Figyelemre méltó hely az Ibolya presszó a Ferenciek terén, más mellett azért, mert egyedül itt kapható a csatos üveges Bambi, amely az ötvenes-hatvanas években vált jelképpé és akkori szintetikus alapanyaga ellenére nagyon népszerű lett. Később mindenhonnan eltűnt, az Ibolyában azt mondják, náluk is inkább az idősebbek kérik.

Bambi az Ibolya presszóban

Stiller Ákos

Sokan nem tudnak a lelőhelyről, még az italt gyártó Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél (BGYH) is csak több belső telefon után derült ki, hogy valóban tőlük kapja a Bambit az Ibolya egy réges-régi megállapodás alapján. Igaz, minimális mennyiséget, nagyjából egy rekesszel havonta, de a BGYH sem készít belőle többet évi 5-6 ezer palacknál a Csillaghegyi palackozóban.

A főváros tulajdonában lévő cég saját recept alapján készíti az italt 2002 óta, csak narancs ízben, és a Ferenciek téri presszón kívül nem is hozzák kereskedelmi forgalomba, hanem „reprezentációs és reklám, marketing célokra” használják fel.

Bár a Bambi egy-egy kivételes alkalommal felbukkant – például a Fidesz 25. születésnapi buliján 2013-ban –, a BGYH-nál azt mondják, egyelőre nem tervezik, hogy széles körben árusítanák.

Az ezredforduló óta legalább kétszer is megpróbálták feléleszteni a Bambit, nem sok sikerrel. A Pannon Aqua Rt. ásványvízcég 2001-től próbálkozott a piacra dobásával, műanyag palackban, de később részben a termékdíjak emelése miatt leállt vele.

A Fidesz 25. szülinapi buliján - csak a színe miatt?

Facebook / Orbán Viktor

Négy évvel később a BGYH külső partnerekkel alakított volna ki egy Bambi-büféhálózatot a strandokon, de ez sem sikerült, az akkori terv egyik ismerője szerint részben azért, mert nyomott áron kellett volna árulni az italt.

Önmagában nem elég a jól csengő név

A Bambi-módra lappangó, illetve a süllyesztőben teljesen eltűnt régi magyar élelmiszermárkák kudarcának részben az lehetett az oka, hogy a felélesztésükkel próbálkozó tőkeszegény kis cégek nem tudtak eleget költeni a reklámozásukra. A ma is szem előtt lévő Túró Rudit, Sport szeletet és Boci csokit ezzel szemben tőkeerős multik vették kézbe.

Ha a rendszerváltást követően nem e hatalmas és profi vállalatok válnak tulajdonosokká és nem döntenek úgy, hogy meg is tartják ezeket a jól bevezetett márkákat, ma már ugyanúgy csak az idősek emlékeznének rá, mint például az Ámor vermutra, amely pedig a nyolcvanas években az egész szocialista blokkban a sztár alkoholos ital volt

– mondta Nagy Bálint, az International Business School (IBS) marketingtanszékének vezetője. 

Alaptétel, hogy a régi márkáknak az ismertségük az egyik vonzerejük – bár ez egyúttal rögtön szűkíti is a potenciális célközönséget –, illetve a hozzájuk kapcsolódó nosztalgia, vagy retró életérzés, amivel akár a fiatalok egy része is megszólítható. Nagy szerint viszont önmagában nosztalgiából semmit, így márkát sem lehet építeni, az erős márkához sok pénz kell, de ha adott némi marketingtudás is, a kockázat gyakorlatilag minimalizálható.

Van, ami egy erős kézben is elvész

Egyes esetekben hiába erős multi a tulajdonos, a márkáról nem sokat hallani, és sokan talán már azt sem tudják, hogy létezik. Meglepetés lehet például, hogy ma is kapni Leo jégkrémet, mi a Tescóban fedeztük fel. Ugyan nincs nyári főszezon, de úgy tűnik, nem reklámozzák, a gyártó Nestlé magyar nyelvű honlapján sem szerepel a cég márkái között, sőt, még saját Facebook-oldala sincs. A termékleírás szerint Lengyelországban gyártják. Megkérdeztük a Nestlét, mik a terveik a Leóval, de eddig nem kaptunk választ.

A Leo régi gazdája a Budatej volt, amely 1975-ben kezdte el a jégkrémgyártást Törökbálinton. 1990-ben beszállt a cégbe a Schöller, amelyet 2002-ben vásárolt fel a Nestlé.

Ilyen ma

Tesco

A Leo jégkrémeket a 2000-es évek közepéig gyártották a vállalatnál, amely további tulajdonosváltások után 2009 őszén a hazai Centrál csoporthoz került és Eispro Kft.-re változtatta a nevét.

A vállalat nem sokkal később tárgyalásokat kezdett a Nestlével a Leo átvételéről, és bár csak 300 ezer darabot gyártottak volna belőle, a Nestlé nemet mondott, inkább Lengyelországba vitte a termelést – idézte fel Riesz Gábor, az Eispro ügyvezetője.

Szerinte ma már nem érdekelné őket a Leo, mert kikopott a piacról és egy nem élő márkát már nehéz és költséges lenne felfuttatni.

Vannak, amelyek ma is futnak rendesen

Más ismert márkában viszont lát fantáziát a cég, az ukrán kézben lévő Bonbonettivel kötött licencszerződés alapján gyártják például a Tibi pálcikás jégkrémet és a Cherry Queen dobozos családi jégkrémet, sőt, korábban még Pöttyös jégkrémet is készítettek.

Nem lett siker viszont Riesz szerint a Márka üdítő alakját és ízét követő zöld-piros jégkrémük, talán az árazása miatt, az idei év forgalma alapján így újragondolják a folytatást.

Átment a köznyelvbe, hungarikum lehet

A Bambival és a Leóval ellentétben sokkal több helyen lehet kapni már a Mirelite termékeket, amelyeket 2010-ben kezdett visszahozni a piacra a Mirsa Zrt., amely később Mirelite Mirsára változtatta a nevét. A 71 éves márka nevéről, amely 1945-ben Európa első gyorsfagyasztott márkája volt, meg kell említeni, hogy a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság Elite terméke elnevezésből állt össze mozaikszóvá, illetve hogy a köznyelvbe is átvándorolt, ma mindent mirelitnek hívunk, ami fagyasztott. 

Facebook / Mirelite

A sikeresen felélesztett régi márkák gyártói legtöbbször már nem a nosztalgiára építenek, sőt, akad cégvezető, aki már magát a retró szót sem szereti hallani a termékével kapcsolatban, inkább azt hangsúlyozzák, hogy mai élő márkáról van szó. A Mirelite Mirsánál, amelynek jelenleg Albertirsán, Miskolcon és Domoszlón vagy gyára, a múlt is fontos, a tavalyi kerek Mirelite-évfordulóra kiállítással, könyvvel készültek, és azon dolgoznak, hogy a márka hivatalos hungarikum címet kapjon.

Facebook / Mirelite

A cég, amely az áruházláncokban a nagy nemzetközi márkák mellett a gyorsfagyasztott piacon magas részesedéssel bíró saját márkás termékekkel is versenyez, a láncokkal közösen próbál kialakítani promóciós kampányokat. Közvetlenül is megpróbálják elérni a vevőket, többek között a tavaly elindított Mirelite Food Truckkal, amellyel az egyes rendezvények helyszínein el is készítik például a meggyes vagy szilvás gombócokat.

A Mirelite Mirsa több lábon áll, a belföldi értékesítés mellett 60 országba exportál, igaz, a legnagyobb részükbe nem a Mirelite márkanévvel. De Sánta Zoltán marketing- és belkereskedelmi igazgató szerint azt tervezik, hogy a Mirelite márkával is megjelennek több országban, első körben a környező országok magyarok lakta területein is, ahol még ismerhetik a régi nevet.