Tizenöt kamion hónapok óta tartó folyamatos zaja, gázolajbűz és mindent elborító porfelhő a vízparton, a nádas közvetlen szomszédságában, több tízezer tonna kő a Balatonban, megborított partszakasz, tönkretett üdülőterületi utca, tiltakozó Facebook-csoport az egyik oldalon, támogató helybeliek, növekvő helyiadó-bevétel, új munkahelyek, minőségi turizmus a másikon. A 2300 lelkes dél-balatoni falucskában “az egész Balaton-térség egyik legjelentősebb, a vízisporttal kapcsolatos fejlesztése” folyik.

“Brutális” – mondja a hvg.hu-nak egy helyi önkormányzati képviselő az épülő balatonfenyvesi jachtkikötő partján. A szemközti Badacsonyból is szabad szemmel látható, teljesen elkészült állapotukban 460, illetve 570 méter hosszú kikötőszárak már az építési stádiumban is sokkoló látványt nyújtanak. “A tóba ilyen hosszan benyúló kikötő valóban nincs a Balatonnál” – erősíti meg a település polgármestere, Lombár Gábor. Az óriási kikötő 300-350 hajó befogadására lesz alkalmas, és lehetővé válik, hogy akár 10-13 méter hosszú, a Balatonon már bőven a nagyobbak közé számító – több tízmilliós – hajók is kiköthessenek.

A település polgármestere úgy véli, eljött az idő, hogy Balatonfenyvesen is a minőségi turizmus felé nyissanak, ehhez azonban nem elég a Balaton, kell mögé tenni valami többletet. E többlethez egy több mint másfél évtizede alvó projektet találtak a legalkalmasabbnak (először 18 éve vetődött fel egy fenyvesi vitorlás kikötő ötlete), ez pedig vitathatatlanul nagy dobás.

Az építkezés február óta folyik (akkor lett meg az utolsó engedély is). A beruházó nagy lendülettel fogott munkához, még abban a hónapban meg is kezdődött a kőhordás az ideiglenes mólóhoz, aminek mentén épül majd meg a végleges. A kőhordást a tervek szerint április végén fejeztek volna be, ez azonban nem jött össze, így május 15-ig kellett elviselni a helyieknek a kamionforgalmat összes zajával és bűzével együtt.

Az építkezés valahogy így zajlik, és így nézne ki a gigantikus kikötő:

A tóba összesen 40 ezer tonna – 20 ezer köbméter – követ hordanak be, és 60 ezer tonna iszapot szednek ki belőle. Egy utcát már tönkretettek a kőbehordással, ezért kellett keresztgát, hogy ne menjen gallyra több utca is.

Május közepe után nem lesz kőhordás a polgármester szerint – lesz viszont cölöpverés a leendő kikötőszárak vonalán. A végleges mólókat mintegy ezer, a mederbe levert cölöp fogja tartani. A cölöpverés nem kevésbé zajos munka, amint azt ottjártunkkor meg is tapasztalhattuk, így a nyaralókiadás idén nem biztos nagy üzlet lesz Fenyvesen – legalábbis az építkezés környékén. “Ha ez így marad, nehezen fogjuk tudni kiadni a nyaralónkat, pedig azt a bevételt nem nélkülözhetjük, nem tudjuk, mi lesz, ha nem jön vendég a zaj miatt” – mondta tudósítónknak a beruházáshoz egészen közel lakó háztulajdonos.

Az egészségügyben is vitézkednek a beruházó cég tulajdonosai

A SunMarine beruházója és tulajdonosa a magyar magánszemélyek birtokában lévő – az északi parton, Alsőörsön is kikötőt építő – Előny Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Javul az eredmény

Az Előny Kft. 2013-ban 36,5 milliós árbevétel mellett 12,3 millió forint mérleg szerinti eredményt ér el, ami megegyezik az adózott eredménnyel. Egy évvel korábban 42,2 millió árbevétel mellett mindössze 25 ezer forint eredményt hoztak össze. 2011-ben 22 és 9,8 millió forint a két mutató, 2010-ben pedig nem volt árbevételük, az eredmény sor pedig 82 millió forint mínuszt mutatott.

A vállalatot 1994. szeptember végén alapították – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A társaság jelenlegi tulajdonosai közül Deák Gábor 2008. március végén lépett be a cégbe, Kecskés Egon Zsolt saját jogon 2009. február elejétől tulajdonos az Előnyben (előtte pedig ügyvezető volt egy, az Előnyben résztulajdonos cégben). A vállalat tulajdonosai nem ismeretlenek az üzleti világban, mindketten tulajdonosai a BDL Yachting sportlétesítményt működtető cégnek, Deák Gábor pedig a sikertörténetnek azért nehezen nevezhető Hospinvest- és HungaroCare-sztoriban szerepel, és egy időben jelentős tulajdonos volt az újpesti fociklubot működtető, jelenleg felszámolás alatt lévő vállalatban is. Ő több egészségügyi profilú vállalkozásban is érdekelt – az adóhatósági végrehajtás alatt álló MEDinnovest Zrt.-ben pont Kecskés Egonnal együtt.

A társaság ellen az elmúlt három évben 12 bírósági végrehajtás indult, mindegyiket közjegyző rendelte el különböző cégek kezdeményezésére és idén április végéig mindegyik le is zárult.

Egyre többen ellenzik a fenyvesi monstrumot

Adódik a kérdés: fontos-e ekkora mólót építeni, más módon nem lehet kellő vízmélységet biztosító kikötőt építeni Balatonfenyvesen? Lehet, persze, csak a szakemberek szerint ha nem mennek ki a maráson túli mély vízig, akkor hamarabb eliszaposodik és sokkal sűrűbben kell kotorni . “Ha ezt a beruházó meg tudná 100 méteres mólószárral is csinálni, csak nem olyan elmebeteg, hogy nagy pénzért ilyen hosszút épít?” – kérdez vissza Lombár Gábor. Bár a kikötő építése már csaknem két évtizede téma Fenyvesen, korábban nem a partra merőleges mólókkal “futott”, ez a mostani terv a beruházó cég új tulajdonosainak belépésével bukkant fel, és Stamler József önkormányzati képviselő szerint nagyjából két éve ismerték meg. A képviselő úgy ítéli meg, hogy a ferde – Keszthely felé irányuló – kikötőszárak a merőleges mólókkal szemben sokkal kevésbé jelentettek volna veszélyt, mert így alacsony vízállás esetén a homokpad kikerül a vízből és a strand átöblítése nem lesz megfelelő.

Mi is épül Balatonfenyvesen?

A tervek szerint a jövő szezonra elkészülő balatonfenyvesi SunMarine kikötőkomplexumban 320 kiemelt színvonalú és 30 csökkentett színvonalú hajóhellyel rendelkező vitorláskikötő lesz. A hajóhelyeket ellátják víz-, villany- tévé- és internet csatlakozási lehetőséggel, kikötői szolgáltatásként vitorlás oktatást (gyermekeknek is), versenyszervezést, téli tárolást, hajókarbantartást, kényelmi szolgáltatásokat nyújtanak. A terméskőből épülő keleti móló teljes hossza 460+90 méter, koronaszélessége négy méter. Az elkészülte után az önkormányzat kezelésébe kerülő – és így bárki által látogatható – móló végén személyhajó-kikötő is lesz, ahol a Keszthely és Badacsony közötti szakaszon közlekedő személyszállító hajók is kiköthetnek. A beruházó állítása szerint a Bahart Zrt.-től rendelkezik szándéknyilatkozattal arról, hogy bekapcsolják Fenyvest a személyhajó-forgalomba. A nyugati móló is terméskőből készül, hossza 570 m, koronaszélessége ugyancsak négy méter, a parti csatlakozást 15 m hosszan lábakon álló hídszerkezet biztosítja a nádas védelmének érdekében. Mindkét móló kikötő felőli részén közforgalmú sétány lesz. A kikötő szárazföldi területének partmenti sávja „nyitva áll” a nagyközönség számára, mint Balaton-parti sétány – ahová játszótereket és vendéglátó-ipari egységeket terveznek –, ami egy gyalogos híddal összeköttetésben lesz a strand sétánnyal. A keleti kikötőszár mellett húzódó strand partszakasza valamelyest rövidül, de a móló és a part csatlakozásánál homokos parttal és alacsony vízszinttel lidót alakítanak ki elsősorban a gyerekek számára. A partvonal továbbra is végig sétálható lesz a Rigó-árok torkolatáig. A kikötőben a legalacsonyabb szabályozási vízszintnél is 2,2 méteres vízmélységet biztosítanak. Az önkormányzat kezelésébe adott keleti mólóból kiindulva kialakítanak egy 30 hajó kikötésére alkalmas úszómólót, amit szintén átadnak az önkormányzatnak. A kikötő területe a hullámvédő gát területével együtt az magyar állam tulajdona marad. Az Előny Kft. az államtól bérli 15 évre, ami meghosszabbítható. Tehát eladás nem jöhet szóba, legfeljebb a tartós bérletbe/használatba adás. Szolgálna egy újdonsággal is a gigakikötő: a tavon eddig nem látott kikötői úszóházakat is lehetne bérelni, ezeket a beruházó azoknak ajánlja, akik hajózni nem akarnak, de mégis fontos a vízközeli élmény. A hajók módjára a hajók „helyén” úszó nyaralók engedélyeztetése és finanszírozási megoldása még folyamatban van, csak a középtávú terv tartalmazza, az üzleti terv nem – tudtuk meg a beruházó társaságtól. A kikötőhöz hozzácsapnak egy 22 szobás, háromcsillagos csillagos hotelt, ami biztosítja a kikötővendégek szociális infrastruktúráját is.

Helyben aggódnak, sőt tiltakoznak is sokan, hogy a monstrum felborítja a környék jelenleg kiegyensúlyozott ökológiai állapotát és – főleg alacsony vízállás mellett – iszaposodás indul meg a leendő kikötő melletti strandon, a kikötői forgalom pedig elijeszti a parthoz ívni járó halakat.

A kikötő ellenzői tiltakozó csoportot hoztak létre a Facebookon és online petíciót szerveznek, amit már több mint háromszázan írtak alá. a legnagyobb közösségi oldalon több mint 400 támogatóval bír a vitorláskikötőt ellenzők oldala, az építkezés elleni petíciót pedig mostanáig több mint háromszázan írták alá.

Egyelőre csak a szájkarate megy

Bár szaporodik a balaszaurusz ellenzőinek száma, Lombár Gábor szerint semmilyen beadvánnyal, “hivatalosnak” tekinthető tiltakozással, írott beadvánnyal nem kerültek szembe az elmúlt időszakban. Állítása szerint a kikötő számos fórumon téma volt a közelmúltban, az önkormányzat újságjának szinte minden számában írtak róla, ráadásul az önkormányzat ülései nyilvánosak, bárki beülhet, mégsem nyilvánultak meg az ellenzők. A tiltakozók ugyanakkor éppen a megfelelő tájékoztatás hiányát is felróják a helyhatóságnak, igaz úgy tudjuk, a nyilvános üléseken nem nagyon tolongtak. Így, tekintve, hogy a testület egyhangúan támogatta a beruházást, információink szerint fel sem vetődött a külön társadalmi egyeztetés. Ezzel együtt sem tüntettek, és nem tettek semmilyen lépést a Facebook-csoport létrehozásán kívül.

A Balatonba nyúló példátlanul hosszú mólószárnyak miatt attól tartanak, hogy megváltozhat a víz áramlása, a panoráma, továbbá megtörik az eddig szörfös és kite-os paradicsomnak számító vízfelületet. Utóbbival kapcsolatban a polgármester megjegyezte: a víziközlekedés szabályai szerint eddig sem száguldozhattak volna a strand előtti vízfelületen. Erről papírja is van a vízirendészettől.

Többen is felvetettek egy, a környezeti hatásoktól egészen eltérő nehézséget is a kikötővel kapcsolatban. A kikötőhelyek méretéből és a tervezett vízmélységből arra lehet következtetni, hogy kifejezetten nagy jachtokra számítanak a beruházók. Ezek jellemzően több tízmillió forintokba kerülnek és jellemzően “tartozik hozzájuk” egyfajta életszínvonal és -stílus, aminek Balatonfenyvesen messze nincsenek meg a feltételei, szemben például Füreddel vagy Siófokkal. Az itteni hajósok számára bőven megfelelő infrastruktúra a helyi halsütő vagy a nyári kocsma egy-egy sörre, fröccsre. A nagymenő – lehetne mondani, több esetben is újgazdag attitűdöt felmutató – vitorlázó réteg számára azonban ez vélhetően egyáltalán nem pálya. Így a SunMarine könnyen “pénzügyileg elzárt” területté válhat és a kikötő meg a hotel csak zárványként, a településsel semmilyen kapcsolatot nem kiépítve működne.

Ha baj lesz a stranddal, a beruházó dolga helyrehozni

A beruházó az összes szükséges engedély mellett rendelkezik a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke szakvéleményével is. Ebben azt írják, hogy  ”a merőleges mólószár – a strand területén – nem okoz kiülepedést. Ez a kialakítás nem állítja meg az üledékmozgást. A merőleges partfal mentén nő az áramlási sebesség, ami a hordalék lerakódását csökkenti. A Balaton déli partján a mólók mindegyike a partra merőleges, melyek keleti oldalán (strand oldal) sehol nem tapasztalható feliszapolódás ...” Eszerint a hasonló eljárással épített kikötők nem okoznak feliszaposodást, sokan azonban pont ettől féltik a szomszédos strandot. A szakvélemény szerint tíz év alatt legfeljebb hat centivel nőhet a strand iszaprétege. A szakvéleménytől függetlenül a szakhatóság a strand oldalán 500 méteres távon felmérte a vízmélységeket, és előírta, ha mégis keletkezik feliszapolódás, akkor azt nekünk kell megszüntetnünk – közölte a beruházó cég ügyvezetője és társtulajdonosa, Kecskés Egon Zsolt. Ezt egyébként a beruházó szerint a Balatoni Vízügyi Kirendeltség, mint az engedélyezésben eljáró egyik szakhatóság is előírta.

Ez a vélemény azért magát az önkormányzatot sem nyugtathatta meg, mert 2010. júniusban egy rendkívüli ülésen Stamler József indítványára szavazta meg, hogy a beruházó végeztessen állapotfelmérést a kivitelezés kezdetekor, a használatbavételkor, egy évvel a használatbavételt követően, majd kétévente a strand teljes hosszában. Amennyiben a strand minőségében káros változás állna be, úgy azt az Előny Kft.-nek 4 hónapon belül meg kellene szüntetnie.

Végső esetben jöhetnek a skandinávok és a lengyelek

Az önkormányzat – amelyet már akkor is a jelenlegi polgármester vezetett – sok évvel ezelőtt eladott egy hozzávetőleg egyhektáros üres vízparti területet az azóta több tulajdonos- és székhelyváltáson átesett Előny Kft.-nek a polgármester szerint uszkve 120 millió forintért kifejezetten kikötő építés céljára. Így “biztosítottuk be magunkat az ellen, hogy bármi más, például lakópark épüljön kikötő helyett”. A tranzakciót megelőzte a cég felvetése, hogy milyen jól nézne ki itt egy szép nagy jachtkikötő. A helyhatóság hosszasan rágódott az ötleten, végül a képviselők is úgy látták, tényleg, milyen jól nézne ki – támogatták is kivétel nélkül. Vitorláskikötő ezen a partszakaszon 12 kilométer hosszan nincs, egyik irányban Fonyódig, a másikban Balatonmáriáig kell menni a helyieknek hajójuk tárolásáért. Az önkormányzat tehát formálisan “semmilyen formában” nincs benne a vállalkozásban, az engedélyezési eljárás során törvényesen, de persze gyorsan segítették az engedélyek beszerzését. “Tíz-húsz egész éves munkahely létesül, ha megnyit a kikötő és a hotel, ez a mostani helyzetben komoly hozadék” – mutatja a polgármester a település hasznát. Amellett persze, hogy jelentős helyiadó-fizető cég települ a községbe.

A balatonfenyvesi beruházás mintegy 2 milliárd forint összköltséggel számol, finanszírozása három részből áll. A társaság által biztosított saját erő 510 millió, banki finanszírozásból 692 millió forint, az Új Széchenyi Terv által biztosított két pályázatból pedig 395, illetve 400 millió forint érkezik. A beruházás megtérülése számításaik szerint 10 év, a tervezett teljes kihasználtság 2020-ra történő elérésével.

A beruházó egyszer már nekifutott az engedélyeztetésnek, az első eljárás eljutott az érvényes környezetvédelmi engedélyig, de nem tudták megoldani a finanszírozást – így hatályát veszítette. Amikor a finanszírozás megoldására esély nyílt, akkor mindent a nulláról kellett újra kezdeni az engedélyeztetésben, mert időközben a Balaton teljes területe a Natura 2000 EU-s direktíva alá került. Ezért az új környezetvédelmi eljárásnál hatásvizsgálatot is kellett készíttetnünk. Ezt a Progresszió Környezetvédelmi kft végezte el.

Az ügyvezető arról egyelőre nem számolt be, hogy előre adtak volna el bérleti jogot – ami egyébként kikötő beruházásoknál bevett gyakorlat –, de nem aggódnak a telítettség miatt, hiszen a Balatonon még bőven van hely. A mennyiben mégis megszorulnának, még mindig ott vannak az állítólag már érdeklődő skandináv, illetve lengyel charterező cégek.