Tetszett a cikk?

A tavalyi Építészbálon néhány fiatal fura szórólapokkal bombázta az illusztris vendégsereget. Kiáltványuk szerint arra szánták el magukat, hogy "elmozdítsák az építészetet a nyilvános érdeklődés középpontja felé". Rendezvényeken, beszélgetéseken, bemutatókon keresztül a szakmát és a közönséget is fel akarták rázni. Főként azért, hogy a magyar építészet újra bekapcsolódhasson a nemzetközi vérkeringésbe. Hol tartanak egy év után?


Beszélgetés a KÉK-ben a gerillakultúráról
Nem csak szakmai körök
© kek.org.hu
Az Andrássy úti impozáns Divatcsarnok és a XI. kerületi óriási gyárépület helyett végül Belső-Erzsébetváros egyik műemléképületének lerobbant hátsó udvarába nyertek csak bebocsátattást, de itt végül létrejött egy évvel ezelőtt a Kortárs Építészeti Központ, avagy a KÉK. A tucatnyi fiatal építész szervező munkája révén lassanként körvonalazódik, mit is jelentene a kortárs építészet új típusú értelmezése; hogy a merész tervrajzok nem az építészeti zsűrik elrettentésére készülnek, hanem szemléletváltást követelnek, és nyitást a nemzetközi trendek felé. Ám lassanként az is kiderül: jócskán van mit pótolnunk, nekünk városlakóknak is. A legújabb autódizájnt ugyanis mindannyian ismerjük, de azt, hogy milyen épületek vesznek körül minket, még csak észre sem vesszük.

„Tíz-tizenöt ember közreműködésével jött létre az alapítvány, ami máig a KÉK jogi keretét adja” – mesél a kezdetekről a központ vezetője, Finta Sándor, a sporaachitects építészeti stúdió tagja. „A VII. kerületben, a Róth Miksa Emlékház hátsó részében találtunk rá a helyre, amely szinte romokban hevert, de adottságai és kulturális összecsengése – Róth üvegmunkái számtalan épületet díszítenek – miatt is azonnal fontossá vált számunkra”. A csapat azzal az ígérettel nyerte meg az elülső frontot üzemeltető múzeum és a tulajdonos önkormányzat jóindulatát, hogy miközben kulturálisan hasznosítják a teret, olyan, elsősorban uniós és támogatói pénzeket csatornáznak be, amelyek révén lassanként felújítják az épület pusztuló részét. Hosszas egyeztetések után három évre bizalmat szavaztak nekik.

„A hazai építészeti központ ötlete nyilván nem új” – folytatja Finta. „Az óbudai Magyar Építész Múzeum vezetője korábban a Divatcsarnok épületébe gründolta volna, de az túl jó helyen van ahhoz, hogy ne adták volna el. Szóba került a XI. kerületben fekvő dohánygyár épülete, ahol tizenegyezer négyzetméteren létre lehetne hozni egy vizuális, urbanisztikai és építészeti központot. Ehhez viszont annyi pénz kellene. A Budapesti Építész Kamara próbálkozott egy főként fővárosi projektekre reflektáló központtal, de egyelőre abból sem látszik semmi. Azt vettük észre, hogy mindenki rögtön grandiózus és drága rendszerben, nagy költségvetésű, reprezentatív intézményben gondolkozik. Szerintünk viszont nem így kell elindulni.”

Ehelyett Finta és a szakmai alapon, spontán szerveződő körből kikerült munkatársai, akik építészi munkájuk melletti szabadidejüket áldozták fel, nekiálltak lebontani a falakat és betömködni a réseket. Szó szerint, hisz alig egy év alatt belakták és otthonos közösségi térré változtatták a Nefelejcs utcai romos épület tereit; és átvitt értelemben is, mert nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy bemutassák, értelmezzék a korábban alulreprezentált nemzetközi kortárs építészeti irányzatokat, és lefordítsák azokat a hazai viszonyokra.

A kezdeményezés igazán elkötelezett támogatói azonban nem az építészeti kamarák közül kerültek ki. „A kamarák az építészi tevékenység jogi hátterét biztosítják, és bizonyos fokú lobbitevékenységet kellene folytatniuk döntéshozói és politikai szinteken. Rengeteg emberből és több különböző egységből álló szervezetek, lassú reagálásúak és finoman szólva átstrukturálásra szorulnak. Sem kapacitásuk, sem helyük a kortárs építészet igazi vállalására. De talán nem is az ő feladatuk volna” – összegez Finta. „Most épp azon munkálkodunk, hogy egy platformra gyűjtsük a különböző építészettel kapcsolatos szerveződéseket – többek között Nagy Bálint építész N&N Galériáját, az Építészfórumot, a Hg.hu-t, a Bojár Iván András nevével fémjelzett Octogont és Az Építészet Hónapja rendezvénysorozatot, és megmutassuk, hogy tudunk működőképes alternatívát nyújtani. A kamarák pedig, ha ilyen ambíciójuk van, inkább ezeket a szervezeteket támogassák. Remélem, sikerül elfogadtatni, hogy ez közös cél.”

Épülnek, szépülnek? (Oldaltörés)


Egy konferencia a Belső-Erzsébetvárosban
Európai kontextus
© kek.org.hu
Az elmúlt év során számos nemzetközi kiállítás, külföldi és magyar szakelőadók, építészek bemutatkozása, konferenciák, napjaink égető építészeti problémáit és változásait feszegető tematikus beszélgetések kezdeményezése, és a mindezeket szorosan kísérő kulturális programok – képzőművészet, zene, színház, fesztivál – egy tető alá gyűjtése írható a javukra.

„Egy kvázi nem-intézményi csoportosulásnak óriási a dinamikája. Gyors reagálású és rugalmassága miatt nagy a befogadókészsége. Úgy látszik, pont keltett bizalmat mind az emberekben, mind pedig a támogatásra felkért cégeknél, szervezeteknél” – magyarázza Hatvani Ádám, aki szintén komoly szerepet vállalt a KÉK arculatának kialakításában és vezetésében.

Nyilván ennek köszönhető, hogy a kulturális fórumok és a gyártó cégek hamarabb fantáziát láttak a KÉK-ben, mint a hivatalos szervek. „Első komolyabb szakmai partnerünk rögtön a kezdetekkor a magyarországi Holland Nagykövetség volt. Manapság az előremutató építészeti munkák jó része Hollandiából származik. Segítségükkel, majd több ország kulturális intézeteinek hozzájárulásaival olyan beszélgetéssorozatokat rendezhettünk, olyan kiállításokat hozhattunk ide, amit a csekély költségvetésű alapítvány nem engedhetett volna meg magának. A szakma tájékoztatása, látkörének kiszélesítése elsődleges célunk. Mára eljutottunk oda, hogy az építési piac szereplői – a gyártók, fejlesztők, és talán már beruházók oldalán is megmozdult valami –, valamint akik az építészet kulturális vonalát képviselik, legtöbbször a KÉK-hez fordulnak, ha valamit tartalommal akarnak megtölteni. Egy neves, a fenntartható építészet mellett elkötelezett

A KÉK eddigi programjaiból

Városi séták – „ipari expedíciók” elhagyott vagy
a közönség számára zárt ipari épületekben

Pecha Kucha Night – „Locsi-fecsi” estek:
projektek 6 perc 40 másodpercben, 20 képben nem csak
építészeknek

[1+1 Urban Lounge – előadások, beszélgetések

Conzerve – 3 napos nemzetközi konferencia az ipari épületek és műemlékek jegyében

Ipari örökségünk fotóművészek szemével – fotókiállítás

Diplomadíj 2006 – építészeti diplomatervek országos mustrája

Holland Forma Bontás

Inspirál – Fókuszban az innováció szimpózium
Velux Awards 2006 kiállítás
Architectural Review Award 2006 kiállítás

Szimbiózis kulturális antropológiai fesztivál

gyártó nemrégiben felkért bennünket, hogy a soron következő konferenciája anyagának összeállításában vegyünk részt. Nagyon nagy eredmény, hogy fel tudtuk kelteni a figyelmüket, és ez legnagyobbrészt a KÉK valóban kreatív és innovációs szellemiségének köszönhető.”

A KÉK elkezdte vonzani a nem szakmabelieket is. Az építészet határmezsgyéit érintő kulturális csoportok – antropológusok, szociológusok, képzőművészek, színházasok – mind gyakrabban kapcsolódnak az építész estekhez. „Az interdiszciplinaritás fontos szempont számunkra. Nem elég csak megépíteni egy házat, mögé kell tenni, hogy miért is jó, mitől szerethető, mitől működik és fenntartható” – vallja Hatvani. „Így jó esély van rá, hogy a laikus közönség is könnyebben talál hozzánk kapcsolódási pontot. Szeretnénk közérthetővé tenni a kortárs építészeti folyamatokat. Fura, hogy autóban mindenki pontosan tudja, mi a legmenőbb dizájn, és evidens, hogy nem járunk régi kocsival, ugyanakkor kevéssé érdekes, hogy milyen házban lakunk.”

A KÉK „urban-guerilla” tevékenykedése külföldön is visszhangra talált. Munkájuk egyik legnagyobb elismerése, hogy az osztrák kezdeményezésű Nextroom az európai kortárs építészeti adatbázis közép-európai fejlesztése során őket kérte meg, hogy állítsák össze és gondozzák a hazai reprezentáns építészek és épületek listáját.

Feladat tehát akad bőven, létjogosultságukat ma már aligha vitatná bárki is. Ám nyitott kérdések is jócskán sorakoznak: Hogyan, meddig és főként miből tartható fenn egy kvázi civil szerveződésű szakmai szervezet, ha már szétfeszítette a korábbi kereteket? Vajon a nemzetközi példák felvonultatása nyomán felismeri-e a szakma, hogy a megfontolt projektekben való gondolkodás és a körültekintő előkészítés, a társadalmi párbeszéd elengedhetetlen feltétele a minőségi építészetnek? Vajon az önkormányzat kiemelt figyelme jelentheti-e azt, hogy Budapest (legalább) egy belső kerületének rehabilitációja ne spontán módon, egy-egy befektető érdekei mentén történjen, hanem átgondoltabb, átfogó koncepciónak megfelelően? És mi többet hallunk-e, beszélünk-e az építészetről a közeljövőben? Mert esetleg lesz miről.

Szörnyi Krisztina

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Világ

Politikusok és építészek „vérfertőző” viszonya - videók

Az egyik dolgozott a kínai kommunistáknak meg a Las Vegas-i kaszinóknak. A másik pedig Sztálinnak meg Mussolininak, aztán beszállt a New York-i ENSZ-palota tervezésébe. Építészek. Olykor zsenik, máskor szörnyetegek. De mit mondjunk a politikusokról, akik saját emlékművüket akarják látni, zokszó nélkül robbantatnak fel műemlékeket, és mindenbe beleszólnak?

MTI Kult

Liebeskind: 9/11 az építészet szerepét is megváltoztatta

Az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadások alapvetően megváltoztatták az építészet szerepét is - hangsúlyozta szombati rádiónyilatkozatában Daniel Libeskind, lengyel származású, de családjával Berlinben élő világhírű építész, aki korábban megnyerte a lerombolt New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) helyének, a Ground Zerónak az újjáépítésére kiírt pályázatot.

Világ

Képek a Velencei Biennálé betiltott magyar tárlatáról

A Velencei Biennálé magyar tárlatának szeptember 12. óta otthont adó szecessziós pavilonba betérő velencei publikum igencsak meglepődhet: ott ugyanis csak egy padlótól plafonig érő, egész falat beborító fehér leplet láthat. De alánéznie tilos. Az ott rejtőzködő alkotást ugyanis „feljelentették".

hvg.hu Kult

Kínaiak a velencei magyar pavilonban

Mától látogatható a nagyközönség számára az olaszországi Velencében az Építészeti Biennále. A Giardiniben, a biennálek hagyományos helyszínén a magyar pavilon különleges projekttel mutatkozik be. A re:orient egyszerre építészeti, kulturális, város-szociológiai munka, amelynek témája a Magyarországon élő kínai közösség.

MTI/hvg.hu Itthon

Kormányzati negyed: magyar-japán győztes pályamű - galéria

A Janesch Péter magyar és Kengo Kuma japán építész által vezetett csapat nyerte a budapesti kormányzati negyed tervpályázatát - jelentette be Görözdi György, a bíráló bizottság elnöke. A győztes pályamű 20 milliós pályadíjat kapott.

Nagy Gergely (hvg.hu) Kult

Párhuzamos Budapestek

A hétvégi Critical Mass (Kritikus Tömeg) kerékpáros demonstráció tízezres létszáma megmutatta, egyre többen gondolkodnak eltérően a városról, mint az utcákat jelenleg uraló autósok. Számukra mást jelent a köztér, az útvonal, a városhasználat. Budapest ezekben az években arra kényszerül, hogy újrafogalmazza önmagát. Ehhez a művészet felől érkezhet izgalmas vizsgálati módszer.

Panoráma Tech

A spagetti-fizika forradalmasíthatja az építészetet

Francia fizikusok megfejtették a spagetti-rejtélyt, hogy a meghajlított száraz spagetti miért törik több darabba, nem csak kétfelé: a többszörös törés oka az első törést követő, szabad szemmel nem követhető rezgésekben rejlik, s a felismeréstől biztonságosabbra tervezett épületek és járművek várhatók.

hvg.hu Kult

Építészet a szemétből

Mike Reynolds nem sorolható a hagyományos stílust követő építészek közé, de a 'modern' kifejezés sem illik rá. Szemétből, hulladékból dolgozik. Épületei talán nem mondhatók szépeknek, viszont környezetkímélők. Az Earthship volna a jövő bio-építészetének útja?

hvg.hu Itthon

Építészek szerint túl sok játékterem lesz a Vörösmarty téren

Nem rég írtunk arról, hogy Budapest belvárosában, a Vörösmarty téren két hatalmas játékterem nyílik nem sokára. Cikkünk kapcsán felvetődött, hogy ezek – a már meglévőkkel együtt – építészetileg mennyire illeszkednek bele Budapest központjának arculatába, amelynek rendezésére fejlesztési programokat indított a főváros.

Gazdaság

Főépítészi korszakok Budapesten

A betöltetlen budapesti főépítészi poszt története azt mutatja: ha volt is a kiválasztottaknak nagy ívű koncepciójuk, a megvalósítás általában felemásra sikeredett.

MTI Itthon

Budapest építészeti szimbólumát keresi az NK

Az Új Budapest Központ kiírta a Budapest új építészeti szimbólumáról szóló pályázatot, amelyet a Nemzeti Konzultáció keretében hirdettek meg - közölte Finta József építész, a Nemzeti Konzultációs Testület tagja.