szerző:
Zelki Benjámin

A Római-parti mobilgát tervezett építése miatt a vendéglősök augusztus 31-ig kaptak működési engedélyt, utána nekik kell gondoskodniuk épületeik bontásáról. Kilátogattunk a helyszínre.

Egyelőre idén augusztus 31-ig adták csak ki az engedélyeket a vendéglátósoknak a Rómain, és úgy tűnik, ezzel közelebb kerültünk a fák letarolásához, mint valaha - mondja a hvg.hu-nak a helyszínen a Fák a Rómain civil csoport egyik aktivistája, aki szerint most már a tervek engedélyeztetése is folyamatban van, így még akár idén megindulhat a fák kivágása és a gát-projekt.

©

Nem csúcsidőben, hanem hétköznap kora délután érkeztünk meg a Római-partra, ahol a rendezetlen kavicsos út porát hordta a gyenge szél – ennek ellenére mégis tele volt látogatókkal, hekkezőkkel a part. Bármennyire is felkapott hely a Római, elhanyagoltsága azonnal szembetűnik, amit az egykori Postás Üdülő lakatlan torzója is jól érzékeltet: évtizedek óta senki nem nyúl hozzá a parthoz, a fővárosi vezetést csak a mobilgát érdekli, a part rendezésére még kész, és végleges látványtervek sincsenek, a lakosságot nem vonják be a tervezésbe. 

Elátkozott part?

Évtizedek óta kérdés, hogy legyen-e gát a Rómain, és ezzel menjen a levesbe a parti élet, vagy ahogy a civilek szeretnék, kompromisszumos megoldásként épüljön beljebb a gát, a Nánási-Királyok útján (ahol most is áll valamilyen védmű), és ezzel megmaradjon a part ártéri jellege, de védelmet csak az onnan befelé eső terület kapjon.

 

A Római-part jelenlegi besorolása üdülőterület, azaz hivatalosan lakhatási célú ingatlan nem épülhetne itt, ennek ellenére több lakóparki ház is látható, ezek feltöltésre épültek, azaz jelenleg is immunisak az árvízre. A gát tehát az ellenzői szerint lényegében csak annak a kevés tulajdonosnak áll érdekében, akiknek nem feltöltésen álló háza van itt, illetve a gát utáni áremelkedésre váró ingatlanbefektetőnek. Ráadásul azt sem tudjuk, hogy mi lesz a parttal a mobilgát felhúzása után: sem azt, hogy milyen mértékben lehet egyáltalán a gát körül újraültetni a fákat, sem azt, hogy a kavicsos rézsű legalább részben megmarad-e, vagy ugyanolyan betonfal lesz a parton, mint a Margitszigeten, sem azt, hogy térkövön kívül egyáltalán találunk-e majd itt bármit – minderről a főváros ugyanis mélyen hallgat.

Nagyjából egy éve megjelent cikkünkben még azt írtuk, nagy a csend és a titkolózás a Római-parti mobilgát megvalósulása körül, a Fák a Rómain egyik aktivistája szerint akkor „a hidraulikus talajtörés veszélye” volt az a gyakran ismételgetett szókapcsolat, ami miatt a magán tervezőiroda végül kihátrált a gát mögül. Ez annak a kockázatát jelenti, hogy a víz a gát alapzatát megbontva azt megemeli és tönkreteszi, vagy a gát alatt jut be a védett területre. Most a civilek szerint a bosszús főváros saját cégére, a Fővárosi Csatornázási Művekre bízta a gát tervezését, akik pedig a TÉR-TEAM Kft.-t bízták meg alvállalkozóként, ilyen „kis” problémák miatti kihátrálás elkerülése végett. Időközben az 1500 körüli kivágandó fát is sikerült 500-ra redukálni, igaz a csökkenés nagyrészt a mobilgát körüli kötelező növényzetmentes védőtávolság csökkentésével volt elérhető. 

A Fák a Rómain két aktivistájával jártuk végig a partot – szerettünk volna evezősöket faggatni, mert a hírek szerint őket is elkezdték kitúrni csónakházaikból a leendő ingatlanfejlesztések miatt. A most már BMSK-hoz (Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.) tartozó Béke Csónakház alkalmazottait kérdeztük, akik nagyon kedvesen, de azt mondták, hogy sajnos nem nyilatkozhatnak.

Egy másik csónakház két evezősét sikerült név nélkül szóra bírni, mint mondták, ők sem tudják még, hogy mi lesz a sorsa csónakházuknak, majd egyikük hozzátette, „itt már minden le van osztva, ami a jövőbeni ingatlanviszonyokat illeti”. Később az egyik vendéglős, akivel szóba elegyedtünk, még névtelenül azt mondta, ő már olyanokat hall, hogy "annyira eldurvult a helyzet, hogy aki bármi rosszat is mond a gátra a fővárosban, azt azonnal kirúgják”.

Munkánkat jól végezve hekket enni indultunk, de végül az autentikus hekkezők helyett egy félreesőbb lakópark előtti kis teraszra ültünk ki, a Kócsag étterembe. A mennyiséggel és a minőséggel sem volt gond, a meggysörből kettő is lecsúszott – azon viszont kicsit fennakadt a szemünk, hogy mindezért majd’ 4000 forintot kértek. Pedig, ha belegondolunk, a Rómain ilyenek az árak. „Ezt az éttermet nem érinti az árvíz” – mondta még a hekkünkre várva az egyik aktivista – és tényleg, elsőre észre nem vehető, de a lakópark és előtte a Kócsag étterem is többméteres, fokozatosan emelkedő feltöltésen áll. Vajon miért nem így épült az összes többi épület is?