Mi is történt 2006 őszén? Gulyás Gergely az újabb leleplezésekről

A 2006-os őszi eseményeket követően miért nem indult eljárás a személyi felelősség tisztázására? Ki védte körömszakadtáig Gergényi Pétert? Milyen furcsa döntéseket hozott akkoriban a katonai ügyészség? Vannak-e már felelősei a rendőri atrocitásoknak? A székházostrom és az október 23-i rendőri fellépés újabb összefüggéseiről beszél Gulyás Gergely, a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes elnöke, a hvg.hu-nak adott interjúban.

hvg.hu: Miért sértett jogot és alkotmányt Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere, amikor nem tett eleget a parlamenti albizottság meghívásának?

Gulyás Gergely: Az Alkotmány 21. § (3) bekezdése szerint mindenkinek kötelező megjelenni és vallomást tenni egy parlamenti bizottság előtt. Más kérdés, hogy a jelenlegi magyarországi joggyakorlatban ez szankció nélküli jogsértés. A világ számos országában, így  Belgiumban és Olaszországban, az USA-ban végrehajtandó szabadságvesztést szabnak ki arra, aki egy parlamenti bizottság meghívásának nem tesz eleget. Nálunk nem.

hvg.hu: Péntekre behívták Gyurcsány Ferencet. Számítanak a megjelenésére?  

G.G.: Néhány napja Gyurcsány Ferenc az 1989-ben módosított, a mai napig hatályos Alkotmány védelmezőjeként lépett fel. Barátja, fegyvertársa, minisztere, Szilvásy György ezt az Alkotmányt tiporta sárba, amikor egyik kötelező rendelkezését figyelmen kívül hagyva nem jött el a bizottsági meghallgatásra. Kíváncsi leszek, hogy Gyurcsány az általa megvédeni szándékozott alkotmány egyértelmű rendelkezését figyelmen kívül hagyja-e, vagy sem. Ez most pénteken kiderül. 

Gulyás Gergely (balra) az albizottság ülésén Fotó: MTI

A magyar belpolitika szörnyű viszonyait mutatja, hogy a szocialista frakció tagjai, akik szintén erre az Alkotmányra tettek esküt, úgy döntöttek: javasolják a bizottság elé megidézetteknek, hogy szegjék meg az Alkotmányt. Ha itt egyszer ebben az országban kialakul a normális politikai kultúra és működni fog a jogállam, akkor ennek nem feltétlenül csupán törvényi szankciója lesz, hanem a nyilvánosság előtt is egyértelművé kell tenni, hogy ez megengedhetetlen. A politikus nem helyezheti magát a törvények fölé, egy parlamenti frakció pedig az Alkotmány fölé.

hvg.hu: Ennek persze mindkét oldalon érvényesülni kellene. Mit tudnak azzal kezdeni, ha valaki nem jelenik meg?

G.G.: A bizottságnak legfeljebb javaslattételi joga lehet. Meg kell határozni azt a személyi kört, akinek kötelessége megjelenni egy parlamenti bizottság előtt. Ha ezt országgyűlési képviselőkre akarjuk kiterjeszteni, akkor a Házszabály újrafogalmazására van szükség, melynek elfogadására vélhetően ez a ciklus lehetőséget ad. Ha pedig a képviselőkön kívül másokra is ki akarjuk terjeszteni a kötelező megjelenést – én ennek lennék a híve – akkor erről vagy egy külön törvényt kell alkotni, vagy – ha az igazán súlyos szankció szükségessége mellett foglalunk állást – a Büntető Törvénykönyvben önálló tényállásként kellene feltüntetni. Ha valaki nem tesz eleget egy bizottsági meghívásnak, legyen lehetőség az illetőt megbírságolni. Országgyűlési képviselő - különösen volt miniszterelnök - esetén pedig egyéb jogkövetkezményeket is elképzelhetőnek tartok, hiszen ez egy képviselő esetében nem csak alkotmánysértés, de még esküszegés is. Az országgyűlési képviselőknél már bevált eljárás a vagyonnyilatkozat szankcionálása, vagyis ha valaki a megfelelő határidőre nem adja le a vagyonnyilatkozatát, nem gyakorolhatja a képviselői jogait; nem szavazhat és fizetést sem kap addig, amíg e kötelezettségének eleget nem tesz. 

 hvg.hu: Milyen konkrét kérdésekkel fordulnak a katonai ügyészséghez?

 G.G.: A katonai ügyészség szerepe két kérdésben merül fel. Boglyasovszky Csaba dandártábornok, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy látott olyan kamerafelvételeket, ahol az őrizetbe vetteket, vagy már előzetes letartóztatásba helyezetteket a büntetés-végrehajtási intézet udvarán hosszú ideig térdepeltették, illetve széttett lábbal, fejjel a falhoz állították. A fogvatartottaknak kínzásokat, embertelen, megalázó bánásmódot kellett elszenvedniük. Elmondta, hogy ebben az ügyben feljelentést tett, melynek eredményeként a katonai ügyészség úgy foglalt állást, hogy ez a magatartás nem bűncselekmény. Mi úgy gondoljuk, hogy a civilizáció világában az, és kíváncsiak vagyunk, milyen okiratok, bizonyítékok birtokában volt a katonai ügyészség e határozat meghozatalkor.

Gergényi Pétert meghallgatja a parlamenti albizottág Fotó: MTI

Ezen kívül rendelkezésünkre áll egy okirat, amelyben 2007 szeptemberében az akkori országos rendőrfőkapitány, Bencze József az akkori igazságügyi- és rendészeti minisztert, Takács Albertet tájékoztatta a 2006-os őszi eseményekkel összefüggő kérdésekről. A levél rögzíti, hogy katonai bűncselekmény gyanújával elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt büntetőeljárás indult Gergényi Péter ellen, amit egyébként a katonai ügyészség magához vont. Bencze József ugyanebben a levélben azt is leírta, hogy a katonai ügyészség bűncselekmény hiányában 2006 decemberében megszüntette a büntető eljárást. Elsősorban nem is az az érdekes, hogy miért szüntették meg az eljárást, hanem az, hogy miért titkolták el, ugyanis ebben az esetben egy kiemelt fontosságú, közfeladatot ellátó személlyel – a budapesti rendőrfőkapitánnyal – szemben a hivatali feladata ellátása során elkövetett bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel. Az ügyészség, hasonló esetekben mindig tájékoztatja a nyilvánosságot, legyen szó politikusokról, más közszereplőkről, vagy akár a bulvárvilág ismertebb figuráiról. Kíváncsiak vagyunk, hogy a katonai ügyészség milyen szabályok szerint hoz egyes ügyeket nyilvánosságra.

A katonai bűncselekményekkel kapcsolatosan érdemes megemlíteni, hogy a felelősségre vonásnak jelentős akadálya, hogy a szolgálati jogviszony megszűnése után egy évvel nem indítható eljárás, magyarán elévül a felelősség. Ám katonai bűncselekmények mellett felmerültek hivatali visszaélések és okirat-hamisítások is. A bizottság meghallgatásokat tart, hatalmas iratanyagot tanulmányoztunk át, kb. félszáz személyt hallgatunk meg. Mindezekből egy összefoglaló jelentést kell készítenünk, amit október 23-ig szeretnénk elfogadtatni.

hvg.hu: Ignácz István volt Pest megyei rendőrkapitány a bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a rendőrök megvédhették volna az MTV-székházat. Valóban a felkészületlenség és „normális vezetés” hiánya volt jellemző 2006. szeptember 18-án?

G.G.: Ignácz István tájékoztatása mellett egyéb meghallgatási jegyzőkönyvekből és okiratokból is az derül ki, hogy Gergényi Péter kivételével mindenki úgy gondolja: a tévészékházat meg lehetett volna védeni a rendelkezésre álló rendőri erőkkel. Vizsgáljuk, hogy ez miért nem történt meg, és erre szoktuk azt mondani, hogy itt van a szakszerűtlenségeknek egy olyan kritikus tömege, ami már a védelmi szándékkal kapcsolatosan is kétséget ébreszt.

hvg.hu: Mire gondol?

G.G.: Amikor jelentős rendőri erők, kellően felszerelve állnak a Parlamentnél, ahol tüntetők már nincsenek, akkor miért olyan Baranyából érkezett, fiatal, megfelelő védőfelszerelés és tapasztalat nélküli rendőröket vetnek be a tévészékház védelmére, akik nyilvánvalóan és előre látható módon nem lesznek képesek rendet teremteni? A székház mögött is készenlétben voltak rendőrök, akiket csupán a megfelelő helyre kellett volna vezényelni, de hogy miért nem tették, erre a mai napig nem kaptunk érdemi választ.