Újabb ázsiai akkuipari cég jött volna Magyarországra, de gyorsan meggondolta magát
A Henkel-gyár bezárását megszenvedő Körösladány ajtórésébe bedugta a lábát egy dél-koreai akkuipari vállalkozás, amely végül visszalépett.
Egyedülálló mesterséges intelligenciát fejlesztettek a Glasgow-i Egyetem kutatói. A modell a korábbi viselkedési minták alapján képes lehet megjósolni, hogy hol lehetnek a természetben eltűnt emberek. A rendszer ehhez egy hőtérképet is készít, ami pontosabban behatárolja, merre érdemes elindítani a keresést/mentést – írja az Interesting Engineering. Mindez – vélik a szakemberek – ahhoz is hozzájárulhat, hogy a jövőben újfajta mentési technikákat dolgozzanak ki.
Jan-Hendrik Ewers, az egyetem doktorandusz hallgatója szerint a mesterséges intelligencia eredménye több alrendszer döntése alapján születik meg. Ezen alrendszerek mindegyike egy adott dolgot tart szem előtt, olyasmit, ami egy bajba jutott ember döntését is befolyásolhatja. Ezek közé tartozik például az, hogy az adott személy fákat, utat, ösvényt, épületet vagy épp vizet próbál-e megtalálni.
A szimulációkban a rendszer olyan tényezők alapján dönti el, hogy merre induljon tovább, mint például az aktuális tartózkodási hely, vagy van-e a közelben olyan terep, amin könnyebben mozog a bajba jutott személy.
A szakember és csapata a fejlesztés során azokból a tanulmányokból építkezett, amelyek segítenek megérteni, hogy egy bajba jutott ember hová megy és miért. A modellt a Skócia nyugati partjainál található Arran-szigetről származó adatokon kezdték el tesztelni, és legnagyobb meglepetésükre a rendszer által megjósolt helyszínek valószínűségi eloszlása a térképen megegyezett a valós adatokkal, vagyis azzal, hogy hol találták meg az eltűnteket. Ez arra utal, hogy a rendszer az emberekhez hasonlóan gondolkodik, így nagy segítség lehet a jövőben a hegyimentők számára.
Az IEEE Access című tudományos folyóiratban közzétett publikációban a kutatók azt írják, mivel a rendszer a pszichológia által vezérelt döntéseket modellezi, ezért lényegében a világ bármely táján, bármilyen terepen alkalmazni lehetne.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
