáltatók díjakat vethetnek ki, hogy megvédjék a cégeket a kiskereskedelmi roamingszolgáltatások túlzott mértékű kihasználásától.

Utóbbi mondatról egyelőre nem tudni többet, ám minden bizonnyal egy sokak fejében megbújó ötletnek vágnának elébe az uniós intézmények. Lehetséges lenne így például, hogy ha valamelyik uniós, vagy EGT-tagállamban alacsonyabb tarifák vannak, mint ahol lakunk, akkor ott vásároljunk előfizetést, azután telefonunkat már hazai földön használjuk folyamatosan? Ez logikus lépés lehetne a fogyasztók részéről, ám a folyamatos roamingolás – nem az adott ország szolgáltatóinak előfizetését vennénk igénybe – már a rendszer túlzott mértékű kihasználásának minősülhetne.

Netezni is annyiba kerül majd, mint otthon

Elképzelhető, hogy olyan megoldással áll elő az EB, hogy csak bizonyos mennyiségű percet, SMS-t, adatforgalmat lehessen majd roamingdíj nélkül igénybe venni, egyfajta sapkát húznak az ingyenességre, ami felett pedig fizetni kell. Olyan is elképzelhető lehet még, hogy különböző csomagok bevezetésére köteleznék a szolgáltatókat, amelyek korlátlan roamingdíj-mentességet biztosítanának, ám már jelenleg is vannak olyan díjcsomagok a különböző szolgáltatóknál, melyek például egy adott napidíjért a hazai adatforgalmi feltételeinket biztosítják külföldön.

A roamingdíjak eltörlése tehát minden valószínűség szerint azok számára jelenthet nagyobb könnyebbséget és megtakarítást, akik ideiglenes tartózkodnak egy másik tagállam területén – például nyaralás, üzleti út miatt –, akik viszont huzamosabb ideig ott szeretnének maradni, azoknak úgy fest, az egyik helyi szolgáltatóval kell szerződni. A felvillanó kiskaput így rögtön be is zárnák, ám kérdés, hogy marad-e még rés a tervezett szabályozáson (például, ha több külföldi SIM-kártyát szerzünk be, és azt otthon folyamatosan váltogatjuk). Arra viszont fel kell készülni, hogy ha valamilyen módon problémánk támad a szolgáltatással, azt döntő részben csak abban az országban tudjuk intézni, ahol a szolgáltatást megvásároltuk.

A mobilszolgáltatóknak ez az egész nem tetszik

A szolgáltatók, érthető módon, nem repesnek az örömtől az EU tervezett lazításáért. Egy mobilszolgáltatókat tömörítő szervezet szerint olyan rosszul fogalmazták meg a jogszabályt, hogy az áremelkedéshez vezethet a lokális piacokon. Bár a roamingdíjhoz nem társulna pótdíj, magyarul nulla eurócent lenne, ennek az árát a nem roamingolók fizetnék meg a szolgáltatók szerint. A cégek szerint arra lenne szükség, hogy a szolgáltatók egymás között a nagykereskedelmi roaming árait is csökkentsék. A kisebb vállalatok ugyanakkor attól tartanak, hogy ők nagyobb költségekkel kerülhetnek majd szembe, miközben a nagy szolgáltatók könnyebben diktálhatnak, csak hogy limitálják költségeiket.

Komoly gond, hogy a média, és az EU ennyire a roamingdíjakra koncentrál – mondta nemrég egy szakmai konferencián Olaf Swantee, a brit EE mobilszolgáltató vezetője. Szerinte inkább arra kellene fókuszálni, hogy míg korábban Európa élen járt a telekommunikációs innováció területén, addigra mára Ázsia és az Egyesült Államok beelőzte az öreg kontinenst. Az USA-ban például már a mobilos eszközök 25 százaléka csatlakozik 4G-s hálózatokra, ez az arány az EU-ban mindössze 2 százalék. 

 Ne lehessen lassítani a sebességet
Szintén a csomag részét képezi majd, és még több embert érinthet a netsemlegesség erősítése. Az ipari bizottság közleménye kézzelfogható példát is hoz rá: a szolgáltatóknak megtiltják bizonyos szolgáltatások, például a Skype-on keresztüli telefonhívások blokkolását, sőt lassítását is. (A hazai szolgáltatók által is alkalmazott gyakorlatról korábbi cikkünkben olvashat.) A lassításra csak nagyon kivételes esetekben lesz lehetőség, például ha egy bíróság rendeli ezt el. A közlemény szerint pozitív irányba diszkriminálhatnak majd a vállalatok, azaz egy sebességigényesebb, például videostreaming szolgáltatás kaphat nagyobb sávszélességet, de csak akkor, ha ezt a többi előfizető nem érzi meg netezés közben.

A hálózatok fejlesztésre szánt pénz a roamingdíjak eltörlésével – melyek komoly profitot generálnak a cégeknek – komolyan csökkenhet, ez pedig a logikai lánc továbbvitelével azt is jelentheti, hogy az EU lemaradása a többi térségtől nem szűkülhet. Emellett még egyes vélemények szerint ott nőhetnek majd igazán a díjak, ahol az emberek sokat roamingolnak, vagyis sokat utaznak: ezek pedig döntően az észak-európai uniós tagállamok.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!