Balogh Csaba
Balogh Csaba

Az első mobiltelefonos hívást 40 éve, 1973. április 3-án indították egy 23 centiméteres készülékről. Az iparágban azóta rengeteg dolog történt, a mobiltelefon ma már egyre kevésbé mobil és legkevésbé telefon.

Stílusos módját választotta az idén 85 éves Martin Cooper, a mobiltelefon feltalálója találmánya világhódító útjára indításának. 1973. április 3-án fogta magát, és a világ első mobiljáról felhívta az egyik konkurens telekommunikációs cégnél dolgozó kollégája vezetékes telefonját, és bejelentette: ő most egy igazi mobiltelefonról beszél.

Martin Cooper és találmánya 2007-ben

A híváshoz használt készülék később a világ első mobiltelefonjaként kereskedelmi forgalomba is került, de csak 10 év múlva, 1983-ban. A Motorola DynaTAC 8000x 23 centi magas volt, egy 10 órán át tartó teljes feltöltéssel 30-35 percet lehetett telefonálni vele. A telefont 3995 dolláros áron kezdték el árulni, ami az USA központi bankja szerint mai értékre konvertálva nagyjából 9200 dollárnak felel meg. Ez aktuális árfolyamon számolva 2,1 millió forintot jelent. A Motorola DynaTAC magas ára és mai szemmel nézve kedvezőtlen tulajdonságai ellenére is sikeres volt.

Mit kíván a mobil nemzet?

A mobilok világa azóta érdekes fejlődési útvonalon ment keresztül. A hagyományos készülékekkel szemben egyre többen előnyben részesítik az okostelefonokat – az Ipsos adatai szerint jelenleg a magyarországi felnőtt lakosság 27 százaléka, azaz közel 2,3 millió ember rendelkezik ilyen készülékkel.

Az okosmobilok és úgy általában a mobilok legújabb korszakát az iPhone hozta el. Steve Jobs 2007. január 9-én mutatta be az Apple első okostelefonját, az iPhone-t. A készülék nemcsak azok mobilozási szokásait változtatta meg, akik vettek belőle, az iPhone megreformálta a teljes iparágat: megváltoztatta a később berobbanó, azóta az iPhone-on futó iOS-t megelőző Android rendszer irányát, bedöntötte a későn ébredő Nokiát és a BlackBerry pénzügyeit is. Az iránnyal együtt viszont a felhasználás módja is rengeteget változott.

Kevésbé mobil, kevésbé telefon

A mobiltelefonokból “telefon” rész egyre inkább kikopik – legalábbis ami a hagyományos, nem VoIP telefonálást illeti –, és az SMS is túl van már a csúcsponton. Az Ipsos kutatása szerint a magyarországi okosmobilosok napi 75 percnyi mobilhasználattal töltött időből csupán 7 perc 25 másodpercet fordítanak telefonálásra, míg 9 perc 51 másodpercet facebookoznak, 9 perc 16 másodpercig híreket olvasnak és 2 perc 34 másodpercig használják a Twittert. A nők átlagosan 10, a férfiak pedig 18 alkalmazást telepítenek készülékükre.

Ha jobban megnézzük a trendet, akkor a mobiltelefon kifejezésből nem csak a szóösszetétel második tagja gyengül, hanem az első is a “kevésbé egyszerűen hordozhatóság” irányába halad. Nem is olyan régen még a több elektronikai eszköknél megfigyelhető “minél kisebb, annál high-techebb” volt a jelszó, a mobilok mérete az utóbbi években növekedésnek indult. Míg a kilencvenes évek népszerű mobiljai is csak 12 centis magasság körül voltak – a cikk szerzőjének első mobilja, a Siemens C25 kilógó antennával együtt is csak 11,7 centis volt –, addig az egyik feltörekvő kínai gyártó az idén januárban, Las Vegasban tartott CES szórakoztatóelektronikai vásáron már egy 16,3 cm-es készüléket mutatott be. Ráadásul a Huawei-re hamarosan a legnagyobb mobilgyártó kontrázhat rá, ha minden igaz, a Samsung heteken belül bemutatja saját gigamobiljait.

Nyugati, de keletre tart

Ahogy a Martin Cooper által 40 éve kipróbált első mobil, úgy a mobiltelefónia következő pár évtizede is az Egyesült Államokhoz köthető, ma már egyértelműen Kína a központ, három tekintetben is.

Egyrészt a kínai gyártók, leginkább a ZTE és a Huawei, egyre nagyobb szerepet harapnak ki az értékesítési tortából, miközben – ahogy ez éppen a fenti CES szakkiállításon is látszott – egyre inkább átveszik az innovátori szerepet is. Ha a keleti vonalat teljes egészében nézzük, idesorolva a dél-koreai Samsungot és LG-t, a japán Sonyt, valamint a tajvani ASUS-t és HTC-t is, akkor még erőteljesebben látszik a kelet ereje.

Másrészt nem csak a kínai gyártók készülékeiben van kínai alkatrész: az Apple-től a Motorolán át a Nokiáig gyakorlatilag majdnem minden fontosabb szereplő keleten, azon belül is sokan Kínában, jelentős részük pedig a Foxconn valamelyik gyárépületében rakatja össze az otthon megtervezett készülékeket.

Harmadrészt a keleti fogyasztói piacok is erősödnek, olyannyira, hogy az Apple például – egy, a cégtől szokatlan lépéssel – az elmúlt időszakban élesen bírált és tisztességtelennek nevezett kereskedelmi módszerei miatt nemrég bocsánatot kért a kínaiaktól, érezve az önmagában is 1,3 milliárd fős lakosságú ország mint jelentős piac fontosságát.