szerző:
hvg.hu

A két versenyzőt a szövetség nem engedi el Rióba. Jogilag még nem biztos, hogy doppingvétséget követtek el, de erős a gyanú. Abból, hogy kikkel pótolnák őket, az is kiderült, kikről van szó, bár nem nevezték meg őket.

Éppen egy héttel ezelőtt érkezett hír arról, hogy doppingolás miatt nem indulhat a riói olimpián 200 méteren a címvédő orosz kajakpáros, ezzel a magyar Horváth Bence–Szomolányi Máté-párosnak a legnagyobb ellenfele hullott ki. Tegnap pedig két magyar sportolót hívtak vissza az olimpiai indulástól, mert tiltott szert találtak a szervezetükben.

Nem mondják meg, de nem titok

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) szokásához híven nem hozta ugyan nyilvánosságra az olimpiától eltiltott sportolók nevét, azt azonban elárulta, kik ugranának be a helyükre, ha ahhoz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség is hozzájárul. A megnevezett Molnár Péter és Tótka Sándor 200 méteren, kajak kettesben versenyeznek, tavaly világbajnokok voltak, de a válogatón a Horváth–Szomolányi-duó mögött végeztek, ebből pedig kimondatlanul is következik, hogy ezt a kettőst kellene pótolniuk Rióban. Horváth Bence indult volna 200 méter egyesben is, az még nem dőlt el, ebben a számban ki indulna helyette.

Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke
©

 Nem doppingvétség, de nem helyes

Jó döntés született – ezt mondta Baráth Etele, az MKKSZ elnöke, arról, hogy annak ellenére tették ki a két férfi kajakost a riói olimpiára készülő csapatból, hogy nem történt doppingvétség. Mint fogalmazott: "Az MKKSZ másfél-két évvel ezelőtt elkötelezte magát a zéró tolerancia elve mellett. Jogilag ugyan a mostani két eset nem minősül doppingvétségnek, de kérdezem én: ha tudok róla, hogy valaki tiltott szerrel él, és engedem versenyezni, az helyes? Ez az oka, hogy az elnökségünk hétfőn úgy döntött, a két érintett kajakos nem utazhat az olimpiára."

Az olimpiai időszak kényes
Ha nem olimpiai időszakban lesz gyanús egy sportoló, majd kiderül, hogy nem vétkezett, a nevét nem teszik közzé. Ilyen esetekről is tájékoztat a MACS nyilvános listája, mely szerint 2015 márciusa óta négy esetben is előfordult, hogy találtak tiltott szereket sportolóknál, de a vizsgálat azzal zárult, hogy gyógyászati célú mentesség miatt doppingvétséget nem állapítottak meg. A MACS által is alkalmazott nemzetközi szabvány szerint az atipikus eredményeket felülvizsgálják, nem történt-e hiba a teszteléskor, illetve hogy az adott esetre adható-e gyógyászati célú mentesség a nemzetközi követelményekben foglaltak szerint.

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője szerint a jogi lehetősége meglett volna annak is, hogy a két kajakos kijusson az olimpiára, ám mivel július 24-től olimpiai időszak van, így már olimpiai doppingvétségnek számított volna, ha bebizonyosodik, hogy pozitív lett a mintájuk. "Az egyik minta ráadásul nagyon gyanús, és mindkettőnél elmondható, hogy találtunk valamit, hiszen negatív csak akkor lett volna a minta, ha nem találunk semmit" – mondta a hvg.hu-nak Tiszeker. Hozzátette, "normális esetben" egyáltalán nem került volna nyilvánosságra az eljárás ebben a szakaszban, mivel még az analitikai vizsgálatok is zajlanak. Ezt az olimpia közelsége kényszerítette ki. Mint fentebb említettük, így esély van arra, hogy az eltiltottak helyett más kajakosok indulhassanak a játékokon.

A Nemzetközi Antidopping Ügynökség, a WADA évek óta szeretné elérni, hogy a növekedési hormonokat is ki lehessen mutatni a vizsgálatok során, erre márciusban vezették be a megfelelő tesztmódszert. Ez nem is egy egyszerű mintavétel, hanem egy vizsgálatsorozat. A két érintett magyar kajakos esetében egy július 11-i és egy 22-i (tehát még az olimpiai időszak előtti) vizsgálat eredményéről van szó, amely szintetikus növekedési hormont mutatott ki szervezetükben. A hazai labor Tiszeker Ágnes szerint nem sokat tehetett az olimpiai időszak miatt, azonnal értesítenie kellett a WADA-t, a Nemzetközi Antidopping Ügynökséget, és egy-egy mintát kiküldtek a módszert kifejlesztő londoni szaklabornak, amely ezeket már Rióban vizsgálja meg.

Tiszeker Ágnes
©

Jobb, ha valaki nem az olimpián bukik le

A két versenyző 3-3, úgynevezett atipikus mintát produkált, és bár a szintetikus növekedési hormont nem olyan mennyiségben találták meg a leletükben, hogy mintájuk pozitívnak minősülne, de attól ez még olyan tiltott anyag, amely véletlenül aligha került volna a sportolók szervezetébe (ráadásul legalább három mintavétel alkalmával), így a szövetség annak ellenére fegyelmit kezdeményezett ellenük, hogy a doppingvétség nem bizonyosodott be. Az, hogy még nem pozitív, de már nem negatív a minta, azt jelenti, hogy a mérési hibahatár közelében mozog, de mivel tudatos bevitelt feltételez, ezért dönthetett így a szövetség. Pláne, ha ilyen anyaggal a szervezetükben ütöttek el az indulás lehetőségétől egy olyan sportolópárost, amelynek leadott mintája tiszta volt. Ha a vizsgálat során az olimpiai időszak előtt adott mintát végül egyértelműen pozitívnak értékelik, az ügy akkor is nemzeti hatáskörben marad, és nem számít olimpiai doppingvétségnek, ez pedig az érintett sportolóknak sem mindegy további karrierjük szempontjából.

©

A két magyar kajakosról szóló határozat egyébként egy napon született a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Közgyűlésének döntésével, amely megerősítette a NOB végrehajtó bizottságának korábbi döntését, hogy nem tiltják el a komplett orosz csapatot a riói részvételtől. Thomas Bach, a NOB elnöke a vitában a nemzetközi doppingellenőrzés teljes átalakítását sürgette, hogy többet ne fordulhasson elő állami háttérrel véghez vitt doppingolás, mint az oroszoknál, amelyet a WADA nem volt képes megakadályozni.