Molnár Barbara
Molnár Barbara
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A vezetőknek nagyon fontos kommunikálni a munkavállalók felé, hogy miért hasznos a munkájuk. Ehhez azonban világos célok kellenek és ez nem az eladási számokat jelenti, hanem egy vállalatnak el kell magát helyeznie a világban, és meg kell határoznia, hogy mit is tesz hozzá. Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas professzorral beszélgettünk a Flow-élményről.

Egy gyári munkásnak is lehet flow-élménye, ha ismeri a terméket, tudja, hogy annak mi a haszna – mondta Csíkszentmihályi Mihály, Széchenyi-díjas professzor, a Flow-elmélet atyja a hvg.hu kérdésére. Csíkszentmihályi a hetvenes években fedezte fel, hogy bizonyos kreatív szakmát végző emberek, sportolók, művészek alkotás vagy sport közben mintha transzba esnének, annyira leköti őket a tevékenység élménye, hogy elfeledik a való világot. A professzor „autotelikusnak” nevezte el azokat a tevékenységeket, amelyeket önmagukért, a cselekvésért végzünk, külső jutalom nélkül, és megengedik a teljes elmélyülést. Később ebből született a „flow” fogalma.

Munkával inkább lehet flow-élményt átélni

A flow olyan állapotot jelent, amikor az ember teljesen elmélyül abban a tevékenységben, amit csinál. Megszűnik ilyenkor az idő, a világ. Ebben az állapotban az emberek jól teljesítenek, de nem erőlködnek, mintha egy áramlat – flow, innen az elmélet neve – vinné őket. Ilyenkor az ember nagyon koncentrált, hatékony, úgy érzi, hogy ő irányít, nem erőlködik akkor sem, ha a munka fárasztó és sok energiát elvesz, egyszerűen csak csinálja és élvezi. Ezt alapvetően bármilyen tevékenység kiválthatja, mert a flow nem a tartalomtól, hanem a tevékenység minőségétől függ. A legfontosabb feladat, hogy legyen előttünk egy konkrét cél. De Csíkszentmihályi szerint az emberek gyakrabban élik meg a flow-élményt munka közben, mint otthon. Ha megvan a flow, akkor egyensúlyban van a kapacitás és a lehetőség. Akiknek gyakran van flow-élménye, azoknak az életminősége is jobb. Ám akinél a kapacitás és a lehetőség is folyamatosan alacsonyan van, azok az emberek előbb-utóbb fásultak lesznek, és Csíkszentmihályi szerint az apátia az egyik legrosszabb dolog az életben.

Csíkszentmihályi Mihály
©

Csíkszentmihályi szerint ha egy gyári munkásnak jól kommunikálják azt, hogy az adott termék mire jó, vagy ha időnként a gyárba bevisznek egy-két vevőt, akik elmondják, hogy számukra mennyire hasznos az adott produktum, akkor a futószalag mellett álló munkavállaló is érezheti úgy, hogy a munkája hasznos. „Ismertem egy olyan céget, ahol egy speciális légzést segítő készüléket gyártottak, de a munkások többsége nem is nagyon tudta, hogy mit is gyártanak igazán, csak a saját munkafolyamatát ismerte. A cég vezetője azért, hogy motiválja a dolgozóit, olyan édesanyákat vitt be a gyárba, akiknek a gyerekei ezen készülék segítségével tudnak lélegezni. Az anyák elmondták, hogy milyen hálásak és mennyit segít ez az ő és a gyermekük életében. Ezek után a takarító is sokkal inkább érezte azt, hogy amit csinál, annak van értelme.”

Márpedig ha a dolgozónak van flow-élménye, akkor hatékonyabban dolgozik, kevesebbet hiányzik a munkahelyéről, és lojálisabb is a cégéhez. Csíkszentmihályi hozzátette, persze ez egy légzést segítő eszközt készítő gyárban sokkal könnyebb, mint egy fegyvergyárban vagy cigarettagyárban.

©

Csíkszentmihályi szerint a pénz és a hatalom önmagában nem segíti a flow-t. Nyilván egy sportolót is motiválhat az olimpiai győzelem, de ha például maga a futás nem okoz neki flow-élményt, akkor nagy eséllyel az olimpiai győzelem sem fog. „Mindez attól függ, hogy miért dolgozol, mire használod a munkád. Ha a külső sikerre figyelsz, nem érezheted a flow-t, mert ennek éppen az a lényege, hogy a cselekvést önmagáért élvezzük – ezt persze motiválhatják külső tényezők – és egyszerre két dolgot nem lehet megélni.”

Csíkszentmihályi Mihályt a kormány hívta meg Magyarországra, segítségével egy tehetséggondozó programot akarnak létrehozni, amit a kormány 30 millió forinttal támogat. (A pszichológus professzor a BDO Akadémia és a MAPI Konzult konferenciáján adott elő és válaszolt újságírói kérdésekre.) A Nemzeti Tehetség Program keretében támogatott projekt egyszerre segíti a tehetséges középiskolások önállósodását, valamint bevonja a szülőket és a pedagógusokat is a tehetséggondozásba – ismertette Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter. Csíkszentmihályi ezzel kapcsolatban elmondta, hogy szerinte a tehetség nem a kiemelkedően jó logikus gondolkodás, hanem a tudás, a megismerni akarás nagyon magas érzelmi motiváltsága.

A professzor szerint szükséges lehet olyan interaktív játékon alapuló program létrehozása, ahol konkrétan mérhető egy gyermek érdeklődése, hogy mi az, ami kiemelten foglalkoztatja, illetve később mi az, ami motiválja a tudás megszerzésében. Ezek segítségével lehetne jobban megérteni és támogatni a tehetséges gyerekeket.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!