hvg.hu: Miért sértett jogot és alkotmányt Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere, amikor nem tett eleget a parlamenti albizottság meghívásának?

Gulyás Gergely: Az Alkotmány 21. § (3) bekezdése szerint mindenkinek kötelező megjelenni és vallomást tenni egy parlamenti bizottság előtt. Más kérdés, hogy a jelenlegi magyarországi joggyakorlatban ez szankció nélküli jogsértés. A világ számos országában, így  Belgiumban és Olaszországban, az USA-ban végrehajtandó szabadságvesztést szabnak ki arra, aki egy parlamenti bizottság meghívásának nem tesz eleget. Nálunk nem.

hvg.hu: Péntekre behívták Gyurcsány Ferencet. Számítanak a megjelenésére?  

G.G.: Néhány napja Gyurcsány Ferenc az 1989-ben módosított, a mai napig hatályos Alkotmány védelmezőjeként lépett fel. Barátja, fegyvertársa, minisztere, Szilvásy György ezt az Alkotmányt tiporta sárba, amikor egyik kötelező rendelkezését figyelmen kívül hagyva nem jött el a bizottsági meghallgatásra. Kíváncsi leszek, hogy Gyurcsány az általa megvédeni szándékozott alkotmány egyértelmű rendelkezését figyelmen kívül hagyja-e, vagy sem. Ez most pénteken kiderül. 

Gulyás Gergely (balra) az albizottság ülésén

MTI

A magyar belpolitika szörnyű viszonyait mutatja, hogy a szocialista frakció tagjai, akik szintén erre az Alkotmányra tettek esküt, úgy döntöttek: javasolják a bizottság elé megidézetteknek, hogy szegjék meg az Alkotmányt. Ha itt egyszer ebben az országban kialakul a normális politikai kultúra és működni fog a jogállam, akkor ennek nem feltétlenül csupán törvényi szankciója lesz, hanem a nyilvánosság előtt is egyértelművé kell tenni, hogy ez megengedhetetlen. A politikus nem helyezheti magát a törvények fölé, egy parlamenti frakció pedig az Alkotmány fölé.

hvg.hu: Ennek persze mindkét oldalon érvényesülni kellene. Mit tudnak azzal kezdeni, ha valaki nem jelenik meg?

G.G.: A bizottságnak legfeljebb javaslattételi joga lehet. Meg kell határozni azt a személyi kört, akinek kötelessége megjelenni egy parlamenti bizottság előtt. Ha ezt országgyűlési képviselőkre akarjuk kiterjeszteni, akkor a Házszabály újrafogalmazására van szükség, melynek elfogadására vélhetően ez a ciklus lehetőséget ad. Ha pedig a képviselőkön kívül másokra is ki akarjuk terjeszteni a kötelező megjelenést – én ennek lennék a híve – akkor erről vagy egy külön törvényt kell alkotni, vagy – ha az igazán súlyos szankció szükségessége mellett foglalunk állást – a Büntető Törvénykönyvben önálló tényállásként kellene feltüntetni. Ha valaki nem tesz eleget egy bizottsági meghívásnak, legyen lehetőség az illetőt megbírságolni. Országgyűlési képviselő - különösen volt miniszterelnök - esetén pedig egyéb jogkövetkezményeket is elképzelhetőnek tartok, hiszen ez egy képviselő esetében nem csak alkotmánysértés, de még esküszegés is. Az országgyűlési képviselőknél már bevált eljárás a vagyonnyilatkozat szankcionálása, vagyis ha valaki a megfelelő határidőre nem adja le a vagyonnyilatkozatát, nem gyakorolhatja a képviselői jogait; nem szavazhat és fizetést sem kap addig, amíg e kötelezettségének eleget nem tesz. 

 hvg.hu: Milyen konkrét kérdésekkel fordulnak a katonai ügyészséghez?

 G.G.: A katonai ügyészség szerepe két kérdésben merül fel. Boglyasovszky Csaba dandártábornok, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy látott olyan kamerafelvételeket, ahol az őrizetbe vetteket, vagy már előzetes letartóztatásba helyezetteket a büntetés-végrehajtási intézet udvarán hosszú ideig térdepeltették, illetve széttett lábbal, fejjel a falhoz állították. A fogvatartottaknak kínzásokat, embertelen, megalázó bánásmódot kellett elszenvedniük. Elmondta, hogy ebben az ügyben feljelentést tett, melynek eredményeként a katonai ügyészség úgy foglalt állást, hogy ez a magatartás nem bűncselekmény. Mi úgy gondoljuk, hogy a civilizáció világában az, és kíváncsiak vagyunk, milyen okiratok, bizonyítékok birtokában volt a katonai ügyészség e határozat meghozatalkor.

Gergényi Pétert meghallgatja a parlamenti albizottág

MTI

Ezen kívül rendelkezésünkre áll egy okirat, amelyben 2007 szeptemberében az akkori országos rendőrfőkapitány, Bencze József az akkori igazságügyi- és rendészeti minisztert, Takács Albertet tájékoztatta a 2006-os őszi eseményekkel összefüggő kérdésekről. A levél rögzíti, hogy katonai bűncselekmény gyanújával elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt büntetőeljárás indult Gergényi Péter ellen, amit egyébként a katonai ügyészség magához vont. Bencze József ugyanebben a levélben azt is leírta, hogy a katonai ügyészség bűncselekmény hiányában 2006 decemberében megszüntette a büntető eljárást. Elsősorban nem is az az érdekes, hogy miért szüntették meg az eljárást, hanem az, hogy miért titkolták el, ugyanis ebben az esetben egy kiemelt fontosságú, közfeladatot ellátó személlyel – a budapesti rendőrfőkapitánnyal – szemben a hivatali feladata ellátása során elkövetett bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel. Az ügyészség, hasonló esetekben mindig tájékoztatja a nyilvánosságot, legyen szó politikusokról, más közszereplőkről, vagy akár a bulvárvilág ismertebb figuráiról. Kíváncsiak vagyunk, hogy a katonai ügyészség milyen szabályok szerint hoz egyes ügyeket nyilvánosságra.

A katonai bűncselekményekkel kapcsolatosan érdemes megemlíteni, hogy a felelősségre vonásnak jelentős akadálya, hogy a szolgálati jogviszony megszűnése után egy évvel nem indítható eljárás, magyarán elévül a felelősség. Ám katonai bűncselekmények mellett felmerültek hivatali visszaélések és okirat-hamisítások is. A bizottság meghallgatásokat tart, hatalmas iratanyagot tanulmányoztunk át, kb. félszáz személyt hallgatunk meg. Mindezekből egy összefoglaló jelentést kell készítenünk, amit október 23-ig szeretnénk elfogadtatni.

hvg.hu: Ignácz István volt Pest megyei rendőrkapitány a bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a rendőrök megvédhették volna az MTV-székházat. Valóban a felkészületlenség és „normális vezetés” hiánya volt jellemző 2006. szeptember 18-án?

G.G.: Ignácz István tájékoztatása mellett egyéb meghallgatási jegyzőkönyvekből és okiratokból is az derül ki, hogy Gergényi Péter kivételével mindenki úgy gondolja: a tévészékházat meg lehetett volna védeni a rendelkezésre álló rendőri erőkkel. Vizsgáljuk, hogy ez miért nem történt meg, és erre szoktuk azt mondani, hogy itt van a szakszerűtlenségeknek egy olyan kritikus tömege, ami már a védelmi szándékkal kapcsolatosan is kétséget ébreszt.

hvg.hu: Mire gondol?

G.G.: Amikor jelentős rendőri erők, kellően felszerelve állnak a Parlamentnél, ahol tüntetők már nincsenek, akkor miért olyan Baranyából érkezett, fiatal, megfelelő védőfelszerelés és tapasztalat nélküli rendőröket vetnek be a tévészékház védelmére, akik nyilvánvalóan és előre látható módon nem lesznek képesek rendet teremteni? A székház mögött is készenlétben voltak rendőrök, akiket csupán a megfelelő helyre kellett volna vezényelni, de hogy miért nem tették, erre a mai napig nem kaptunk érdemi választ.

Egy magyarázat-féle elhangzott Gergényi Péter szájából, aki szerint a Parlament védelmére is szükség volt rendőri erőkre. Ám a szó legszorosabb értelmében a másik oldalon már égett a ház, tehát a Parlamentnél talán kevesebb rendőri erő is maradhatott volna. Más elképesztő eseményekre is fény derült: . Majoros Zoltán ezredes, REBISZ-es egységparancsnok – aki maga is megsérült a tévészékház ostrománál – elmondta, egy rendőrségi kisbusz  tele volt gépkarabélyokkal és éles lőfegyverrel, rendőri őrizet pedig a közelében sem volt. Mittó Gábor, akkori helyszínparancsnok pedig elmondta, hogy őt civilben vetették be és a saját rendőrei előtt folyamatosan igazolnia kellett magát. A tévészékház védelmét ellátó rendőröknek nem volt egyértelmű, hogy ki a parancsnokuk.

hvg.hu: Valóban felmerül, hogy a rendőrségnek lett volna ideje felkészülni,  hiszen a Kossuth téren előzőleg be nem jelentett demonstráció kezdődött, ahol a jelenlévők egy része törni-zúzni kezdett!?

G.G.: Egy sajátos és a korábbi gyakorlattal ellentétes jogértelmezés történt, amelyet igazolható módon a kormányzat kényszerített rá a rendőrségre. A választási eljárásról szóló törvény szerint választási időszakban választási nagygyűlést nem kell bejelenteni. Ekkor az önkormányzati választás kampányidőszaka volt, ám az nyilvánvaló volt, hogy ezek a tiltakozások nem választási kampány-összejövetelek voltak, hanem kifejezetten az őszödi beszéd kiszivárgása nyomán kezdődött kormányellenes tüntetések. Rendkívül nagy szakmai hiba volt választási nagygyűlésnek minősíteni a Kossuth téri spontán tüntetést, ráadásul teljesen ellentétes azzal a korábbi kormányzati filozófiával, ami a gyülekezési jogot abszolút szűkítően értelmezte és a rendőrséget is ennek megfelelően vetette be.

A rendőrség 2002-től számtalanszor, a strasbourgi gyakorlattal ellentétesen, megszorító módon értelmezte a spontán tüntetéseket, nem tartotta tiszteletben a gyülekezési jogot. Példa erre többek között a 2003. december 1-jei, Gesztenyés-kertben történt tüntetés jogellenes feloszlatása, de említhetném, hogy aránytalanul korlátozta a magyar rendőrség a békés tüntetők gyülekezéshez való jogát 2002. december 1-jén is, amikor a „villámcsődület” azért alakult ki, mert Medgyessy Péter a román kormányfővel, Nastaseval koccintva ünnepelte Erdély elcsatolásának évfordulóját. Ezért a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság 2 000 euró kártérítés megfizetésére kötelezte a magyar államot. A kormány, miután a spontán tüntetések törvényi szabályozását éveken át elhanyagolta, az őszödi beszéd után már nem tudott jól választani a rendelkezésre álló jogi lehetőségekből.

hvg.hu: Vannak-e arra utaló jelek, hogy esetleg szándékos provokáció keretében hagyták garázdálkodni a huligánokat, esetleg a vízágyúban ülő rendőröket is beáldozták volna, hogy azután ebből a vezetés, élén Gyurcsánnyal, politikai tőkét kovácsoljon? Kiderült-e az eddigi beszámolókból, hogy a székház háta mögött bevetésre kész egységeknek miért nem adtak parancsot a tömeg oszlatására?  

G.G.: Csak azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a tévészékház ostromának a ténye rövid ideig elvonta a figyelmet az önkormányzati választási kampányban a kínos őszödi beszédről.

Szabadfi Árpád és Gyurcsány Ferenc

MTI

Egyes vallomások egyértelművé tették, hogy az akkor igazságügyi- és rendészeti minisztert Petrétei Józsefet és az ő államtitkárát teljesen kikapcsolták a rendőrségnek adott utasításokból, holott a kormány kizárólag rajtuk keresztül tehetett volna ilyet. Ehelyett Gyurcsány Ferenc –Bene József országos rendőrfőkapitány külföldi távolléte miatt – Szabadfi Árpáddal, az országos rendőrfőkapitány helyettesével tartott kapcsolatot, miközben otthonról követte az eseményeket. Gyurcsány Ferenc az egyik kereskedelmi csatornának élő adásában nyilatkozta 2006. szeptember 18-án késő este, hogy parancsot adott a tévészékház megvédésére. A rendőrségi törvény szerint ő csak az igazságügyi- és rendészeti miniszteren keresztül adhatott volna utasítást, aki viszont elmondása szerint otthon ült, és tévén kísérte figyelemmel az eseményeket. Sem ő nem tudott senkit elérni, sem vele nem lehetett kapcsolatba lépni. Erre a furcsaságra még egy banánköztársaság tudatos polgárai is felkapták volna a fejüket.

hvg.hu: Gyurcsány Ferencnek volt-e, és ha igen milyen konkrét szerepe a székház balul sikerült megvédésében?  

G.G.:  Ezt ma még egyértelműen nem tudjuk.  Gyurcsány és Szabadfi beszélgetésének pontos tartalmáról a technika mai állása szerint nem fogunk megtudni semmit. Viszont pontosan rekonstruáltuk azt, hogy a tévészékház estéjén ki milyen feladatokat látott el, milyen parancsok alapján, feltártuk azokat a szakszerűtlenségeket is, amikről eddig nem tudtunk. Példátlanul súlyos, nehezen megindokolható, vagy egyszerűen megindokolhatatlan szakmai hibákról kell beszélnünk.

hvg.hu: Esetleg Tarjányi Péternek van-e igaza, aki szerint a vezetés leblokkolt, azt hitte, kitört a forradalom, és ezért nem mertek intézkedni?   

G.G.: Ezt én is olvastam, de azért nem szükséges mély közjogi ismeret ahhoz, hogy egy közintézménynek az erőszakos megtámadása az bűncselekmény, nem pedig forradalom. Nem hiszem, hogy ez a rendőröknek ne lett volna világos.

hvg.hu: Persze a Bastille lerombolását is fel lehet fogni egy közintézmény megtámadásának… Egyébként Toroczkait, a „64 vármegyéset” is meghallgatják?

G.G.: A személyek meghallgatásáról a bizottság dönt. Toroczkai szerepe ebben az ügyben tisztázott a tekintetben, hogy ő mit tett, ha pedig ezen túl bármilyen egyéb tisztázni való lenne, akkor azt a bizottsággal vélhetően úgy sem osztaná meg.

hvg.hu: Milyen új részletekre derült fény az október 23-i rendőri atrocitásokat illetően? 

G.G.: Bene László volt országos rendőrfőkapitány pénteki meghallgatásán egyértelművé tette, hogy Gergényi Péterrel szemben azért nem lehetett fegyelmit indítani, illetve leváltani, mert a miniszterelnök védelmét élvezte. Gergényi nyugdíjazási kérelmét 2006 őszén mind az országos rendőrfőkapitány, mind Petrétei miniszter támogatta, Gyurcsány azonban személyesen – Bene tudta nélkül és háta mögött – győzte meg a budapesti rendőrfőkapitányt,   neki maradnia kell. Bene elmondása szerint ilyen miniszterelnöki támogatás után lehetetlenné váltak a személyes felelősséget tisztázó eljárások.

hvg.hu: Demszky pedig kitűntette Gergényit, ezzel még egy szöget bevert az SZDSZ koporsójába. E sok buktató ellenére vajon sikerül-e megtalálni a két ügy felelőseit, vagy legalábbis közelebb kerül-e a bizottság a tények feltárásához?   

G.G.: Az albizottság politikai testület. A mi feladatunk a politikai- és az esetleges szakmai felelősség megállapítása és nyilvánosságra hozatala. Ezt mindenféleképpen meg fogjuk tenni. A jogi felelősséggel kapcsolatban egyrészt vannak elévülési akadályok, másrészt vannak bizonyítási nehézségek. Mindezektől függetlenül, ha bárhol a gyanúja felmerül annak, hogy egy még el nem évült bűncselekmény bizonyítható módon megtörtént, akkor a bizottság ennek megfelelően feljelentést fog tenni.

hvg.hu: Vagyis az ügyészséghez fordul?

G.G.: A politikai felelősség esetén az ügyészségnek nincs teendője, büntetőjogi felelősség esetén viszont kötelességünk az ügyészséghez fordulni. A kérdés ekkor már nem az, hogy történt-e bűncselekmény, csupán annyi, hogy ennyi idő után az elkövetett bűncselekmény elévült-e, illetve az elkövető személye tisztázható-e?