Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"4328ec37-adb5-4915-a49a-6fbecfe2d44f","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Az önállóságunkat védve léptünk ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból, amely “politikai szervezetté vált”, az izraeli kormányfőt pedig nem is akartuk, de nem is tudtuk volna letartóztatni – erős kijelentésekkel indult pénteken reggel Orbán Viktor szokásos interjúja a Kossuth rádióban, amit a Momentum ismét próbált a kapunál akciózva megakadályozni.","shortLead":"Az önállóságunkat védve léptünk ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból, amely “politikai szervezetté vált”...","id":"20250404_Orban-Kossuth-radio-interju","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4328ec37-adb5-4915-a49a-6fbecfe2d44f.jpg","index":0,"item":"e8a94fd0-4599-4a97-9b09-111dab21a245","keywords":null,"link":"/itthon/20250404_Orban-Kossuth-radio-interju","timestamp":"2025. április. 04. 07:42","title":"Orbán: Akkor sem tudnánk letartóztatni Netanjahut, ha akarnánk","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c2d780a5-ac37-4cb6-80ad-fc908944b82a","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A felmondási eljárást a kormány csütörtökön kezdeményezi.","shortLead":"A felmondási eljárást a kormány csütörtökön kezdeményezi.","id":"20250403_Gulyas-Gergely-Magyarorszag-kilep-a-Nemzetkozi-Buntetobirosagbol-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c2d780a5-ac37-4cb6-80ad-fc908944b82a.jpg","index":0,"item":"c2f0f9dd-a466-4a5c-9efc-943764f6445e","keywords":null,"link":"/itthon/20250403_Gulyas-Gergely-Magyarorszag-kilep-a-Nemzetkozi-Buntetobirosagbol-ebx","timestamp":"2025. április. 03. 09:55","title":"Gulyás Gergely: Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"7a33ad21-c46e-44f6-8193-5b9ad11d730b","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Az okosórás világ hajnalán világszerte nagy népszerűségre szert tett Pebble márka alapítója egyfajta nosztalgiából két olyan okosórát is a piacra küld, amelyek olyanok, mint a hajdani sikertermékek. Nyílt forráskódú operációs rendszerük van, több ezer alkalmazással kompatbilisek, és akár egy hónapig is bírják egy feltöltéssel.","shortLead":"Az okosórás világ hajnalán világszerte nagy népszerűségre szert tett Pebble márka alapítója egyfajta nosztalgiából két...","id":"20250403_pebble-okosora-visszateres-core-2-duo-core-time-2-specifikacio","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/7a33ad21-c46e-44f6-8193-5b9ad11d730b.jpg","index":0,"item":"525c8f20-390c-47c8-a898-a4fa595824b9","keywords":null,"link":"/tudomany/20250403_pebble-okosora-visszateres-core-2-duo-core-time-2-specifikacio","timestamp":"2025. április. 03. 08:03","title":"Visszatér a legendás karóra, és csak 30 naponta kell majd tölteni","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"560c336b-4f12-4f24-8b4d-6ca0a4366c05","c_author":"MTI","category":"vilag","description":"A Kidflix nevű oldalra 91 ezer pedofil videót töltöttek fel 2001 óta, 79 embert vettek őrizetbe a hatóságok és 3 ezer elektronikus eszközt foglaltak le.","shortLead":"A Kidflix nevű oldalra 91 ezer pedofil videót töltöttek fel 2001 óta, 79 embert vettek őrizetbe a hatóságok és 3 ezer...","id":"20250402_europol-pedofil-kidflix-kiberbunozes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/560c336b-4f12-4f24-8b4d-6ca0a4366c05.jpg","index":0,"item":"0c787cb7-9dde-4e9c-913b-e0ee41b9addc","keywords":null,"link":"/vilag/20250402_europol-pedofil-kidflix-kiberbunozes","timestamp":"2025. április. 02. 21:59","title":"Europol: felszámolták a világ egyik legnagyobb pedofilplatformját","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4a60202f-9c77-4148-b36f-f9393c98f457","c_author":"Szabó Yvette","category":"360","description":"Alig két hónapon belül már a második cégét indítja el Fellegi Áron.","shortLead":"Alig két hónapon belül már a második cégét indítja el Fellegi Áron.","id":"20250403_Az-exminiszter-fia-tanacsot-ad-hvg-cegvilag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4a60202f-9c77-4148-b36f-f9393c98f457.jpg","index":0,"item":"09a2f9e6-151b-4191-8ccb-a08ca3a8625c","keywords":null,"link":"/360/20250403_Az-exminiszter-fia-tanacsot-ad-hvg-cegvilag","timestamp":"2025. április. 03. 06:15","title":"Az exminiszter fia tanácsot ad","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"881842cc-85b0-477c-bd0a-2a5d55b5a0e1","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A gazdasági miniszter szerint nincs értelme az adócsökkentéseknek, mert azok úgyse mennek át a fogyasztói árakba. Nagy Márton arról nem beszélt, hogy az adóemelések viszont beépülnek az árakba.","shortLead":"A gazdasági miniszter szerint nincs értelme az adócsökkentéseknek, mert azok úgyse mennek át a fogyasztói árakba. Nagy...","id":"20250403_nagy-marton-kulonadok-arak-osszefugges","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/881842cc-85b0-477c-bd0a-2a5d55b5a0e1.jpg","index":0,"item":"6daa8c7b-ea0d-4663-aec9-61292d358019","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250403_nagy-marton-kulonadok-arak-osszefugges","timestamp":"2025. április. 03. 09:33","title":"Nagy Márton megfejtette, mi az összefüggés a különadók és az árak között","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e5652bba-a82a-410d-b4cb-2b534c439724","c_author":"hvg.hu","category":"gazdasag","description":"Az X nem küzd eléggé a dezinformáció ellen, ráadásul még átláthatóságban is elmarad a kívánttól.","shortLead":"Az X nem küzd eléggé a dezinformáció ellen, ráadásul még átláthatóságban is elmarad a kívánttól.","id":"20250404_elon-musk-x-eu-birsag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e5652bba-a82a-410d-b4cb-2b534c439724.jpg","index":0,"item":"29e34678-9f35-40bd-a3c3-3117a6b39b10","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250404_elon-musk-x-eu-birsag","timestamp":"2025. április. 04. 09:32","title":"Az EU 1 milliárd dollárra bírságolná Elon Musk közösségi oldalát, az X-et","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3514a658-bf15-4449-b2dc-7969f0f06a7c","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"P. Lászlót 2019-ben ítélték életfogytiglanra, miután az általa készített pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt.","shortLead":"P. Lászlót 2019-ben ítélték életfogytiglanra, miután az általa készített pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két...","id":"20250403_p-laszlo-terez-koruti-robbanto-zarkatars-verekedes-itelet-ugyeszseg-fellebbezes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3514a658-bf15-4449-b2dc-7969f0f06a7c.jpg","index":0,"item":"44a34af3-4211-4a68-830f-a5fb51cae2d0","keywords":null,"link":"/itthon/20250403_p-laszlo-terez-koruti-robbanto-zarkatars-verekedes-itelet-ugyeszseg-fellebbezes","timestamp":"2025. április. 03. 09:58","title":"Zárkatársa megverése miatt is elítélték a Teréz körúti robbantót, az ügyészség fellebbezett","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Mínusz három év iskola, mínusz hatvan év történelem
Tetszett a cikk?
Utoljára az ötvenes években volt 15 év az iskolakötelezettségi korhatár. A Széll Kálmán-terv most ezt tartalmazza. A szolidabb kormánypárti tervek is 16 évről szólnak. Orbánék pénzt spórolnának, egyben kielégítenék a középosztály szegregációs és az iparbárók munkaerőigényeit.
Mi a baj a kormány tervével, hogy 15 vagy 16 évre akarja csökkenti a tankötelezettség korhatárát az eddigi 18-ról? Hiszen a legtöbb uniós tagállamban is rövidebb ideig kötelező iskolába járni. Ráadásul a hosszabb tankötelezettség önmagában nem garantálja, hogy nem lesz korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás. Két nemrég megjelent folyóiratcikk is foglalkozik a kérdéssel. Havas Gábor és Zolnay János szociológusok, az oktatáskutatás régi motorosai a kormányváltással felszámolt integrációs oktatáspolitika értékelése kapcsán a Beszélőben írnak róla, míg Ámon Katalin egész cikket szentel neki a Kritikában.
„Erkölcsi kérdés”
Mindkét írás határozattan elítéli az Orbán-kormány törekvését, s mindkettő állítja, mindez arról is szól, hogy az új rezsim egy újabb társadalmi térről, ezúttal az iskolából akarja kiszorítani a szegényeket és cigányokat. Ámon felidézi Orbán Viktor szavait, aki szerint „a kormány erkölcsi kérdésként kezeli, hogy megtanítsa dolgozni az embereket”. A feladat igazán heroikusnak tűnik, különösen egy olyan férfiú által megfogalmazva, aki – írd és mondd – öt hónapot töltött hagyományosnak mondható pénzkereső tevékenységgel (szociológusgyakornok volt a szövetkezeti kutatóban), mielőtt végképp beszippantotta volna a politika pezsgő világa. De nem csak azért. Hanem mert ha kicsit is komolyan vesszük a miniszterelnöki szavakat, akkor nem érteni, a gyakorlatban hogyan képzelendő el a munkára tanítás, ha közben két vagy három évvel csökkentjük a tankötelezettségi kort. Ez az út nem a munka szép új világába, hanem a reménytelen munkanélküliségbe vezet.
Diák tüntetők. Ők már megtanulták
MTI / Kászoni László
A kabinet oktatáspolitikai törekvései, így a korhatárkurtítás is beleilleszkedik abba a társadalmi programba (Bozóki András „osztálypolitikának” nevezi), amit a kormány nagy igyekezettel és leleménnyel valósít meg. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár deklarálta, hogy a közoktatást nem tekinti szolgáltatásnak, és a kormányváltás óta az iskola világában egyre kevésbé a családok és gyerekek szempontjai a meghatározók, sokkal inkább az államé és a munkaadóké. Az Iparkamara vagy a VOSZ korifeusai régóta elégedetlenek az oktatási rendszerrel, mert – mint Parragh László kamarai elnök is mondta – rövid, gyakorlatorientált szakképzést szeretnének. Vagyis leginkább ügyes és engedelmes betanított munkásokra van szükségük, nem „túlképzett” munkavállalókra.
A 2000-es PISA-vizsgálatok sokkolták a szakmát és a döntéshozókat, világossá tették, hogy a magyar iskolák közti kirívó teljesítménykülönbségek leginkább azért alakulhatnak ki, mert Európában szokatlanul korán elkezdődik a gyerekek szelekciója. A hazai közoktatás tehát nem a társadalmi különbségeket enyhíti, hanem éppenséggel növeli azokat. Ezt a kíméletlen, gyerek és gyerek közti szelekciót vállalja most fel nyíltan az Orbán-kormány, beismerve hogy képtelen orvosolni az „öröklött helyzetet”. Márpedig „a nagyon erős szelekcióra építő oktatási rendszerek nem teljesítenek jól”. A hivatkozási alap pedig az előző kormányzatok integrációs politikájának „kudarca”. Csakhogy ez több szempontból is hamis beállítás. Egy részről az új nemzetközi vizsgálatok némi javulást mutatnak a tanulói teljesítményekben, más részről ott ahol a közegellenállás ellenére mégis sikerült csökkenteni a szegregációt, kimutathatóan jobbak lettek az eredmények. Éppenséggel nem az integrációban keresendő a kudarc lényegi oka, hanem annak részlegességében, voltaképpen elmaradásában.
Képmutogatók
Havas és Zolnay statisztikákkal bizonyítják, hogy az előző oktatási kormányzatok sokszor félszeg törekvése arra, hogy visszafordítsák a szegregációs folyamatot, nem sikerült, sőt az elkülönítés felerősödött. Csakhogy azt is hozzáteszik: „Képmutatás azt állítani, hogy az esélykiegyenlítő, integrációs oktatáspolitika »nem hozta meg a kívánt eredményeket«; valójában az intézkedéseket csak töredékesen és egyenetlenül sikerült átültetni a gyakorlatba. Az oktatási kormányzat 2002 után szembenézett a magyarországi közoktatás – korántsem csak romákat érintő – rendkívüli egyenlőtlenségével, és megkísérelte a korrekciót: a halmozottan hátrányos helyzetű kategória megkonstruálásával definiálta az esélykiegyenlítő oktatáspolitika célcsoportját; ötéves korra csökkentette a tankötelezettség alsó határát; igyekezett csökkenteni az iskolák szelekciós lehetőségeit. Megszigorította a sajátos nevelési igényű minősítés eljárását, és bátorította, hogy az enyhe fokú értelmi fogyatékosnak minősített diákokat társaikkal együtt tanítsák. Sokat tett azért, hogy elterjedjenek a hagyományos frontális módszerrel szakító, alternatív, személyiségközpontú tanítási módszerek. Nem kívánta azonban felborítani a közoktatás rendszerváltás után kialakult kereteivel, mert hitt abban, hogy a tanszabadság összeegyeztethető az esélyegyenlőségi fordulattal. Lehet, hogy ez hiú remény volt, de sem a részleges siker, sem a részleges kudarc nem lehet hivatkozási alap azok számára, akik elvi alapon ellenzik az esélyteremtő oktatáspolitikát, és szándékosan erősítik az iskolarendszer szelektivitását.”
Írástanítás. Szenzomotorikus problémák
Túry Gergely
Túl a koncepcionális problémákon, a tankötelezettségi korhatár leszállítása számos gyakorlati következménnyel jár majd, mégpedig károsokkal. A korhatárnövelés következményeként ma Magyarország az uniós átlagot (77%) meghaladóan magas a 18 éves iskolások aránya (84%). Ez az arány biztosan csökkenni fog. Ami nem csak a statisztikai szépérzékünket sérti, de ennél fontosabb, hogy a szegények felnövekvő generációit záródnak majd ki a társadalomból – gyakorlatilag végérvényesen.
Az adatok cáfolhatatlanul bizonyítják az iskolai végzettség és a foglalkoztatottság szoros kapcsolatát, és az unión belül éppen Magyarországon a legdrámaibb ez az összefüggés. Havasék is rámutatnak, hogy az aktív korúak közül nálunk dolgoznak a legkevesebben, „és ennek legfőbb oka, hogy az alapképzettségűek, tehát a kizárólag általános iskolai végzettségűek aktivitási rátája extrém mértékben alacsony: ennek a rétegnek mindössze 28 százaléka dolgozik legálisan, szemben az EU 43 százalékos rátájával. A csak alapképzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon magasabb, mint a többi visegrádi országban. Ha 15 éves korra csökkentik a tankötelezettséget, akkor ez a helyzet még rosszabbá válik.”
MTI / Máthé Zoltán
A kormányzat hivatkozása a nyugati példákra, amelyek esetében 16 vagy 17 év a korhatár, leginkább azért fals, mert – írja Ámon Katalin – a korhatár kijelölése „csak a szakképzési formákkal és időtartamokkal nyerhet értelmet”. Márpedig az unióban többnyire ott tart 16 éves korig a tankötelezettség, ahol szakképzés ideje is 16 évnél fejeződik be. Ehhez képest a Fidesz oktatási tótumfaktumának, Pokorni Zoltánnak a gondolatkísérlete az általános iskola 9 évfolyamossá hosszabbítására azt a jövendőt előlegezi, hogy sok mélyszegény gyerek általános iskolai végzettséggel hagyja majd abba tanulmányait.
A „kommunista örökséggel végérvényesen leszámolni” vágyó Orbán-kormány a korhatárkurtítással most éppen az ötvenes évekbe tervez időugrást, hiszen Kádárék már 1961-ben 16 évesre emelték a korhatárt. Igaz, a kádári vonallal meg – Hoffmann államtitkár pedagógiai eszményein túl még – az rokonítja kormányunk oktatáspolitikáját, hogy míg akkoriban nagyipari vezetők diktálták, addig ma „topvállalkozók” tolmácsolják a „társadalmi igényeket”. Az átkosban nem a több szövőnőt vagy olvasztárt követelő tippadók, hanem az ország fizette meg a közoktatás valós költségeit, a társadalmi költségeket is. A mostani oktatáspolitikai fordulat következményei várhatóan hasonlóan épületesek lesznek.
„Ez téboly! Ez tényleg a jogállam vége, ez tényleg az alkotmányos demokrácia vége. Ehhez képest keveslem az őrjöngést, amit a parlament, az utca és általában a magyar társadalom produkált” – véli az új médiaszabályozásról Szilágyi Ákos esztéta. Nincs egyedül.
Lehet-e párhuzamot vonni „Napóleon Lajos” államcsínye és aközött, amin a Fidesz nagy erőkkel munkálkodik? Hogyan kerül Alexis de Tocqueville az asztalra?
A fejlett világ kormányai igyekeznek megfordítani a népesedési trendeket, több születő gyereket akarnak. „Egy gyermeket a férjnek, egyet a feleségnek, egyet pedig az államnak” – szól az ismerős ausztrál állami szlogen. A legtöbb kormány pénzzel is ösztönzi a szüléseket. Milyen eredménnyel?
Elképzelt bokszmeccs: jobb sarokban a Fidesz, bal sarokban a társadalom. Előbbi trénere Arisztotelész bácsi, utóbbi edzője Hegel mester. Megszólal-e a gong?
A Fidesz nyers osztálypolitikát űz, amelyben a privilegizált csoportoknak még kedvezőbb helyzetet teremt a szegények és a lecsúszók kárára – véli Bozóki András politológus. A nemzeti és multiostorozó retorika csak látszat, pántlika, hogy így-úgy elfedje a neokonzervatív nyomulást.
A médiaszabályozás és az alkotmány után a törvényeknek harmadik, a demokrácia velejét jelentő csoportja van soron: a parlamenti választások szabályai. A kormánypárti kétharmad most megmutathatná, képes önmérsékletre. Ám sokan attól tartanak, hogy inkább ismét a foga fehérjét mutatja majd ki.
Kétszáz éve mérgezi a kelet-európai politikát az öncsaló nemzeti romantika, amely nemcsak remekműveket és hajlékony nemzeti nyelvet adott, de gyermeteg és irracionális közgondolkodást is. Legotthonosabban még mindig a nemzeti fantazmagóriák közt érezzük magunkat.
A cigányokról való beszédet soha nem korlátozta acélabroncsos tabu, de ma már valóban bármi ocsmányságot nyilvánosan el lehet mondani embertársainkról. Miről, kiről szól a cigányozás? Erre keresik a választ társadalomkutatók. Nem meglepő módon nem elsősorban a cigányokról.