Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#44)
Bár a hatályos pártprogramjában nem szerepel, jelek mutatnak arra, hogy a Fidesz átformálná az országnak a rendszerváltás idején kialakított közjogi berendezkedését. A jelek haloványak ugyan, és az alkotmánymódosításhoz szükséges többségre sincs túl nagy esély, érdemes mégis megvizsgálni, mi szól a kétkamarás parlament mellett, még inkább ellene. A változtatás nem ördögi, de szükségtelen, sőt káros.
Trükkfelvétel a Parlamentről. A dupla az semmi  © hvg.hu |
Nemzetstratégiai érdekek
A haza üdvéért való aggódás mellett olykor megvillan az a szándék is: a saját javukra módosítanák a hatalmi ágak viszonylatait, céljuk, hogy több választási cikluson át tarthassák maguknál a hatalmat. Érdemes tisztázni: ez legitim cél egy politikai párt részéről. A kérdés csak az: a köztársaság intézményeinek átalakításáért mekkora árat kellene fizetnie a magyar demokráciának?
A Navracsics Tibor vezetésével megalkotott „új jobboldali program”, az Erős Magyarország mélyen hallgat arról, hogy a Fidesz változtatni szeretne a demokratikus intézményrendszeren. De hogy mégis lehet ilyen szándéka, arról a közvélemény idén tavasszal szerezhetett először tudomást, amikor Stumpf István politológus, Orbán Viktor egykori kancelláriaminisztere megpendítette egy rádióinterjúban, hogy át kell alakítani a köztársasági elnöki szerepkört. A már jó ideje az erős állam mellett kampányoló expolitikus üdvösnek tartaná, ha az államfő mandátuma ötről nyolc évre nőne, és megkapná „a nemzetstratégiai érdekek szempontjából fontos területeket”. Ez a szerep állítólag feküdne Orbánnak is. A baloldali orgánumok megfejtését, miszerint ez lenne a Fidesz „közjogi programja”, a párt azonnal visszautasította, és Stumpf is sietett világossá tenni, ő ezt mint tudós mondta, egyébként is régóta ez a véleménye.
Egyről kettőre
Kisebb figyelem vetült a rádiós interjú másik közjogi ötletére. „Kellene egy olyan kamara is a parlamentben, amelyben a nem pártpolitikai alapon történő reprezentáció is helyet kaphatna. Ki lehetne szélesíteni a politika bázisát, és a pártpolitikai szempontok mellett területi, civil, korporatív, tudományos és egyéb szempontok is megjelennének, úgy, amilyen a társadalom, és úgy, hogy nem növelnénk a parlamenti képviselők számát, sőt csökkentenénk” – hangzott Stumpf javaslata.
A folyóirattermést böngészve most újabb jelére bukkantunk annak, hogy a Fideszt legalábbis foglalkoztatja a törvényhozás egyről kétkamarássá alakítása. A kérdést Salamon László országgyűlési képviselő a Magyar Szemle legutóbbi számában tűzte újfent napirendre. Persze, jogászosan óvatosan, az esetleges kifogásokat is bemutatva, de mégis csak egyértelműen a kétkamarás parlament mellé teszi le a garast. Igaz, Salamon jelenleg a KDNP frakciójában ül, de kilenc éven át a Fidesz képviselője volt, fideszes párttagsága ma is élő, és bár nem tölt be vezető posztot Orbán pártjában, közjogban tekintélynek számít a jobboldalon. És hát, a Fidesz–KDNP-pártszövetség jellegét sem kell külön ecsetelnünk ahhoz, hogy megértsük, nem mindegy, miről ír Salamon. Többről lehet itt szó, mint „tudósi munkásságának” részéről.
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#44)
g*
jamal barátja
strawman
atis123
A kétkamarás parlamentben a két kamara ellenõrzi egymást. Egyik sem áll a másik felett és alatt.<br>A demokráciához a mai magyar parlament messzebb van mint két kamarával. Nagyon erõsödik a központosítás elve, és a kádári szellemiség visszatérése.<br>A mai magyar választási rendszer az egyik legbonyolultabb a világon.<br>Ma egy köztársasági elnök nem tud pótolni egy kamarai kollektívát. <br>Ma az Alkotmánybíróság szerepe is belenyúlik a hiányzó második kamarába.<br>Égbekiáltó hiba a második kamara elfojtása.<br>A gyakorlatban semmi sem olyan tökéletes mint az elméletben. Sehol nem szándékoznak leépíteni egy kamarát ahol kettõ van.<br>Kész röhej a magyar politika az egykamarás rendszerével Európában.<br>