Vidámparkja 1838-tól volt Budapestnek, akkor nyitotta meg Wexlehner Sebestyén a mai Városliget területén található, akkor Városerdő néven jegyzett pagony kellős közepében, nagyjából a mai Széchenyi fürdő helyén álló bodegáját.
„Amolyan igazi népies mulatóhely, mint például a bécsi Wurstelprater, nem volt a régi Pesten” – utalt a kezdetekre Vay Sarolta a Régi magyar társasélet című, 1900-ban megjelent szórakozástörténeti kötetében.
És korántsem csak az osztrák fővárosban működött olyan, tömegszórakoztatást szolgáló park, amit Pest-Buda polgárai nélkülözni kényszerültek. Koppenhágában a Dyrehavsbakken az 1600-as évek elején vadaskertként, majd tavasztól őszig nyitva tartó, mutatványosokkal, hajó- és körhintákkal virító, lacikonyhákkal és bögrecsárdákkal megspékelt helyként működött. Londonban az 1600-as évek harmadik harmadában nyitott meg Vauxhall Gardens pedig nem kert, hanem állandó vásári mutatványosokkal operáló népszórakoztató látványosság volt.
Pest és Buda lakói ilyesféle letelepedett, szabadnapokon felkereshető kikapcsolódást csak 1838-tól találhattak maguknak. Akkor nyitotta meg Wexlehner Sebestyén a mai Városliget területén található, akkor Városerdő néven jegyzett pagony kellős közepében, nagyjából a mai Széchenyi fürdő helyén álló bodegáját.
A Vidámpark történetéről további részleteket a HVG e heti számában olvashatnak.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
