Május 25-én lép életve az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete. A GDPR-ként ismert adatkezelési szabályozás az eddigieknél jóval szigorúbb keretek közé szorítja a vállalatok személyes adatkezelési lehetőségeit, mind a munkavállalóik, mind az ügyfeleik terén. A szigort jól érzékelteti, hogy az eddigi kis tételek helyett akár 20 millió eurós (kb. 6,2 milliárd forint) büntetést is kaphat az a cég, amely nem tesz eleget a rendeletben foglaltaknak.

Az elmúlt hetekben azonban a GDPR nemcsak azért került a figyelem középpontjába, mert hamarosan elérkezik a május 25-i dátum, hanem azért is, mert a Facebook adatszivárgási botránya rámutatott: a közösségi oldalnak is komoly tennivalója van az adatvédelem terén. A Reuters írta meg, hogy a Facebook a botrány ellenére nem tervezi, hogy az európai szabályozást alapértelmezetté tegye, és világviszonylatban szigorúbban vegyék az adatkezelést.

Aztán jött Mark Zuckerberg, aki – talán a vállalat körül kialakult, sehogy nem enyhülő hangulatot felmérve – bejelentette, hogy ha már az EU-s felhasználók esetében úgyis alkalmazkodniuk kell a szigorú adatvédelmi elvekhez, akkor ezt máshol is megtesztik majd. A Facebook-alapító ugyanakkor beismerte, egyelőre nem tudja, hogyan fogják ezt kivitelezni, tekintve, hogy a GDPR-t az európai törvényekre szabták, így valószínűleg nem lehet egy az egyben átültetni azt a világ más részeire.

A GDPR-t az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es Adatvédelmi Munkacsoport dolgozta ki. Lényege, hogy a cégeknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az ügyfelekről/felhasználókról tárolt adatokat titkosítsák és a hackerek számára elérhetetlenné tegyék. Emellett mindenkit megillet a felejtés joga is, így ha valaki kéri, töröltetheti a róla tárolt információkat az adatbázisból.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.