Nemes Gyula új filmje, a Zero egy szétlőtt Orbán-arckép miatt okozott felfordulást még tavaly. Andy Vajna sem volt elragadtatva tőle, de a rendező szerint ez természetes, hiszen filmjének célja a provokálás, a néző kifigurázása volt. Így azon sem csodálkozott, hogy néhány stábtag sem bírta végignézni a filmet. Nemes szerint egy kapitalizmusellenes filmnek igenis helye van a plázamozikban, a moziforgalmazás amúgy is siralmas állapotban van itthon, és minden magyar rendezőnek fel kéne tennie a kérdést, miért is készít filmet. És persze már gratuláltak neki a Saul fia miatt is, hiszen ő is Nemes.

„Nézd meg, mielőtt betiltják” – olvasható a Zero című magyar film plakátján. Kell ennél jobb reklám? Egyedül a filmügyi kormánybiztos sommás ítélete überelheti ezt a szlogent: Vajna szerint ez nem film.

Nemes Gyuláról eddig is lehetett tudni, hogy szeret provokálni, és filmes humorára sem volt vevő eddig mindenki. A Negatív magyar filmtörténet az el nem készült magyar filmtervekről forgatott dokumentumfilm volt, míg bemutatkozó játékfilmje, az Egyetleneim laza stílusával is önálló sziget volt a hazai filmpalettán. A Zero azonban ezeket is túlszárnyalja a provokálásban. Már ha valaki végignézi.

„A Zero még a stáb néhány tagját is meghökkentette. Népszerűségének fő akadálya az, hogy a nézőt is kifigurázza. Hogy a film közben jössz rá, hogy de hát ez rólam is szól. Csak miután felfogta ezt a néző, akkor tud már saját magán is nevetni. Ez nem egy történelmi film, hanem a saját életünk kritikája” – jellemzi a Zerót a rendező, aki persze tudta a forgatás alatt is, hogy botrányfilmet készít.

Nemes Gyula
©

Csak marketingfogás az Orbán-sztori?

Miről szól a Zero?
A Zero azzal az alapszituációval indít, hogy a Földön kipusztultak a méhek, nélkülük pedig hamarosan az emberiség is kipusztul. Egy terrorista azonban fellázad a méhek nélküli rendet fenntartó rendszer ellen, és egy igazságosabb világot próbál létrehozni. De a világmegváltás szentesíti-e az eszközöket? Erről szól a film.

„Tisztában voltunk vele, hogy az ilyen típusú filmet csakis az intézmények, a közízlés, a kritika ellenében lehet csinálni. A Zero olyan, mintha én 1944-ben a holokauszt ellen készítettem volna filmet, amiért meg is lett volna a jutalmam. Igazolva látom a filmet azzal, hogy gyalázzák és betiltják.”

A Zero körüli botrány aztán a világpremieren, Karlovy Varyban robbant. A vetítés után Nemes Gyula azt mondta a színpadon, hogy ki kellett satíroznia egy bizonyos politikus fejét a filmből, abban a jelenetben, ahol állami vezetők dinnyére ragasztott arcképeit lövik szét. Orbán Viktor nevét ugyan nem mondta ki, de könnyen kitalálható volt a személye. Nemes azzal tetőzte az anekdotát, hogy hozzátette, ha ezt nem teszi meg, a Filmalap visszakövetelte volna a korábban a produkciónak ítélt összeget.

Akkor frissiben a Filmalap nem kommentálta az esetet, később pedig Vajna az Origónak úgy nyilatkozott, hogy ezt a sztorit csak marketingcélokra, médiahekként használta Nemes. Most, a botrány után több mint fél évvel, a magyar premier időszakában a rendező így kommentálta az esetet: „erre az a válaszom, hogy remélem, a Filmalap részéről is csak marketingfogás volt, amikor vissza akarták fizettetni a teljes támogatási összeget kamatostul”. És hogy pályázna-e Nemes újra a Vajna-féle szervezethez? „Jobb bizonyítékot nem is lehetne arra adni, hogy ők valójában szeretik ezt a filmet, és nem tettek ellene semmit, mint hogy adott esetben támogatni fogják a következő pályázatomat is.”

Hollywood már létezik Magyarországon

Nemes szerint amúgy is alakul egy alternatív filmes közeg, ami persze eddig is létezett, csak most szembetűnőbb lesz az intézményesített filmgyártás mellett. „Hollywood, egy gépezet tényleg létrejött Magyarországon, de emellett van egy réteg, amely nem szeretne ebben a gépezetben alkotni. Jól látszanak, hogy készülnek filmek – minimális vagy semmilyen – állami támogatás nélkül is.”

©

Ezek a filmek azonban szerinte vesztegelnek a jelenlegi forgalmazási rendszerben és mozihálózatban. „Az például elég tragikus, hogy nincs már Örökmozgó. Szerintem az egy elég meghatározó dolog, hogy melyik ország tart fent egy nemzeti filmarchívumot. Ezért óriási öröm, hogy a Bem moziban egy filmrajongó kitalálta, hogy 35-ről vetít kultfilmeket. Áprilisban pedig kinyit a moziterem is a régi Vörösmartyban, a Premier Kultcaféban, ahol lesz például egy Nemes Gyula-retrospektív is, ami azért elég viccesen hangzik.”

„Van benne szex, van benne Afrika. Miért ne lehetne ezt műsorra tűzni?”

Elsőre talán meglepőnek hangozhat az is, hogy a filmet elsősorban nem a kísérleti filmekre nyitottabb artmozikban, hanem a Cinema Citykben lehet majd látni. „Ez szerintem tragikomikus, és jól illusztrálja a jelenlegi helyzetet. A Cinema City lépésében semmi meglepő sincs, mert ők nem függnek az államtól. A Zero amúgy is apolitikus film. Azon a két másodpercen kívül, ami botrányt okozott, nincs benne semmi politika. A film állítása annyi, hogy a gazdaság irányítja a világot. Alapvetően vígjáték, van benne szex, van benne Afrika. Miért ne lehetne ezt műsorra tűzni, még ha a kapitalizmus ellen is szól? És így a Batman mellett ott van a Zero plakátja, és egy kép a filmből, amin épp Putyin fejét verik szét.”

A Zero német–cseh–magyar koprodukcióban készült, így az Egyetleneimben a Nemes alteregóját alakító Kovács Krisztián mellett Udo Kier és az első filmfőszerepében feltűnő Martina Krátká látható. Nyilván neki sem volt hétköznapi élmény a Zero forgatása. „Annak örültem, hogy Udo Kier a premiervetítés végén megcsapkodta a térdemet, és azt mondta, hogy great movie. Vele lehet, hogy még dolgozni fogok.”

Martina meggyőzése azonban már nehezebb ügy volt, főleg, hogy neki a mézes szeretkezős jelenetekben meztelenül, fanszőr helyén méhekkel kellett a kamerák elé állnia. „Martina annyira jó volt a castingon, hogy én azt gondoltam róla, biztos drogozik. Annyira tökéletesen reagált mindenre, hogy az képtelenségnek tűnt. Ezt Karlovy Varyban mertem csak elmondani neki. Amúgy eleinte dühöngve távozott a castingról, hogy ez a rendező nem normális, és teljesen elzárkózott a meztelenségtől. Aztán megnézte az Egyetleneimet, és azt mondta, abban annyira érzékenyen ábrázoltam a szexualitást, hogy megcsinálja a Zerót.”

„Miért is készítünk filmet?”

Persze elkerülhetetlen a kérdés, hogy mennyit profitált Nemes Gyula Nemes Jeles László sikeréből. Főleg hogy volt magazin, amely a Zerót Nemes László új filmjeként harangozta be. „Ha ez érdekel, igen, kaptam már gratulációkat a Saul fia miatt. De amúgy a Saul fia sikere ébresztette fel bennem megint azt az alapkérdést, hogy mi miért is készítünk filmet. Mert egy film célja az lenne, hogy megnézzék, mondjuk egymillióan a világon és beszéljenek róla. A magyar film ezt a kritériumot nagyon régóta nem tudta elérni. Ezt a gondolatot még sohasem hallottam kollégáktól, közben mindenki ezt érzi. Végül is az iráni film elég jó márka most. Ha picit erősödik a diktatúra, akkor a magyar film is jó márka lehet külföldön.”

©

Ha ennyire sötét az itthoni helyzet, ha akár tíz év is eltelhet, míg elkészül egy-egy magyar film, hamar felmerülhet a kérdés, miért érdemes ezt csinálni. „Én úgy éltem túl ezt az elmúlt tíz évet, hogy sok időt töltöttem Csehországban és Tanzániában is. Nekem óriási öröm, hogy van több hazám. Hogy van itthon meg otthon is.”

A magyar premierrel a Zero tíz évig húzódó viharos története lassan a végéhez közeledik. Nemes azonban nem hazudtolja meg magát arra a kérdésre, hogy van-e már következő filmterve: „lehetne ide válasz helyett egy képet berakni? Azt, ami a Facebookomon is nagy sikert aratott?”.

Ez az a kép, amely egyben a válasz a kérdésre:

Tegnap ket dolog tortent: a Zero forgalmazasi palyazatat visszautasitotta a filmalap, meg ez:

Posted by Gyula Nemes on Wednesday, 10 February 2016