szerző:
hvg.hu

Derűs, nyugodt iskolakezdésről, modern oktatási tartalmakról „jó és jobb iskoláról” áradozik az oktatásvezetés, miközben a párhuzamos valóságban minősíthetetlen színvonalú tankönyvekkel, bódé-tantermekkel, fásult pedagógusokkal, be nem fejezett iskolafelújításokkal találkozhatunk.

Hétfőn elkezdődött az új tanév, vasárnap megvolt a – 2010 óta nemzetinek nevezett – tanévnyitó is. Az utóbbin elhangzott lelkesítő mondatokat azonban nem mindenütt támasztja alá a rögvaló. Szeptember 1-jén a gyerekek kézhez kapták például a – tankönyvpiac államosításával egy-két kiadványra leszűkített listából választható – tankönyveket, amelyek Balog Zoltán tanévnyitó beszéde szerint az új alaptanterv értékeit hordozzák és „a komoly tudás” átadásának alapjai.

Gyorsan kiderült, hogy néhány ilyen tankönyv nemhogy komoly tudást, de teljes sületlenségeket, rosszabb esetben torz társadalomszemléletet vagy súlyos ideológiai maszlagot tartalmaz. (Ezekről itt és itt írtunk bővebben.)

Egyeduralkodó Valaczka

Az egyen-tankönyvesítés tehát rögtön bebizonyította, hogy az nemcsak ellentétes a modern pedagógia szemléletével, a gyerekek különböző képességeihez, szükségleteihez való alkalmazkodás és a tanári autonómia elvével, hanem kifejezetten káros mindenkinek, hiszen ha az az egy tankönyv rossz, akkor nincs alternatíva. Az állami iskolák számára (mert e téren is kivételek az egyházi és az alapítványi iskolák!) két megengedett tankönyv is csak ál-választási lehetőség: a sajtóban is sokat citált Valaczka András társszerző nevéhez köthető 7.-es irodalomkönyv párjának szintén Valaczka András a társszerzője (s így ugyanolyan sületlenségek olvashatók abban is). De ez még nem minden, az egyiket a jövőben kiváltó OFI-s könyvet kidolgozó szakmai bizottságot is Valaczka András vezeti. Azaz minden állami iskolás gyerek kénytelen szembesülni a nyugatimádás ártalmaival.

Mint írtuk, mindent elkövetett az oktatásirányítás – bevetette a postát, rendőrséget és a közmunkásokat is –, hogy idén megkapják időben a tankönyveket az iskolák. Nem sikerült: számos iskolából hallani, hogy összecseréltek könyveket, hiányosan érkeztek meg a tankönyvcsomagok.

A budakalászi iskola új tantermei
©

„Szinte egyetlen osztály sem rendelkezik minden tankönyvével. Pontosítok: szinte egyetlen tanulónak sem teljes a tankönyvcsomagja. Leginkább a nyelvkönyvek hiányoznak. Van olyan tanuló, akinek a 13 megrendelt tankönyvből mindössze 5 db van a csomagjában” – írja egy pedagógus. A szűkített listás Apáczai Kiadó 3. osztályos Olvasókönyvéhez például nem tartozik automatikusan hozzá az olvasás munkafüzet, így azt nem is tették a csomagba. „Szintén Apáczai Kiadó terméke a 3. osztályos matematika munkatankönyv, amely kétkötetes. Mivel a borítója csak a I. és II. feliratban különbözik, így a csomagolásnál gondolom ezt nem vették észre, mert vannak gyerekek, akiknek két első és vannak, akiknek két II. kötet jutott. Ez még jó, mert egymás között ma össze tudták cserélni. De vannak olyanok is, akik vagy csak első vagy csak második kötettel rendelkeznek.”

Szeptember 15-ig lehet pótrendelést kérni, így talán október közepére meg is érkeznek a hiányzó kötetek. Az iskolákba újonnan érkező diákok (akikről tavasszal még nem tudtak) „alapból” nem kapták meg a tankönyvcsomagokat, a merev állami tankönyv-értékesítés nem tud rugalmasan reagálni az újonnan felmerülő igényekre. Ennél még érthetetlenebb, hogy miért nem kapták meg a pedagógusok a számukra is vadonatúj könyveket, az azokhoz kapcsolódó tanmeneteket. Sok iskolából számoltak be, hogy a diákoktól kell kölcsönkérni a tanároknak a tankönyveket, hogy bele tudjanak nézni, fel tudjanak készülni az óráikra.

A centralizáció az e-naplóknak sem tett jót, a Klik elszúrta a közbeszerzési eljárást, így azok az iskolák, ahol az államilag erőltetett e-naplókkal adminisztrálta a napi működést, most hirtelen kénytelenek voltak papíralapú naplókra át (vissza)térni.

Magasan

„Magasan, az ünnep magaslatán kezdünk” – ujjongott továbbá Balog Zoltán a tanévnyitón. Kiemelte, hogy „a diákok sorsa és teljesítménye határozza meg, hogy milyen lesz Magyarország húsz-harminc év múlva”. A miniszter úgy véli, a pedagógusok is egyre derűsebbek lesznek, hiszen bérük – bíznak benne – érzékelhetően több. „Az egész nemzetnek szüksége van jó és jobb iskolákra” –foglalta össze az üzenetet Balog.

Ennek érdekében nem csak a tankönyvpiacot, hanem az egész iskolarendszert államosította a kormány, amelynek lényege, hogy az állami iskolák fenntartója a Klik nevű mamutintézmény lett, működtetője pedig jellemzően a helyi ön kormányzat. (Kivétel: az egyházi és alapítványi iskolák.) Ez ma is azt jelenti a gyakorlatban, hogy a legtöbb iskola felújítását, fejlesztését fedező költségek miatt egymásra mutogat a helyi önkormányzat és a Klik. Több helyen az agglomerációban ez azt eredményezte, hogy a – gyereklétszám-bővülés miatt – beígért új tantermek felépítése helyett konténer-tantermeket telepítettek.

„Azt hittem, beállt a kertbe az új HÉV. De így már értem, akkor az a kerek izé jobbra a vasnyújtóval meg az új tornaterem, igaz?” – írta egy kommentelő a Budakalászon telepített „új tantermeket” ábrázoló fotóhoz. A településen állítólag az önkormányzat ígérte korábban, hogy a fővárosból kitelepült családok miatt megnövekedett tanulólétszám miatt két új tantermet épít. Igen ám, de pénz híján a Kliktől várta a megoldást. A vége a kertbe telepített konténer lett, amibe valahonnan szereztek leharcolt kétszemélyes padokat, táblára nincs szükség, azt a falra nem lehet felerősíteni.

Ugyanezzel a megoldással próbálkoznak Dunakeszin is. A polgármester RTL Klubnak adott nyilatkozata jó példa az állami iskolarendszerben jellemző egymásra mutogatásra. Mint mondta, a 400 millióból felújított főtér például önkormányzati hatáskör, de az iskola fenntartója az állam, ahhoz nincs köze. A beígért iskolabővítés tehát az állam sara. A családok mindebből annyit érzékelnek, hogy a gyerekek egy része – amúgy havi 300 ezer forintért bérelt – konténer-termekben kezdi meg a tanévet.

Munkában Mekk Elek

A 18. kerületben látszólag szerencsésebb a helyzet. Egy iskolabővítést az önkormányzat tulajdonában, az iskolaudvarhoz közeli épületben oldottak meg. Az épület átalakítását azonban túl későn, átgondolatlanul kezdték el, így bár csilivili az új épület, gipszkarton falaira semmit – táblát sem – lehet felerősíteni. A diákoknak tornaórára, informatika-órára ráadásul át kell menniük a nagy épületbe, ami az őszi esőzések idején némi sárdagonyával ér fel.

Másutt a tornaterem felújításába csúszott egy apró hiba. „Kicserélték a bordásfalat, a nagy termet 3 kis részre lehet osztani a függönyökkel (fentről ereszkedik le egy gombnyomásra), viszont a bordásfalat oda rakták, ahol már megakadályozza, hogy a függönyt le lehessen engedni” – számol be a mekkeleki megoldásról olvasónk. Ugyanott a szeptemberre ígért műfüves focipályát még mindig építik.

Megint másutt az iskola alsó tagozatos szárnyának a vizesblokkjait újították fel. A piszoárok és a WC-tartályok lehúzójának felszerelésekor viszont megfeledkeztek arról, hogy az alsó tagozatra nem csak 3. és 4. osztályosok járnak. Az első és második osztályos gyerekek ugyanis egyiket sem érik fel.

Több helyen az egész iskolaépület fel van még állványozva. A debreceni Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola a tanév első napjaiban például még inkább munkaterületnek látszik.

Az „ingyenes” közoktatás

Egy kőbányai igazgató a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy míg korábban rendelet írta elő, hogy az önkormányzatoknak ki kell meszelni minden nyáron a tantermeket, ez ma már nem előírás, és sem a Klik, sem az önkormányzat nem állja az ilyen munkálatokat. „Kisebb javításokhoz, festésekhez, takarításokhoz a szülők segítségét vagyunk kénytelenek kérni” – mondta. Mint ahogy sok iskola kénytelen a szülőktől – az alapítványán keresztül – pénzt szedni az „ingyenes közoktatás fenntartására”.

Évnyitó egy budapesti általános iskolában
©

Egy másik kerületben a tankerülettől olyan leiratot is kapott az iskola, amely leszögezi, a Klik a pedagógusbéreken kívül mást nem fog finanszírozni. Arra hivatkoznak, hogy minden taneszköz fenntartása, állagmegóvása az önkormányzat feladata. Ez azokra az eszközökre is vonatkozik, amelyek a Klik leltárába kerültek az osztozkodásnál. Mivel a köznevelési törvény a taneszköz definícióját elég „lazán” adja meg, most mindent az önkormányzatra próbálnak terhelni.  (A Klik kénytelen így tenni, mert a pótköltségvetése a pedagógusbérekre sem elég, a dologi keret meg elfogyott márciusban.)

Szülők zsebe

„Több iskolában is felmerült az az ötlet, hogy azok a szülők, akik megtehetik, havi egy doboz cigaretta árát dobják be a közösbe, hogy áthidalhatóak legyenek a Klik finanszírozásból adódó hiányosságok” – írta a „megoldást” egy olvasónk. Másutt gyakorlatilag „kötelezettségként” írják elő az iskolai alapítványok támogatását.

Korábban volt pénz új bútorokra, tanítási eszközökre más beszerzésekre – ma már ez csak álom. Miközben az oktatásvezetés a modern 21. századi iskoláról beszél, megszüntették a korábbi – az iskolavezetők rendelkezésére álló – gyereklétszámtól függő informatikai normatívát, amiért számítógépeket vehettek az intézmények. Leharcolt, rossz gépek vannak az iskolák többségében, elavult programokkal. Az internet-hozzáférés sávszélességét pedig a gyerekek is kinevetik: 5-ször, 10-szer nagyobbhoz szoktak.

A köznevelési államtitkár szerint „nehéz, dolgos éveken vannak túl”, megújították az iskolarendszert. „Sok nehézség állt előttük, sok kérdést kellett jól vagy még jobban megválaszolni, és sok konfliktust kellett a gyermekek érdekében feloldani” – mondta Czunyiné Bertalan Judit a tanévnyitón.

Cikk megosztása
Címkék